Balázs Kapitány
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Previous Organizations / Institutes
The organizations / institutes from the scholar's other articles in the past ten years
Research Subjects
Balázs Kapitány has a total of 4 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
- Zsolt Spéder
Hungarian Demographic Research Institute
2 shared publications - Peter Dome
Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University, Budapest, Hungary
1 shared publication - Xenia Gonda
Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University, Budapest, Hungary
1 shared publication - Zoltán Rihmer
Department of Clinical and Theoretical Mental Health, Semmelweis University, Budapest, Hungary
1 shared publication
Latest Publications
- Open Access
- 7 July 2024
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Orvosi Hetilap
- Vol. 165 (27) , 1044-1052
Intézeten kívüli születések Magyarországon a poszt-COVID-időszakban
Bevezetés: Elemzésünkben az intézeten kívüli szülések legfontosabb jellemzőit mutatjuk be Magyarországon. Célkitűzés: Célunk egy leíró statisztikai elemzés készítése, amely bemutatja, hogy COVID–19-et követően mekkora a jelentősége Magyarországon az intézeten kívüli szüléseknek, és ez milyen demográfiai, társadalmi csoportokra jellemző. Módszer: Elemzésünkben a Központi Statisztikai Hivatal népmozgalmi adatbázisát elemezzük. Ez az adatbázis tartalmaz adatot minden magyarországi élve születés esetén a szülés helyéről és arról, hogy a szüléskor jelen volt-e orvos vagy szülésznő. Előnyei ellenére ez az adatbázis alulhasznosított a tudományos, statisztikai elemzésekben. A vizsgált adatok több szempontból összevethetők az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet előírásaival. Eredmények: A COVID–19-járvány kitörését követően Magyarországon jelentősen nőtt az intézményen kívüli születések aránya, a korábbi 0,6%-ról 1% környékére. Az intézeten kívüli szülések között elsősorban azoknak a szüléseknek az aránya nőtt, amelyeknél jelen volt egészségügyi személyzet. Az intézeten kívül szülések nagyobb arányban jellemzőek a fiatal és a viszonylag idős édesanyákra. Az intézeten kívüli szülés esélye párhuzamosan nő a korábbi szülések számával. Átlag alatti arányban szülnek intézeten kívül a középfokú végzettségű nők. A nagy születéskori súlyú és testhosszú újszülöttek között átlag feletti az intézeten kívül születettek aránya. Megbeszélés: Az eredmények szerint a COVID–19-et követő időszakban egyértelműen demográfiailag, társadalmilag polarizálódottnak tekinthető az intézeten kívüli szülések jelensége. A jelenlegi jogi szabályozás által meghatározott kereteken kívül is jelentős számban történnek intézeten kívüli szülések, melyek eredményei arra utalnak, hogy ezek az esetek nem elhanyagolható arányban, minden valószínűség szerint, tervezett, intézeten kívüli szülések. Következtetés: A kapott eredmények felvethetik a több mint egy évtizede változatlan jogi szabályozás és a tényleges gyakorlat közötti diszkrepancia csökkentésének igényét. Orv Hetil. 2024; 165(27): 1044–1052.
- 7 July 2024
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Orvosi Hetilap
- Vol. 165 (27) , 1044-1052
Open AccessIntézeten kívüli születések Magyarországon a poszt-COVID-időszakban
Bevezetés: Elemzésünkben az intézeten kívüli szülések legfontosabb jellemzőit mutatjuk be Magyarországon. Célkitűzés: Célunk egy leíró statisztikai elemzés készítése, amely bemutatja, hogy COVID–19-et követően mekkora a jelentősége Magyarországon az intézeten kívüli szüléseknek, és ez milyen demográfiai, társadalmi csoportokra jellemző. Módszer: Elemzésünkben a Központi Statisztikai Hivatal népmozgalmi adatbázisát elemezzük. Ez az adatbázis tartalmaz adatot minden magyarországi élve születés esetén a szülés helyéről és arról, hogy a szüléskor jelen volt-e orvos vagy szülésznő. Előnyei ellenére ez az adatbázis alulhasznosított a tudományos, statisztikai elemzésekben. A vizsgált adatok több szempontból összevethetők az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet előírásaival. Eredmények: A COVID–19-járvány kitörését követően Magyarországon jelentősen nőtt az intézményen kívüli születések aránya, a korábbi 0,6%-ról 1% környékére. Az intézeten kívüli szülések között elsősorban azoknak a szüléseknek az aránya nőtt, amelyeknél jelen volt egészségügyi személyzet. Az intézeten kívül szülések nagyobb arányban jellemzőek a fiatal és a viszonylag idős édesanyákra. Az intézeten kívüli szülés esélye párhuzamosan nő a korábbi szülések számával. Átlag alatti arányban szülnek intézeten kívül a középfokú végzettségű nők. A nagy születéskori súlyú és testhosszú újszülöttek között átlag feletti az intézeten kívül születettek aránya. Megbeszélés: Az eredmények szerint a COVID–19-et követő időszakban egyértelműen demográfiailag, társadalmilag polarizálódottnak tekinthető az intézeten kívüli szülések jelensége. A jelenlegi jogi szabályozás által meghatározott kereteken kívül is jelentős számban történnek intézeten kívüli szülések, melyek eredményei arra utalnak, hogy ezek az esetek nem elhanyagolható arányban, minden valószínűség szerint, tervezett, intézeten kívüli szülések. Következtetés: A kapott eredmények felvethetik a több mint egy évtizede változatlan jogi szabályozás és a tényleges gyakorlat közötti diszkrepancia csökkentésének igényét. Orv Hetil. 2024; 165(27): 1044–1052.
- Open Access
- 30 December 2015
- Published by Hungarian Demographic Research Institute in Demografia
- Vol. 58 (4) , 267-285
A népesedéspolitikával kapcsolatos elvárások és a családtámogatások ismertségének változása Magyarországon 2010–2016 között
Elemzésünkben a népesedéspolitikával kapcsolatos országos reprezentatív adatgyűjtések eredményeit hasonlítjuk össze. Annak ellenére, hogy a vizsgált időszakban több jelentős család- és népesedéspolitikai intézkedés került bevezetésre, kibővítésre, és a demográfiai témákkal a közbeszéd is hangsúlyosan foglalkozott, a kapott adatok szerint ezek a változások alig érzékelhetőek a népesedéspolitikával kapcsolatos vélekedések és az egyes családtámogatások ismertségének szintjén. Az értékekben, vélekedésekben megfigyelhető esetleges kisebb elmozdulások ráadásul nem minden esetben „logikus” irányúak. Ez arra utal, hogy a demográfiai kérdésekkel kapcsolatos vélekedések és ismeretek tekintetében meglehetősen nagy stabilitás uralkodik a magyar közvéleményben, a vélekedések csak kis mértékben befolyásolhatóak a közviták, illetve az egyes szakpolitikai intézkedések által. Ennél talán aggasztóbb az az eredmény, hogy a családpolitikai támogatási rendszer elemeinek ismertsége kapcsán szintén nem magas, és nem is növekvő eredményeket figyelhetünk meg. Ez utóbbi pedig gátja lehet a hatékony közpolitikáknak.
- 30 December 2015
- Published by Hungarian Demographic Research Institute in Demografia
- Vol. 58 (4) , 267-285
Open AccessA népesedéspolitikával kapcsolatos elvárások és a családtámogatások ismertségének változása Magyarországon 2010–2016 között
Elemzésünkben a népesedéspolitikával kapcsolatos országos reprezentatív adatgyűjtések eredményeit hasonlítjuk össze. Annak ellenére, hogy a vizsgált időszakban több jelentős család- és népesedéspolitikai intézkedés került bevezetésre, kibővítésre, és a demográfiai témákkal a közbeszéd is hangsúlyosan foglalkozott, a kapott adatok szerint ezek a változások alig érzékelhetőek a népesedéspolitikával kapcsolatos vélekedések és az egyes családtámogatások ismertségének szintjén. Az értékekben, vélekedésekben megfigyelhető esetleges kisebb elmozdulások ráadásul nem minden esetben „logikus” irányúak. Ez arra utal, hogy a demográfiai kérdésekkel kapcsolatos vélekedések és ismeretek tekintetében meglehetősen nagy stabilitás uralkodik a magyar közvéleményben, a vélekedések csak kis mértékben befolyásolhatóak a közviták, illetve az egyes szakpolitikai intézkedések által. Ennél talán aggasztóbb az az eredmény, hogy a családpolitikai támogatási rendszer elemeinek ismertsége kapcsán szintén nem magas, és nem is növekvő eredményeket figyelhetünk meg. Ez utóbbi pedig gátja lehet a hatékony közpolitikáknak.
- 24 September 2014
- Published by Springer Nature
- p. 79-112
Influences on the Link Between Fertility Intentions and Behavioural Outcomes
- 24 September 2014
- Published by Springer Nature
- p. 79-112
Influences on the Link Between Fertility Intentions and Behavioural Outcomes
- Open Access
- 26 June 2013
- Published by Springer Nature in Annals of General Psychiatry
- Vol. 12 (1) , 21
Suicide in Hungary-epidemiological and clinical perspectives
Annual suicide rates of Hungary were unexpectedly high in the previous century. In our narrative review, we try to depict, with presentation of the raw data, the main descriptive epidemiological features of the Hungarian suicide scene of the past decades. Accordingly, we present the annual suicide rates of the period mentioned and also data on how they varied by gender, age, urban vs. rural living, seasons, marital status, etc. Furthermore, the overview of trends of other factors that may have influenced suicidal behavior (e.g., alcohol and tobacco consumption, antidepressant prescription, unemployment rate) in the past decades is appended as well. Based on raw data and also on results of the relevant papers of Hungarian suicidology we tried to explain the observable trends of the Hungarian suicide rate. Eventually, we discuss the results, the possibilities, and the future tasks of suicide prevention in Hungary.
- 26 June 2013
- Published by Springer Nature in Annals of General Psychiatry
- Vol. 12 (1) , 21
Open AccessSuicide in Hungary-epidemiological and clinical perspectives
Annual suicide rates of Hungary were unexpectedly high in the previous century. In our narrative review, we try to depict, with presentation of the raw data, the main descriptive epidemiological features of the Hungarian suicide scene of the past decades. Accordingly, we present the annual suicide rates of the period mentioned and also data on how they varied by gender, age, urban vs. rural living, seasons, marital status, etc. Furthermore, the overview of trends of other factors that may have influenced suicidal behavior (e.g., alcohol and tobacco consumption, antidepressant prescription, unemployment rate) in the past decades is appended as well. Based on raw data and also on results of the relevant papers of Hungarian suicidology we tried to explain the observable trends of the Hungarian suicide rate. Eventually, we discuss the results, the possibilities, and the future tasks of suicide prevention in Hungary.
- 27 August 2009
- Published by Springer Nature in European Journal of Population
- Vol. 25 (4) , 503-523
How are Time-Dependent Childbearing Intentions Realized? Realization, Postponement, Abandonment, Bringing Forward
- 27 August 2009
- Published by Springer Nature in European Journal of Population
- Vol. 25 (4) , 503-523
How are Time-Dependent Childbearing Intentions Realized? Realization, Postponement, Abandonment, Bringing Forward