A Harcolás, Menekülés, Lefagyás Kérdőív magyar változatának (FFFQ–HU) pszichometriai jellemzői
Open Access
- 19 August 2024
- journal article
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
- Vol. 25 (2) , 146-159
Abstract
Elméleti háttér: Akut vagy krónikusan elnyúló fenyegetések esetén veleszületett, automatikusan aktiválódó védekezési reakciók jelennek meg: ezek között kiemelhető a harcolás, a menekülés és a lefagyás védekezési mechanizmusa. Ennek ellenére korábban nem volt elérhető magyar nyelven olyan mérőeszköz, amely specifikusan ezeket a reakciókat vizsgálta volna. Cél: A jelen vizsgálat célja a Fight, Flight, Freeze Questionnaire (FFFQ) magyarra történő adaptációja és a mérőeszköz pszichometriai jellemzőinek vizsgálata. Módszerek: A vizsgálatban kevert klinikai (183 szorongásos vagy hangulatzavarral diagnosztizált személy) és non-klinikai (311 egyetemi hallgató kontrollcsoportja) mintán konfirmatív faktorelemzéssel (CFA) vizsgáltuk meg az FFFQ–HU faktorszerkezetét. A mérőeszköz konvergens validitásának vizsgálata érdekében a résztvevők további, szorongást (Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív Vonásszorongás Skála), depressziót (9 itemes Beck Depresszió Kérdőív), impulzivitást (Barratt Impulzivitás Skála módosított, 21 itemes magyar változata), viselkedésgátlást és aktivációt (Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálák), valamint megküzdési módokat (Konfliktusmegoldó Kérdőív) mérő validált skálákat töltöttek ki. Eredmények: A CFA megfelelő modellilleszkedés mellett (RMSEA = 0,06; CFI = 0,96; TLI = 0,95) erősítette meg az FFFQ–HU elméleti, háromfaktoros szerkezetét. A konvergens validitás tekintetében a harcolás elsősorban az impulzivitással [rS(417) = 0,32; p < 0,001], a viselkedésaktiváció szórakozáskeresés dimenziójával [rS(417) = 0,26; p < 0,001], valamint a feszültségredukció [rS(417) = 0,46; p < 0,001] megküzdési módjával mutatott összefüggést. A menekülés elsődleges korrelátumai a depresszió [rS(417) = 0,64; p < 0,001], a viselkedésgátlás [rS(417) = 0,25; p < 0,001], valamint a feszültségredukció [rS(417) = 0,32; p < 0,001] voltak. A lefagyás leginkább a szorongással [rS(417) = 0,47; p < 0,001], a viselkedésgátlással [rS(417) = 0,52; p < 0,001], és a passzív megküzdéssel [rS(417) = 0,23; p < 0,001] mutatott jelentősebb együttjárást. A lineáris regresszió elemzések eredményei alapján a harcolás egyedüli szignifikáns és negatív magyarázó változója az iskolai végzettség volt (β = –0,19; p < 0,001), míg a menekülés és a lefagyás esetén a klinikai csoporttagság pozitív (β = 0,27; p < 0,001; β = 0,28; p < 0,001), míg az életkor negatív (β = –0,15; p < 0,01; β = –0,10; p = 0,04) prediktora volt a magasabb faktorátlagoknak. Következtetések: Az FFFQ– HU megfelelő pszichometriai jellemzői lehetővé teszik a mérőeszköz alkalmazását mind a kutatás, mind a klinikai gyakorlat területén. Az FFFQ–HU által mért védekezési reakciók fontos, potenciálisan a terápiás folyamatot is meghatározó információkat hordoznak.Keywords
This publication has 34 references indexed in Scilit:
- Freezing in response to social threat: a replicationPsychological Research, 2019
- Education Is Associated with the Magnitude of Cortisol Responses to Psychosocial Stress in College StudentsInternational Journal of Behavioral Medicine, 2018
- The default response to uncertainty and the importance of perceived safety in anxiety and stress: An evolution-theoretical perspectiveJournal of Anxiety Disorders, 2016
- Peripheral and Central Effects of Circulating Catecholamines2014
- Validation of the Measure of Revised Reinforcement Sensitivity Theory ConstructsJournal of Individual Differences, 2014
- Current status on behavioral and biological markers of PTSD: A search for clarity in a conflicting literatureNeuroscience & Biobehavioral Reviews, 2013
- Ageing changes the cellular basis of the “fight-or-flight” response in human adrenal chromaffin cellsNeurobiology of Aging, 2002
- Factor structure of the barratt impulsiveness scaleJournal of Clinical Psychology, 1995
- Behavioral inhibition, behavioral activation, and affective responses to impending reward and punishment: The BIS/BAS Scales.Journal of Personality and Social Psychology, 1994
- Development and validation of brief measures of positive and negative affect: The PANAS scales.Journal of Personality and Social Psychology, 1988