Mária Csutora

The planned obsolescence of Fast fashion leads to environmental damage and labour exploitation. Slow fashion could be an attractive alternative, but due to its niche positioning, it is unable to reach broader segments of the population. For Slow fashion to function as a genuine alternative, it must simultaneously ensure visibility, accessibility, and affordability—in short, inclusivity. This systematic literature review examines whether the academic literature discusses the expectations of non-privileged consumers. Using the PRISMA methodology, we reviewed 156 articles in the Scopus, Web of Science, EBSCO, and ScienceDirect databases. NVivo cluster analysis did not reveal automatically emerging characteristics of inclusivity (accessibility, visibility, affordability); manual review confirmed their marginal presence, indicating the production-centred, undemocratic nature of Slow fashion. Our findings confirmed that consumer expectations are not discussed in detail in the literature. This clearly contributes to the fact that the Slow fashion movement is not thriving in the mainstream market and has failed to scale up. Our practical recommendations emphasise the adoption of certain fast fashion marketing strategies (e.g., social media, e-commerce platforms, and targeted promotions), improving delivery options, and expanding sharing or circular resale models (including sharing and consumer-to-consumer platforms). This is necessary for Slow fashion to become mainstream, thereby pushing back Fast fashion.

A városi életmód térnyerésével és az egyre növekvő urbanizációval társadalmunk nagy része folyamatosan távolodik a hagyományos élelmiszertermeléstől. Ez különösen igaz a fejlett országokra, ahol az ennek köszönhetően kialakult fenntarthatatlan élelmiszerfogyasztási szokások hatalmas környezeti terhelést jelentenek. A közösségi kertek lehetőséget biztosítanak a városi lakosság számára az élelmiszertermelésben való részvételre. A részvétel által passzív fogyasztókból ismét aktív részesei lehetnek az élelmiszerrendszereknek, ami a fogyasztói magatartást és szokásokat befolyásolja. A tanulmány a közösségi kertben való részvétel magatartásformáló és edukációs hatását vizsgálja a fenntartható élelmiszerfogyasztási szokások kialakításában. A kérdőíves felmérés a közösségi kertekbe belépők motivációit valamint szokásainak megváltozását vizsgálta. A kérdőíves felmérésre 105 érvényes válasz érkezett, amelyeket exploratív faktoranalízissel és egyszerű statisztikai módszerekkel dolgoztunk fel. Az élelmiszerfogyasztási szokások változásában fennálló belső kapcsolatok azonosítására használt faktoranalízis alapján négy magatartástípus változás azonosítható: tudatosabb élelmiszerfogyasztás, helyi termékek preferálása, egészségesebb étkezés és élelmiszerhulladékok újrahasznosítása. A részvételnek köszönhetően a tagok új ismereteket szereznek a zöldségek és gyümölcsök szezonalitásáról, jobban megbecsülik a befektetett energiát és a gazdálkodók munkáját. A kerttagság tehát közelebb hozza a városi lakosságot az élelmiszertermeléshez és a természethez, aminek következtében a résztvevők fenntartható fogyasztási szokásokat vesznek fel. A közösségi kertek így fontos szerepet töltenek be a városi térben. Kikapcsolódásra alkalmas helyszínt biztosítanak a lakosságnak, ahol társaságban, egymástól tanulva a természetben tölthetik szabadidejüket. Az élelmiszertermelésben való részvétel szemléletformáló hatásának köszönhetően a tagok gondolkodásmódja nem csak elméleti szinten változik meg, hanem a gyakorlatban a fogyasztási szokásaik is fenntarthatóbb irányba változnak.

The automotive industry plays an important role in achieving the global climate targets. The EU has adopted ambitious restrictions for vehicle emissions, setting fleet-wide reduction targets, while granting automotive companies significant flexibility in meeting these targets. Strategic responses display a broad range of actions reflecting both genuine and escape strategies. A comprehensive framework is applied in the study to evaluate the typical management actions taken by automotive companies. Content analysis of company reports and sectoral reports revealed a wide variety of management strategies, which extend beyond previously known strategies. Only some of these strategies can be expected to reduce global emissions, whereas creative solutions for carbon governance only ensure compliance with emission targets without leading to global CO₂ emission reduction. Based on the results of this study the efficiency of the regulation may be questioned. Highlights Automotive manufacturers are challenged by the European fleet-wide CO₂ emission targets Strategies were identified that function as escape strategies while maintaining global carbon emissions levels The results of the analysis question the efficiency of the regulation

Purpose: Reducing meat consumption requires significant effort from individuals. Such shifts in diet can be compelling examples of radical lifestyle change. The article explores factors that may trigger radical behavioural change. Decreased meat consumption yields environmental and health advantages; nevertheless, individuals often neglect to adopt this change in their diet.Design/methodology/approach: The conceptual model is based on Fogg’s behavioural framework. The research is based on a survey, where respondents have already changed their lifestyles and reduced their meat consumption in the past. Respondents were recruited from social media groups in Hungary. Particular emphasis is put on the deeper analysis of open-ended questions. The coding process proposed by Strauss and Corbin was followed. Coding and analysis were supported by NVivo software.Findings: Motivations, abilities and triggers of dietary changes were identified. Results revealed the prominent role of content creators. Influencers and social media can play an incubator role in diffusing new consumption patterns. Strong emotional experiences can also trigger radical lifestyle changes. Discouraging voices were mainly those of family and close acquaintances. Children tend to encourage parents, while parents tend to discourage children when it comes to reducing meat consumption.Originality/value: Behaviour change theories primarily focus on incremental changes, yet there is a growing need to understand radical lifestyle changes related to food consumption. This article explores the triggering factors of such radical dietary changes. The study is a rare example of large-scale qualitative sustainable consumption research.

A német autóipar meghatározó szerepet tölt be az Európai Unió gépjárműpiacán. A 2020-as években a szektor egyszerre szembesül a kereslet csökkenésével, a kínai autógyártók erősödő versenyével, az innovációk területén mutatkozó elmaradásával, valamint a szén-dioxid-kibocsátás szigorúbb uniós szabályozásával. A tanulmány kutatási kérdése az, hogy a német autóipar miként alkalmazkodott az európai uniós flottaszintű szén-dioxid-szabályozásokhoz. Vizsgálja, hogy mennyire hatékony a szabályozás a szén-dioxid-kibocsátás valódi csökkentésében, és végrehajtása mennyit veszített hatékonyságából az ipar versenyképességének fenntartására irányuló lépések nyomán. Mindezt a német autóipar példáján mutatja be. A három legnagyobb német autógyártó (BMW, Mercedes-Benz, Volkswagen) stratégiai intézkedéseit vizsgálja kvalitatív kutatással vállalati jelentések és harmadik féltől származó iparági elemzések felhasználásával. Az eredmények vegyes képet mutatnak: egyes intézkedések alkalmasak a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, mások viszont a szabályozásnak való megfelelést a tényleges szén-dioxid-kibocsátás csökkenését nem eredményező módon biztosítják. A tanulmány következtetése szerint az uniós szabályozás ezért csak részben valósította meg eredeti kibocsátáscsökkentési célját, de a rugalmas szabályozási mechanizmusok ellenére a német autóipar sem tudta megvédeni versenypozícióját.

The restrictions and lockdowns resulting from the COVID-19 pandemic had a significant impact on the rise of sustainability-focused business practices. The aim of this study was twofold: to explore how consumer adoption of sustainable business practices changed during the pandemic, and to examine whether a rebound effect was to be expected once the pandemic was over. The authors used descriptive statistics, as well as factor and cluster analysis on a sample of 622 recipients to investigate the above areas. The results showed that consumers’ openness to the practices studied increased overall, apart from sharing solutions (accommodation, transport). However, there also seemed to be a rebound expected in the adoption of sustainable business practices after the pandemic, already partly observed, for example in terms of material consumption and missed trips.

A huge set of sustainable business models have emerged during recent decades to promote decarbonization, but the drivers of their consumer adoption remain somewhat unclear. This paper examines these drivers based on a sample of 622 university students during the second wave of COVID-19 at the end of 2020. Our research links business models to the theory of planned behavior and discusses their adoption from a consumer perspective. Using exploratory factor analysis, we identified five major and nine minor components of SBM adoption. Findings suggest that functional benefits, general attitudes, and habits may play a more important role in these factors than sustainability values during the second wave of pandemic. Still, sustainability values have neither lost nor gained momentum during hard times. Thrift, localization, and digitalization have become more dominant. We find that some SBM models are very strongly embedded in consumer culture, so the spread of SBM models does not necessarily lead to a reduction in environmental impacts.

Fenntartható boldogság? Szubjektív jóllét ökológiai határok között