Abstract
A 2000. évben két nagy árhullám vonult le a Tiszán, amelyek során nemcsak a cianidszennyezés okozott hatalmas károkat, hanem a nehézfémeket szuszpenzióként szállító ár is riadalmat váltott ki. Hatásaik vizsgálatára több kutatási program is indult, egyrészt az akkori Környezetvédelmi Minisztérium, másrészt az NSF–MTA–OTKA nemzetközi pályázati program keretében. Ez utóbbinak volt a koordinátora az Egyesült Államokból Domy Adriano és hazánkból Németh Tamás. Az ártérben lerakódott új talajréteg adta az ötletet, hogy vizsgáljuk meg az ártéri talajok elemtartalmát, különös tekintettel a toxikus és potenciálisan toxikus elemekre. Ez négy helyen, a 276–709. folyamkilométer között történt mintavételek (talaj 0–300 cm) mintáinak elemzésével valósult meg. Több kivonószert alkalmazva foglaltuk össze az eredményeket az ólom és a kadmium elemekre. Az árterekben az új feltalaj elemekben gazdagabb lett, mint az alsó rétegek, de az elemek döntő hányada a nehezen oldható kémiai formákhoz tartozott. A legelők növénymintái egyik helyen sem mutattak akkumulációt a vizsgált elemekre.

This publication has 9 references indexed in Scilit: