Online vagy sem - mitől függhet a jövő?
- 1 December 2021
- journal article
- research article
- Published by University of Szeged in Iskolakultúra
- Vol. 31 (11-12) , 130-152
Abstract
A COVID-19 járvány gyors terjedése miatt 2020 tavaszán a magyar felsőoktatás egyik napról a másikra kényszerült a digitális munkarendben való oktatásra váltani. A hirtelen kialakult helyzet a felsőoktatás minden résztvevőjét – hallgatókat, oktatókat, adminisztrátorokat, intézményi apparátust – felkészületlenül érte. A témában jelenleg elérhető kutatások eredményei ellentmondásos hallgatói attitűdökre hívják fel a figyelmet: Bár sokan elégedetlenek voltak az online oktatás bizonyos aspektusaival, meghatározó az a vélemény is, mely szerint a hallgatók számára vonzó lehetőségeket is rejt magában (vö. pl. Asztalos és mtsai, 2021; Fajt és mtsai, 2021; Grajczjár és mtsai, 2021; HÖOK, 2020). Jelen tanulmányunkban egy átfogó, nagymintás (n = 2999) felmérés során gyűjtött adatok egy részének elemzésével nem csak arra keressük a választ, hogy mit tapasztaltak a Pécsi Tudományegyetem hallgatói az online oktatás során, hanem előre tekintve azt is vizsgáljuk, hogy a hallgatók a jövőben inkább online, vagy inkább jelenléti oktatást választanának. Logikus regressziós módszerrel azonosítjuk azokat a változókat, amelyek nagy eséllyel befolyásolhatják a hallgatók jövőbeni tanulási preferenciáit. Az eredmények alapján elmondható, hogy a képzési terület, a tagozat és a finanszírozási forma befolyásolhatják azt, hogy a hallgatók a jövőben milyen eséllyel választanák az online oktatást. A tanulmány intézmények számára hasznosítható következtetésekkel és implikációkkal zárul. Jelen tanulmányunkban egy átfogó, nagymintás (n=2 999) felmérés során gyűjtött adatok egy részének elemzésével nem csak arra keressük a választ, hogy mit tapasztaltak a Pécsi Tudományegyetem hallgatói a digitális oktatás során, hanem előre tekintve azt is vizsgáljuk, hogy a hallgatók a jövőben inkább online, vagy inkább jelenléti oktatást választanának. Logikus regressziós módszerrel azonosítjuk azokat a változókat, amelyek nagy eséllyel befolyásolhatják a hallgatók jövőbeni tanulási preferenciáit. Az eredmények alapján elmondható, hogy a képzési terület, a tagozat és a finanszírozási forma befolyásolhatják azt, hogy a hallgatók a jövőben milyen eséllyel választanák az online oktatást. A tanulmány intézmények számára hasznosítható következtetésekkel és implikációkkal zárul.Keywords
This publication has 20 references indexed in Scilit:
- Mental health of French students during the Covid-19 pandemicJournal of Affective Disorders, 2020
- Challenges of remote assessment in higher education in the context of COVID-19: a case study of Middle East CollegeEducational Assessment, Evaluation and Accountability, 2020
- EFL students’ preferences on digital platforms during emergency remote teaching: Video Conference, LMS, or Messenger Application?Studies in English Language and Education, 2020
- Students’ Attitudes to the Online University Course of Management in the Context of COVID-19International Journal of Technology in Education and Science, 2020
- A digitális munkarend tapasztalatai a Magyar Táncművészeti EgyetemenTánc és Nevelés, 2020
- The psychological impact of the COVID-19 epidemic on college students in ChinaPsychiatry Research, 2020
- COVID ‐19 and online teaching in higher education: A case study of Peking UniversityHuman Behavior and Emerging Technologies, 2020
- Hagyományos és online tanulási preferenciák a felsőoktatásban – A COVID-járvány kihívásaiStatisztikai Szemle, 2020
- Tanárjelöltek IKT-kompetenciájának jellemzői és fejlesztési lehetőségeiKépzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 2018
- Benchmarks for Teacher Education Programs in the Pedagogical Use of ICT2008