Abstract
Korunk védelmi iparának egyik kulcsfeladatköre az információbiztonság, amelynek emberi és technikai függései rendkívül sokrétűek. A vállalati és kormányzati szervek informatikai rendszerei folyamatos felügyeletet, fejlesztést és auditot igényelnek, amelyek kiterjednek az emberi munkaerőre is. Ennek egyik oka, hogy a mobil és egyéb szórakoztató elektronikai eszközök iránt a piaci kereslet már évekkel a koronavírus megjelenése előtt hatással volt az ipari ellátási láncokra, kezdve az elektronikai alkatrészek gyártásától a telekommunikációs protokollokon és a mesterséges intelligencián keresztül a fejlesztési módszertanokig. Ez az ipar folyamatos átalakulásához vezetett, ami maga után vonta az elektronikai eszközök fejlesztési idejének lerövidülését is. Végeredményképp olyan minőségű hardver-, szoftver- és módszertani eszközök váltak széles körben elérhetővé a civil lakosság számára, amelyek valós sebezhetőséggé emeltek egy addig mítoszként kezelt jelenséget. Kutatásomban a kisugárzásvédelem egy szegmensét, a passzív elektromágneses információszivárgást, illetve fenyegetettsége növekvő hatását és okait mutatom be. Kutatásom célja egy innovációs tevékenység során előállított saját fejlesztésű eszköz megvalósításán keresztül szemléltetni, hogy a civil lakosság által is hozzáférhető és megfizethető COTS (commercial off the shelf – kereskedelmi forgalomban elérhető) eszközök, szoftverek és a korszerű modellalapú fejlesztési gyakorlat segítségével mára valós fenyegetettséggé vált az elmúlt évtizedek során kizárólag az állami szereplők által alkalmazott megfigyelési technika.