GBGyörgy Miklós Buzás

György Miklós Buzás

*This is an algorithmically generated author record based on publicly available information.

György Miklós Buzás has a total of 8 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:


Latest Publications

  • Quality of Life Issues

    by György Miklós Buzás

  • Prognosis

    by György Miklós Buzás

  • Open Access

    First-line eradication ofHelicobacter pylori: Are the standard triple therapies obsolete? A different perspective

    by György Miklós Buzás

    Studies concerning the eradication of Helicobacter pylori have resulted in a proliferation of meta-analyses. To date, there are 303 meta-analyses cited in PubMed, 113 dealing with the therapy of the infection. A chronological analysis of the results of meta-analyses performed between 1998 and 2010 shows that first-line standard triple therapies achieved eradication rates on an intention-to-treat basis of around 80%; prolonging treatment to 14, but not 10 d should improve the results. The proton pump inhibitors have a similar efficiency, and giving a double dose is more efficient than the standard doses of these drugs. Triple and quadruple therapies proved to be equivalent. Based on meta-analytical data, the decrease in efficiency over time cannot be substantiated: eradication rates < 80% followed from the introduction of triple therapies. As alternatives, ranitidine bismuth citrate-, levofloxacin- or furazolidone-based therapies were shown to obtain the same eradication rates as standard triple regimens. Sequential therapies and quadruple non-bismuth-based therapies were superior to standard triple therapies but their use is limited to certain countries. In the author's opinion, and from a meta-analytical viewpoint, standard triple therapies cannot yet be considered obsolete. Furthermore, non-inferiority trials are proposed for the future, including assessment of local contemporary antimicrobial resistance profiles and the CagA and CYP2C19 status of the enrolled patients.


  • The role of Orvosi Hetilap in the development of contemporary Hungarian gastroenterology. Part 4: 1989–2008

    by György Miklós Buzás

    Az Orvosi Hetilap 1948 és 1989 között az előző időszakhoz képest jelentősen több gasztroenterológiai tárgyú publikációt közölt. Az ismeretek elsősorban angol közvetítéssel kerültek a magyar szakirodalomba. Célkitűzés: Az Orvosi Hetilap ban 1989 és 2008 között megjelent gasztroenterológiai tárgyú publikációk kiértékelése. Módszer: A szerző manuális módszerrel áttekintette a folyóirat 1989 és 2008 közötti évfolyamait. A gasztroenterológiai tárgyú eredeti közleményeket, lapszemléket és könyvismertetéseket azonosította és azokból adatbázist készített. A publikációkat tematikai csoportokba sorolta és arányukat meghatározta. Az eredményeket összehasonlította az 1948 és 1989 közötti időszak publikációs tevékenységével. Részletesen áttekintette a laparoszkópos sebészet, a májátültetés és a genetikai ismeretek recepcióját az Orvosi Hetilap ban. Eredmények: 1989 és 2008 között az Orvosi Hetilap ban 2817 gasztroenterológiai tárgyú dolgozat jelent meg (1067 eredeti közlemény, 1698 folyóirat-referátum, 52 könyvismertetés), ez az összes közlemény 10,1%-a. Az előző korszakhoz képest a gasztroenterológiai tárgyú közlemények száma nem változott (p = 0,82), a folyóirat-referátumok (p = 0,006) és könyvismertetések száma jelentősen csökkent (p = 0,01). 2007-től megjelent az Orvosi Hetilap online változata és a Hungarian Medical Journal . A 1989 és 2008 között legtöbbet a máj (17,8%) és epeutak betegségeivel (4,31%), ezen belül a vírusos hepatitisekkel foglalkoztak (7,0%). Laparoszkópos sebészettel 27 (1,8%), májátültetéssel 39 (2,6%), genetikával 61 (4,0%) közlemény foglalkozott. Százharmincegy szakfolyóiratot szemléztek, a gasztroenterológiai tárgyú folyóirat-referátumok száma az előző időszakhoz képest csökkent (p = 0,006). A referátumok 65,4%-a magfolyóiratokban jelent meg. Az angol nyelvű lapok aránya 62,4%, a lapszemlék 31,5%-a német, 1,69%-a francia forrásból táplálkozik, tehát az angol dominancia erősödött. A könyvismertetések száma 211-ről 52-re csökkent (p = 0,01). A laparoszkópos sebészetben elsősorban a cholecystectomiával szerzett tapasztalatokat ismertették. A májátültetés kérdéskörének fő fóruma az Orvosi Hetilap volt. A 2000-es években az egyetemi centrumokban működő munkacsoportok ismertették az emésztőszervi betegségek genetikai kutatásait. Következtetés: Az utóbbi két évtizedben az Orvosi Hetilap sikerrel látta el hagyományos feladatát a hazai orvosok szakmai tájékoztatásában, emellett fontos szerepet vállalt a kortárs gasztroenterológia új vívmányainak (laparoszkópos sebészet, májátültetés, genetika) ismertetésében.

  • The role of Orvosi Hetilap in the development of Hungarian gastroenterology. Part 3: 1948–1989

    by György Miklós Buzás

    Az Orvosi Hetilap 1905–1944 között az előző időszakhoz képest jelentősen több gasztroenterológiai tárgyú publikációt közölt. Az ismeretek továbbra is elsősorban német közvetítéssel kerültek a magyar szakirodalomba. Célkitűzés: Az Orvosi Hetilap ban 1948–1989 között megjelent gasztroenterológiai tárgyú publikációk kiértékelése. Módszer: A szerző manuális módszerrel áttekintette a folyóirat 1948–1989 közötti évfolyamait. A gasztroenterológiai tárgyú eredeti közleményeket, lapszemléket és könyvismertetéseket azonosította, és azokból adatbázist készített. A publikációkat tematikai csoportokba sorolta, és arányukat meghatározta. Az eredményeket összehasonlította az 1857–1904 és az 1905–1944 közti időszak publikációs tevékenységével. Részletesen áttekintette az endoszkópia fejlődését és a gyulladásos bélbetegségek recepcióját az Orvosi Hetilap ban. Eredmények: 1948–1989 között az Orvosi Hetilap ban 2175 gasztroenterológiai tárgyú közlemény jelent meg, amely az összes eredeti közlemény 11,1%-a. A három áttekintett korszakban a gasztroenterológiai tárgyú közlemények száma folyamatosan növekedett. 1948–1989 között a legtöbbet a máj és az epeutak betegségeivel (24,1%), ezen belül a vírusos hepatitisekkel foglalkoztak (18%). Endoszkópiával 124 (4,7%), radiológiával 101 (3,9%) közlemény foglalkozott. Kétszázhatvannyolc szakfolyóiratot szemléztek, a gasztroenterológiai tárgyú folyóirat-referátumok száma 3965 (12,2%) – az előző időszakhoz képest jelentős a növekedés. A referátumok 52,4%-a magfolyóiratokban jelent meg. Az angol nyelvű lapok aránya 52,4%, a lapszemlék 39,4%-a német, 2,9%-a francia forrásból táplálkozik. A könyvismertetések száma 95-ről 211-re emelkedett. Az endoszkópiában kétszeres korszakváltás történt: előbb a száloptikás, majd a videoendoszkóp jelent meg. A gyulladásos bélbetegségek hazai irodalmi recepciója 1935-ben kezdődött, majd fokozatosan elterjedt az epidemiológiai, patogenetikai és terápiás tanulmányokban. Megbeszélés: 1948–1989 között az eredeti gasztroenterológiai publikációk száma jelentősen meghaladja az előző időszak teljesítményét. Az angol irodalom az 1960-as évek közepétől az információ fő forrása lett.

  • The role ofOrvosi Hetilapin the development of Hungarian gastroenterology. Part 2: 1905–1944

    by György Miklós Buzás

    The editions of Orvosi Hetilap published between 1857 and 1905 covered most of the contemporary aspects of digestive diseases. Most of knowledge was transferred from German, French and English literature. Aim: Evaluation of the papers dealing with the diseases of the gastrointestinal tract published in Orvosi Hetilap between 1905 and 1944. Method: The author manually reviewed the journal volumes published between 1905 and 1944. The original articles, journal and book reviews were identified and classified according to their subject and origin. The rate of publications of the editorial periods (1857 and 1904 vs 1905 and 1944) was statistically compared with that of certain historical periods (World Wars I and II, the years following the Trianon treaty). Results: Between 1905 and 1944, a total of 1101 original articles were publised about the diseases of the gastrointestinal tract, constituting 10.3% of the total publications. The rate of publications was decreased during World Wars I and II and the years following the Trianon treaty. The most studied diseases were that of the stomach and duodenum (21%), while hepatologic studies accounted for 16.4%. The proportion of basic science studies (anatomy, pathology, physiology) decreased to 3%. Endoscopy was studied in only 1.4% of the publications, while gastrointestinal radiology, as a newcomer, achieved a figure of 3.2%. 1695 publications were reviewed from 112 journals, constituting a significant increase as compared to the previous period. 74.6% of the reviews were published in 15 core journals. 57.1% of the journals were German, 19.6% were English/American and 16.9% French, showing the persistence of the major German influence. The number of book reviews slightly decreased from 116 to 95. Peptic ulcers were the most studied disease of the period and several alternative treatments were tried, all of which are now obsolate. Conclusion: The rate of gastroenterologic publications in Orvosi Hetilap increased considerably in 1905–1944, as compared to the prior period. The main sources of knowledge remained the German literature. Diseases of the stomach and duodenum, including peptic ulcers, were studied in most detail. The development of endoscopy was overshadowed by the emergence of radiology.

  • The role of Orvosi Hetilap in the development of Hungarian gastroenterology. Part 1: 1857–1904

    by György Buzás

    A 150 éves Orvosi Hetilap szerepét az egyes szakterületek hazai kialakulásában még nem tanulmányozták. Célkitűzés: Az Orvosi Hetilap gasztroenterológiai tárgyú közleményeinek elemzése. Módszer: A szerző áttekintette a folyóirat 1857–1904 közötti évfolyamait, és a gasztroenterológiai tárgyú eredeti közleményekből, lapszemlékből és könyvismertetésekből adatbázist készített. Meghatározta a közlemények arányát, tematikai megoszlását, és azonosította az ismeretek forrásait. Eredmények: A vizsgált időszakban 455 eredeti közlemény jelent meg emésztőszervi betegségekről, ez az összes publikáció 8,2%-a. A közlemények tematikai megoszlásában a nyelőcső betegségei 2,4%-ot, a gyomor betegségei 14,7%-ot, a bélbetegségek 14,2%-ot, a máj- és epeutak betegségei 24,3%-ot képviselnek. A 113 szemlézett szaklapból 592 cikket ismertettek; a német folyóiratok aránya 52,5%, míg a franciák 15,9, az angolok pedig 10%-ot képviselnek. A szemlék közül 253 (42,7%) 10 magfolyóiratban (8 német, 2 angol) jelent meg. A 116 könyvismertetésben számos, ma már klasszikus művet tekintettek át. Az endoszkópiai ismeretek francia és német közvetítéssel a gégészet és az urológia területén alakultak ki, az első, merev eszközzel végzett oesophagoscopiákat 1902-ben végezték. A hepatológiában ebben a korszakban írják le a májelégtelenség, a krónikus hepatitis és a cirrhosis patológiai és klinikai jellegzetességeit. Következtetések: Az Orvosi Hetilap gasztroenterológiai közleményei az emésztőszervi betegségnek legtöbb korabeli kérdésével foglalkoznak. Az ismeretek többsége német és francia, kisebb részben angol közvetítéssel került a magyar szakirodalomba. A korszakban a leginkább tanulmányozott területet a máj és az epeutak betegségei képviselték.

  • Nitrofuran‐based regimens for the eradication of Helicobacter pylori infection

    by György M Buzás, György M, Jolán Józan, Jolán

    Several aspects of Helicobacter pylori eradication have been meta‐analyzed; however, nitrofuran‐based therapies constitute an exception. The aim of this study was the systematic review and meta‐analysis of the effect of furazolidone‐ and nitrofurantoin‐based regimens in the eradication of infection. Studies evaluating the effects of nitrofurans on H. pylori were identified from Medline, EMBASE, the Cochrane Controlled Trials Register and congress abstracts. The studies were classified into groups based on first‐, second‐ and third‐line regimens. The pooled eradication rates and combined odd ratios of the individual studies were calculated and compared with the published meta‐analysis. The factors influencing the efficiency of the regimens were also analyzed. Side‐effects of nitrofuran‐based regimens were also analyzed. The pooled eradication rate of primary proton pump inhibitor‐based regimens containing furazolidone was 76.3% (CI 67.8–84.2). The odds ratio for furazolidone‐based regimens versus standard triple therapies was 2.34 (CI 0.76–3.92). Ranitidine bismuth citrate + furazolidone‐based triple regimens were equally efficient (83.5%, CI 74.0–93.0, P = 0.06 versus triple therapies). Schedules including a H2 antagonist + furazolidone + one other antibiotic achieved pooled eradication rates of 79.9% (CI 67.8–89.9, P = 0.04). Bismuth‐based triple therapies achieved 84.5% (CI 72.6–93.0, P = 0.002). Primary quadruple regimens containing furazolidone were superior to triple therapies (83.4%, CI 69.7–92.3, P = 0.01). Second‐line schedules containing furazolidone obtained eradication rates of 76.1% (CI 66.4–85.0, P = 0.28 versus primary regimens). Third‐line ‘rescue’ therapies were efficient in 65.5% of the cases (CI 56.3–75.5, P = 0.0001). Side‐effects of the regimens containing furazolidone were more frequent than in standard therapies (P = 0.02). The combined odds ratio of side‐effects for furazolidone‐based versus standard therapies was 0.74 (CI 0.32–1.98). The duration of treatment, but not the furazolidone dose, influenced the treatment outcome. Primary triple regimens containing furazolidone are slightly less efficient than the standard primary combinations; primary quadruple regimens were more efficient than triple therapies. Furazolidone is also efficient as a component of second‐line or rescue therapies.


  • The Hungarian epidemiology of clarithromycin resistance in Helicobacter pylori infection

    by György Miklós Buzás, Gábor Lotz, András Kiss

    Az antibiotikum-érzékenység az eradikációs kezelés sikerének fontos meghatározója. Célkitűzés: A dolgozat célja a clarithromycin-rezisztencia gyakoriságának meghatározása és a magyarországi adatok áttekintése. Módszer: A) Gasztroenterológiai szakrendelésen vizsgált 238, véletlenszerűen kiválasztott eset biopsziás anyagából fluoreszcens in situ hibridizációval határozták meg a Helicobacter pylori törzs elsődleges és másodlagos clarithromycin-rezisztenciájának gyakoriságát és annak összefüggését a demográfiai adatokkal. B) Az 1995–2006 közötti irodalomból meghatározták a chlarithromycin-rezisztencia gyakoriságát, jellegét és időbeli változását. C) Elemezték a clarithromycin forgalmi adatait. Eredmények: A) A primer clarithromycin-rezisztencia gyakorisága 17,3%, amely az esetek 47,4%-ában teljes, 52,6%-ban részleges. A másodlagos rezisztencia gyakorisága 55,5%-os. A primer rezisztencia és az életkor ( r = 015), női nem ( r = 0,10) és a dohányzás ( r = 0,16) között gyenge, de pozitív összefüggést észleltek. B) A hazai irodalomban 8 dolgozatban 775 betegben mérték fel az antibiotikum-érzékenységet. A fenotípusmódszerekkel észlelt elsődleges rezisztencia 3,9%, míg fluoreszcens in situ hibridizációval országosan 17,0%-os rezisztenciát észleltek. Az eredmények között regionális különbségek vannak. A másodlagos rezisztencia országos aránya 53,5% fenotípus-, 49% genotípusmódszerrel. C) 1993 és 2005 között a clarithromycin forgalma ötszörösére emelkedett. Megbeszélés: A fluoreszcens in situ hibridizációval vizsgált primer rezisztencia hazai prevalenciája lényegesen magasabb a fenotípusmódszerek arányánál. A jelenség feltételezhetően összefügg a makrolidok fokozott használatával.