Anita Deak
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Research Subjects
Anita Deak has a total of 127 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
Barbara Bodrogi
Faculty of Humanities and Social Sciences, Institute of Psychology, University of Pécs, Pécs, Hungary
5 shared publicationsGergely Orsi
Faculty of Humanities and Social Sciences, Institute of Psychology, University of Pécs, Pécs, Hungary
5 shared publicationsGabor Perlaki
Faculty of Humanities and Social Sciences, Institute of Psychology, University of Pécs, Pécs, Hungary
4 shared publicationsPeter Papp
Institute of Psychology, University of Pécs, Hungary
4 shared publications- Tamas Bereczkei
Institute of Psychology, University of Pécs, Hungary
4 shared publications Akerke Makhmud
Department of Psychology, Durham University
3 shared publications
Latest Publications
- Open Access
- 2 July 2025
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Magyar Pszichológiai Szemle
- Vol. -1 (aop)
Kognitív érzelemszabályozási stratégiák kapcsolata az érzelemregulációs hálózat működésével: fMRI-kutatás
Háttér és célkitűzések: A kognitív érzelemszabályozási stratégiák lehetővé teszik a rugalmas és eredményes alkalmazkodást érzelmileg megterhelő helyzetekben. Ezen stratégiák alkalmazása együtt jár az agy érzelemszabályozási hálózatának (emotion regulation network, ERN) aktivációjával. Az ERN részét képezik az érzelmi reaktivitásért (pl. feldolgozás, értékelés) felelős agyi régiók, például a ventrális vizuális pálya, az amygdala, az inzula, az anterior cinguláris kéreg (ACC) és a ventrális striátum; valamint a szabályozásban, viselkedéses válasz kialakításában szerepet játszó területek (pl. prefrontális kérgi [PFC] régiók, inferior frontális tekervény [IFG], dorzális ACC, parietális lebeny). Jelen kutatás célja az érzelemszabályozási hálózat negatív ingerekre adott válaszmintázatának vizsgálata az egyén kognitív érzelemszabályozási stratégiáinak függvényében. Összefüggéseket keresünk az egyén kognitív érzelemszabályozási stratégiái és implicit érzelemszabályozási feladathelyzetben mutatott agyi aktivációja között az ERN egyes területein. Módszer: Fiatal, egészséges felnőtt résztvevők (n = 40) kitöltötték a Kognitív Érzelemszabályozási Stratégiák Kérdőívet, majd negatív és semleges interpretációval ellátott képeket értékeltek két affektív dimenzió mentén (valencia, arousal). Eredmények: Az egyes stratégiák szignifikáns összefüggést mutattak a dlPFC, IFG, az inzula, dACC/dMPFC és a hippocampus aktivációjával: az önvád, a katasztrofizálás és az elfogadás esetében pozitív, míg a tervezéssel és a pozitív átértékeléssel negatív kapcsolatot találtunk. Felvetjük azt a magyarázatot, hogy az érzelemszabályozás szubjektív és neurális szintje közötti kapcsolatot vélhetőleg az adott stratégia során felvett külső vagy belső figyelmi fókusz alakítja. Következtetések: Az implicit érzelemszabályzásról alkotott elmélet alapján eredményeink megerősítik, hogy a kognitív érzelemszabályozás folyamata instrukció vagy egyéb környezeti hatás nélkül is végbemehet egy negatív érzelmi helyzetben. Az implicit érzelemszabályozási feladat során megjelenő agyi aktivitásmintázatok kapcsolatban állnak az egyén kognitív érzelemszabályozó stratégiáival. Eredményeink további kutatások kiindulópontjaként szolgálhatnak az egyéni különbségek feltárásához is.
- 2 July 2025
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Magyar Pszichológiai Szemle
- Vol. -1 (aop)
Open AccessKognitív érzelemszabályozási stratégiák kapcsolata az érzelemregulációs hálózat működésével: fMRI-kutatás
Háttér és célkitűzések: A kognitív érzelemszabályozási stratégiák lehetővé teszik a rugalmas és eredményes alkalmazkodást érzelmileg megterhelő helyzetekben. Ezen stratégiák alkalmazása együtt jár az agy érzelemszabályozási hálózatának (emotion regulation network, ERN) aktivációjával. Az ERN részét képezik az érzelmi reaktivitásért (pl. feldolgozás, értékelés) felelős agyi régiók, például a ventrális vizuális pálya, az amygdala, az inzula, az anterior cinguláris kéreg (ACC) és a ventrális striátum; valamint a szabályozásban, viselkedéses válasz kialakításában szerepet játszó területek (pl. prefrontális kérgi [PFC] régiók, inferior frontális tekervény [IFG], dorzális ACC, parietális lebeny). Jelen kutatás célja az érzelemszabályozási hálózat negatív ingerekre adott válaszmintázatának vizsgálata az egyén kognitív érzelemszabályozási stratégiáinak függvényében. Összefüggéseket keresünk az egyén kognitív érzelemszabályozási stratégiái és implicit érzelemszabályozási feladathelyzetben mutatott agyi aktivációja között az ERN egyes területein. Módszer: Fiatal, egészséges felnőtt résztvevők (n = 40) kitöltötték a Kognitív Érzelemszabályozási Stratégiák Kérdőívet, majd negatív és semleges interpretációval ellátott képeket értékeltek két affektív dimenzió mentén (valencia, arousal). Eredmények: Az egyes stratégiák szignifikáns összefüggést mutattak a dlPFC, IFG, az inzula, dACC/dMPFC és a hippocampus aktivációjával: az önvád, a katasztrofizálás és az elfogadás esetében pozitív, míg a tervezéssel és a pozitív átértékeléssel negatív kapcsolatot találtunk. Felvetjük azt a magyarázatot, hogy az érzelemszabályozás szubjektív és neurális szintje közötti kapcsolatot vélhetőleg az adott stratégia során felvett külső vagy belső figyelmi fókusz alakítja. Következtetések: Az implicit érzelemszabályzásról alkotott elmélet alapján eredményeink megerősítik, hogy a kognitív érzelemszabályozás folyamata instrukció vagy egyéb környezeti hatás nélkül is végbemehet egy negatív érzelmi helyzetben. Az implicit érzelemszabályozási feladat során megjelenő agyi aktivitásmintázatok kapcsolatban állnak az egyén kognitív érzelemszabályozó stratégiáival. Eredményeink további kutatások kiindulópontjaként szolgálhatnak az egyéni különbségek feltárásához is.
- Open Access
- 5 March 2025
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Magyar Tudomány
- Vol. 186 (3) , 516-523
Az időskori érzelmi változások pszichológiai megközelítése
Az idősödésre vonatkozó laikus reprezentációk központi elemei általában a veszteségek és a funkcióromlás, azonban a tudományos kutatások a funkciócsökkenést elsődlegesen a kognitív és szomatikus működés területén támasztják alá, míg az érzelmi életet illetően sok esetben változatlan vagy növekvő érzelmi jóllétről számolnak be. Tanulmányunkban áttekintjük az idős emberek érzelmi állapotára vonatkozó kutatások eredményeit, melyek egy része az idősek fokozott érzelmi distresszéről (a negatív érzelmek gyakoribb megtapasztalásáról), illetve a szorongásos és hangulati zavarokkal kapcsolatos nagyobb sérülékenységéről számol be, más részük viszont az idős emberek érzelmi stabilitását és jó érzelmi alkalmazkodását igazolja. Emellett ismertetjük azokat a főbb elméleti megközelítéseket, amelyek a pozitív érzelmi idősödésre kínálnak magyarázatokat.
- 5 March 2025
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Magyar Tudomány
- Vol. 186 (3) , 516-523
Open AccessAz időskori érzelmi változások pszichológiai megközelítése
Az idősödésre vonatkozó laikus reprezentációk központi elemei általában a veszteségek és a funkcióromlás, azonban a tudományos kutatások a funkciócsökkenést elsődlegesen a kognitív és szomatikus működés területén támasztják alá, míg az érzelmi életet illetően sok esetben változatlan vagy növekvő érzelmi jóllétről számolnak be. Tanulmányunkban áttekintjük az idős emberek érzelmi állapotára vonatkozó kutatások eredményeit, melyek egy része az idősek fokozott érzelmi distresszéről (a negatív érzelmek gyakoribb megtapasztalásáról), illetve a szorongásos és hangulati zavarokkal kapcsolatos nagyobb sérülékenységéről számol be, más részük viszont az idős emberek érzelmi stabilitását és jó érzelmi alkalmazkodását igazolja. Emellett ismertetjük azokat a főbb elméleti megközelítéseket, amelyek a pozitív érzelmi idősödésre kínálnak magyarázatokat.
- Open Access
- 17 February 2025
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
- Vol. 25 (4) , 265-280
Az Ötfaktoros Jelentudatosság Kérdőív rövidített, 15 tételes verziójának pszichometriai elemzése magyar mintán
Elméleti háttér: A mindfulness (tudatos jelenlét, jelentudatosság) olyan kognitív és érzelmi szempontból összetett jelenség, amely magában foglalja a jelen pillanatra irányuló fenntartott figyelmet, vala-mint a tapasztalatok felé mutatott nyitott, kíváncsi és elfogadó attitűdöt. A mindfulness alapú terápiák rámutatnak arra, hogy a tudatos jelenlét nemcsak egy önmagán belül zajló folyamatot jelöl, hanem egyfajta képességként is definiálható, ennek értelmében pedig gyakorlással fejleszthető. Az egyik leggyakrabban alkalmazott mindfulness képességet vizsgáló mérőeszköz az Ötfaktoros Jelentudatosság Kérdőív (Five Factor Mindfulness Questionnaire, FFMQ). Az eredeti, 39 tételes FFMQ öt dimenzió – Megfigyelés, Leírás, Tudatos cselekvés, Ítélkezésmentesség, Reakciómentesség – mentén ragadja meg a mindfulness jelenségét. Célkitűzés: A kérdőívnek rövidített változatai is születtek, amelyek közül jelen vizsgálat a legrövidebb, az eredeti kérdőív szerzők által leírt 15 tételes változatának (FFMQ-15) adaptációját tűzte ki célul hazai mintán. Módszerek: Az FFMQ-15 magyar nyelvű változatát 117 résztvevő töltötte ki egy kérdőívcsomag részeként. A kérdőívcsomag az FFMQ-15 mellett demográfiai kérdéseket, illetve a konvergens és diszkriminációs validitás mérésére alkalmazott kérdőíveket (Mentális Egészség Kontinuum Skála [MHC-SF], Depresszió, Szorongás és Stressz Skála [DASS-21], Big Five Kérdőív [BFI], Fehér Medve Gondolatelnyomási Kérdőív [WBSI], Érzelemszabályozási Nehézségek Skála [DERS], Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív [CERQ], Torontói Alexitímia Skála [TAS-20]) tartalmazott. Eredmények: Az FFMQ-15 hierarchikus faktorstruktúrája (5 elsőrendű és 1 másodrendű faktor) konfirmatív faktorelemzéssel megerősítésre került (CFI = 0,976; TLI = 0,967; RMSEA = 0,047; SRMR = 0,084). Az FFMQ-15 konvergens és diszkriminációs érvényességét vizsgálva megállapítható, hogy a tudatos jelenlét képessége a várt irányú kapcsolatot mutatta a mentális egészség (MHC-SF), a depressziós, szorongásos és stressz tünetek (DASS-21), a tapasztalatokra való nyitottság és neuroticizmus (BFI), gondolatelnyomási tendenciák (WBSI) és érzelmi működés (DERS, TAS-20, CERQ) mutatóival. Követ- keztetések: Összességében kijelenthető, hogy az Ötfaktoros Jelentudatosság Kérdőív rövidített 15 tételes verziója alkalmas a mindfulness-képesség egyéni különbségeinek megragadására hazai mintán is.
- 17 February 2025
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
- Vol. 25 (4) , 265-280
Open AccessAz Ötfaktoros Jelentudatosság Kérdőív rövidített, 15 tételes verziójának pszichometriai elemzése magyar mintán
Elméleti háttér: A mindfulness (tudatos jelenlét, jelentudatosság) olyan kognitív és érzelmi szempontból összetett jelenség, amely magában foglalja a jelen pillanatra irányuló fenntartott figyelmet, vala-mint a tapasztalatok felé mutatott nyitott, kíváncsi és elfogadó attitűdöt. A mindfulness alapú terápiák rámutatnak arra, hogy a tudatos jelenlét nemcsak egy önmagán belül zajló folyamatot jelöl, hanem egyfajta képességként is definiálható, ennek értelmében pedig gyakorlással fejleszthető. Az egyik leggyakrabban alkalmazott mindfulness képességet vizsgáló mérőeszköz az Ötfaktoros Jelentudatosság Kérdőív (Five Factor Mindfulness Questionnaire, FFMQ). Az eredeti, 39 tételes FFMQ öt dimenzió – Megfigyelés, Leírás, Tudatos cselekvés, Ítélkezésmentesség, Reakciómentesség – mentén ragadja meg a mindfulness jelenségét. Célkitűzés: A kérdőívnek rövidített változatai is születtek, amelyek közül jelen vizsgálat a legrövidebb, az eredeti kérdőív szerzők által leírt 15 tételes változatának (FFMQ-15) adaptációját tűzte ki célul hazai mintán. Módszerek: Az FFMQ-15 magyar nyelvű változatát 117 résztvevő töltötte ki egy kérdőívcsomag részeként. A kérdőívcsomag az FFMQ-15 mellett demográfiai kérdéseket, illetve a konvergens és diszkriminációs validitás mérésére alkalmazott kérdőíveket (Mentális Egészség Kontinuum Skála [MHC-SF], Depresszió, Szorongás és Stressz Skála [DASS-21], Big Five Kérdőív [BFI], Fehér Medve Gondolatelnyomási Kérdőív [WBSI], Érzelemszabályozási Nehézségek Skála [DERS], Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív [CERQ], Torontói Alexitímia Skála [TAS-20]) tartalmazott. Eredmények: Az FFMQ-15 hierarchikus faktorstruktúrája (5 elsőrendű és 1 másodrendű faktor) konfirmatív faktorelemzéssel megerősítésre került (CFI = 0,976; TLI = 0,967; RMSEA = 0,047; SRMR = 0,084). Az FFMQ-15 konvergens és diszkriminációs érvényességét vizsgálva megállapítható, hogy a tudatos jelenlét képessége a várt irányú kapcsolatot mutatta a mentális egészség (MHC-SF), a depressziós, szorongásos és stressz tünetek (DASS-21), a tapasztalatokra való nyitottság és neuroticizmus (BFI), gondolatelnyomási tendenciák (WBSI) és érzelmi működés (DERS, TAS-20, CERQ) mutatóival. Követ- keztetések: Összességében kijelenthető, hogy az Ötfaktoros Jelentudatosság Kérdőív rövidített 15 tételes verziója alkalmas a mindfulness-képesség egyéni különbségeinek megragadására hazai mintán is.
- Open Access
- 3 November 2024
- Published by Taylor & Francis in Psychiatry, Psychology and Law
- Vol. 33 (2) , 218-237
How to judge emotions? Measuring moral emotions of lawyers in a retrospective situation
This study examined legal practitioners' emotion regulation strategies and subjective moral emotions related to legal cases they handle. Forty-two participants recalled a civil law case and the emotions they experienced while handling the case. They completed the Cognitive Emotion Regulation Questionnaire to identify emotion regulation strategies they usually use. Results showed that attorneys often experienced anger and empathy and used strategies that tend to be adaptive across a wide range of contexts. There was a moderate positive correlation between Anger and Positive Refocusing, Contempt and Other-Blame, Guilt and Maladaptive emotion regulation strategies, and the Difference between parties’ agreeableness (understood as how sympathetic they seemed) and Anger. As the experience of negative emotions paired with maladaptive emotion regulation techniques might be associated with negative consequences both for the self and for the relationship with clients, the present study suggests that adding emotion regulation into legal curricula is crucial.
- 3 November 2024
- Published by Taylor & Francis in Psychiatry, Psychology and Law
- Vol. 33 (2) , 218-237
Open AccessHow to judge emotions? Measuring moral emotions of lawyers in a retrospective situation
This study examined legal practitioners' emotion regulation strategies and subjective moral emotions related to legal cases they handle. Forty-two participants recalled a civil law case and the emotions they experienced while handling the case. They completed the Cognitive Emotion Regulation Questionnaire to identify emotion regulation strategies they usually use. Results showed that attorneys often experienced anger and empathy and used strategies that tend to be adaptive across a wide range of contexts. There was a moderate positive correlation between Anger and Positive Refocusing, Contempt and Other-Blame, Guilt and Maladaptive emotion regulation strategies, and the Difference between parties’ agreeableness (understood as how sympathetic they seemed) and Anger. As the experience of negative emotions paired with maladaptive emotion regulation techniques might be associated with negative consequences both for the self and for the relationship with clients, the present study suggests that adding emotion regulation into legal curricula is crucial.
- 1 March 2024
- Published by American Psychological Association (APA) in Emotion
- Vol. 24 (2) , 397-411
Emotional experiences and psychological well-being in 51 countries during the COVID-19 pandemic.
The COVID-19 pandemic presents challenges to psychological well-being, but how can we predict when people suffer or cope during sustained stress? Here, we test the prediction that specific types of momentary emotional experiences are differently linked to psychological well-being during the pandemic. Study 1 used survey data collected from 24,221 participants in 51 countries during the COVID-19 outbreak. We show that, across countries, well-being is linked to individuals' recent emotional experiences, including calm, hope, anxiety, loneliness, and sadness. Consistent results are found in two age, sex, and ethnicity-representative samples in the United Kingdom (n = 971) and the United States (n = 961) with preregistered analyses (Study 2). A prospective 30-day daily diary study conducted in the United Kingdom (n = 110) confirms the key role of these five emotions and demonstrates that emotional experiences precede changes in well-being (Study 3). Our findings highlight differential relationships between specific types of momentary emotional experiences and well-being and point to the cultivation of calm and hope as candidate routes for well-being interventions during periods of sustained stress. (PsycInfo Database Record (c) 2023 APA, all rights reserved).
- 1 March 2024
- Published by American Psychological Association (APA) in Emotion
- Vol. 24 (2) , 397-411
Emotional experiences and psychological well-being in 51 countries during the COVID-19 pandemic.
The COVID-19 pandemic presents challenges to psychological well-being, but how can we predict when people suffer or cope during sustained stress? Here, we test the prediction that specific types of momentary emotional experiences are differently linked to psychological well-being during the pandemic. Study 1 used survey data collected from 24,221 participants in 51 countries during the COVID-19 outbreak. We show that, across countries, well-being is linked to individuals' recent emotional experiences, including calm, hope, anxiety, loneliness, and sadness. Consistent results are found in two age, sex, and ethnicity-representative samples in the United Kingdom (n = 971) and the United States (n = 961) with preregistered analyses (Study 2). A prospective 30-day daily diary study conducted in the United Kingdom (n = 110) confirms the key role of these five emotions and demonstrates that emotional experiences precede changes in well-being (Study 3). Our findings highlight differential relationships between specific types of momentary emotional experiences and well-being and point to the cultivation of calm and hope as candidate routes for well-being interventions during periods of sustained stress. (PsycInfo Database Record (c) 2023 APA, all rights reserved).
- Open Access
- 27 February 2024
- Published by Springer Nature in Scientific Reports
- Vol. 14 (1) , 1-12
Affective super-traits and/or individual patterns: a variable-centered and a person-centered approach of primary emotional aspects of personality
Theoretical approaches of personality structure are diverse. We examine the primary emotional aspects of personality as the correspondence of two mainstream constructs: the lexically-based Big Five (BIG5) and the biologically-based Affective Neuroscience Theory (ANT) within two approaches. In the variable-centered approach (VCA), our aim is to identify affective super-traits; while in the person-centered approach (PCA) to uncover latent profile patterns. 240 participants (177 women, 63 men) completed the 112-item affective neuroscience personality scales (ANPS), and the 44-item Big Five Inventory (BFI). We identified four super-traits: Negative emotions (FEAR, SADNESS, Emotional instability), Positive emotions and stimulation (SEEK, Extraversion), Affiliation and social bonds (reversed ANGER, CARE, Agreeableness), Self-regulation (PLAY, Conscientiousness. Based on the VCA, we conclude that the four super-traits represent two main affective tendencies (Positive emotions and approaching, Negative emotions and avoidance), interpersonal (Affiliation) and intrapersonal (Self-regulation) dynamics of personality. As a result of Latent Profile Analysis in the PCA, we explored three latent groups with different patterns of primary emotional traits based on their responsiveness (Highly emotional, Balanced, Low emotional). Our findings provide a holistic approach to emotional aspects of personality, and might have further implications for clinical psychology, neuroscience, and cross-cultural studies on emotions.
- 27 February 2024
- Published by Springer Nature in Scientific Reports
- Vol. 14 (1) , 1-12
Open AccessAffective super-traits and/or individual patterns: a variable-centered and a person-centered approach of primary emotional aspects of personality
Theoretical approaches of personality structure are diverse. We examine the primary emotional aspects of personality as the correspondence of two mainstream constructs: the lexically-based Big Five (BIG5) and the biologically-based Affective Neuroscience Theory (ANT) within two approaches. In the variable-centered approach (VCA), our aim is to identify affective super-traits; while in the person-centered approach (PCA) to uncover latent profile patterns. 240 participants (177 women, 63 men) completed the 112-item affective neuroscience personality scales (ANPS), and the 44-item Big Five Inventory (BFI). We identified four super-traits: Negative emotions (FEAR, SADNESS, Emotional instability), Positive emotions and stimulation (SEEK, Extraversion), Affiliation and social bonds (reversed ANGER, CARE, Agreeableness), Self-regulation (PLAY, Conscientiousness. Based on the VCA, we conclude that the four super-traits represent two main affective tendencies (Positive emotions and approaching, Negative emotions and avoidance), interpersonal (Affiliation) and intrapersonal (Self-regulation) dynamics of personality. As a result of Latent Profile Analysis in the PCA, we explored three latent groups with different patterns of primary emotional traits based on their responsiveness (Highly emotional, Balanced, Low emotional). Our findings provide a holistic approach to emotional aspects of personality, and might have further implications for clinical psychology, neuroscience, and cross-cultural studies on emotions.
- Open Access
- 1 February 2023
- Published by Center for Open Science in PsyArXiv
Emotional experiences and psychological wellbeing in 51 countries during the COVID- 19 pandemic
The COVID-19 pandemic presents challenges to psychological wellbeing, but how can we predict when people suffer or cope during sustained stress? Here, we test the prediction that specific types of momentary emotional experiences are differently linked to psychological wellbeing during the pandemic. Study 1 used survey data collected from 24,221 participants in 51 countries during the COVID-19 outbreak. We show that, across countries, wellbeing is linked to individuals’ recent emotional experiences, including calm, hope, anxiety, loneliness, and sadness. Consistent results are found in two age, sex, and ethnicity-representative samples in the United Kingdom (N = 971) and the United States (N=961) with pre-registered analyses (Study 2). A prospective 30-day daily diary study conducted in the United Kingdom (N = 110) confirms the key role of these five emotions, and demonstrates that emotional experiences precede changes in wellbeing (Study 3). Our findings highlight differential relationships between specific types of momentary emotional experiences and wellbeing, and point to the cultivation of calm and hope as candidate routes for wellbeing interventions during periods of sustained stress.
- 1 February 2023
- Published by Center for Open Science in PsyArXiv
Open AccessEmotional experiences and psychological wellbeing in 51 countries during the COVID- 19 pandemic
The COVID-19 pandemic presents challenges to psychological wellbeing, but how can we predict when people suffer or cope during sustained stress? Here, we test the prediction that specific types of momentary emotional experiences are differently linked to psychological wellbeing during the pandemic. Study 1 used survey data collected from 24,221 participants in 51 countries during the COVID-19 outbreak. We show that, across countries, wellbeing is linked to individuals’ recent emotional experiences, including calm, hope, anxiety, loneliness, and sadness. Consistent results are found in two age, sex, and ethnicity-representative samples in the United Kingdom (N = 971) and the United States (N=961) with pre-registered analyses (Study 2). A prospective 30-day daily diary study conducted in the United Kingdom (N = 110) confirms the key role of these five emotions, and demonstrates that emotional experiences precede changes in wellbeing (Study 3). Our findings highlight differential relationships between specific types of momentary emotional experiences and wellbeing, and point to the cultivation of calm and hope as candidate routes for wellbeing interventions during periods of sustained stress.
- Open Access
- 8 September 2022
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Magyar Pszichológiai Szemle
- Vol. 77 (3) , 361-384
Az Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák (Affective Neuroscience Personality Scales) magyar változata
A Jaak Panksepp evolúciós alapokon nyugvó affektív idegtudományi elméletének keretein belül végzett kutatások új szemléletet jelentenek a személyiség megértésében abban a tekintetben, hogy feltárhatóvá válnak a személyiség affektív alapjai. A Panksepp és Davis által kidolgozott Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák (ANPS) széles körben használt és elterjedt önjellemző mérőeszköz az elsődleges érzelmi vonások mérésére. Az ANPS három pozitív (KERESÉS, GONDOSKODÁS, JÁTÉKOSSÁG) és három negatív érzelmi skálát tartalmaz (DÜH, SZOMORÚSÁG, FÉLELEM), hetedik skálája pedig a Spiritualitás. Jóllehet az ANPS kérdőív 15 nyelven elérhető, magyar változata még nem készült. Jelen tanulmány célja e hiány pótlása és a kérdőív hazai adaptálása során kapott eredmények ismertetése. Egészséges felnőttek (N = 910) körében végeztünk adatgyűjtést keresztmetszeti kutatás keretében. Az ANPS kérdőív mellett a résztvevők kitöltötték a Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálákat (BIS/BAS) és a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálákat (PANAS). Az ANPS kérdőív valamennyi skálája jó reliabilitásmutatóval rendelkezik (Cronbach-α = 0,74–0,90). A megerősítő faktorelemzés alátámasztja mind a kétfaktoros, mind a hatfaktoros érzelmi modellt. A konvergens és diszkriminatív validitás vizsgálata a várt eredményeket hozta. Az ANPS skálák magyar adaptációja megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik, és alkalmas az elsődleges érzelmi rendszerek mérésére. A kérdőív nemcsak affektív idegtudományi, klinikai pszichológiai és kulturális összehasonlító kutatásokban alkalmazható önkitöltős mérőeszközként, hanem olyan vizsgálatokban is, amelyek evolúciós pszichológiai szemléletben értelmezik az érzelmeket és a személyiséget.
- 8 September 2022
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Magyar Pszichológiai Szemle
- Vol. 77 (3) , 361-384
Open AccessAz Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák (Affective Neuroscience Personality Scales) magyar változata
A Jaak Panksepp evolúciós alapokon nyugvó affektív idegtudományi elméletének keretein belül végzett kutatások új szemléletet jelentenek a személyiség megértésében abban a tekintetben, hogy feltárhatóvá válnak a személyiség affektív alapjai. A Panksepp és Davis által kidolgozott Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák (ANPS) széles körben használt és elterjedt önjellemző mérőeszköz az elsődleges érzelmi vonások mérésére. Az ANPS három pozitív (KERESÉS, GONDOSKODÁS, JÁTÉKOSSÁG) és három negatív érzelmi skálát tartalmaz (DÜH, SZOMORÚSÁG, FÉLELEM), hetedik skálája pedig a Spiritualitás. Jóllehet az ANPS kérdőív 15 nyelven elérhető, magyar változata még nem készült. Jelen tanulmány célja e hiány pótlása és a kérdőív hazai adaptálása során kapott eredmények ismertetése. Egészséges felnőttek (N = 910) körében végeztünk adatgyűjtést keresztmetszeti kutatás keretében. Az ANPS kérdőív mellett a résztvevők kitöltötték a Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálákat (BIS/BAS) és a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálákat (PANAS). Az ANPS kérdőív valamennyi skálája jó reliabilitásmutatóval rendelkezik (Cronbach-α = 0,74–0,90). A megerősítő faktorelemzés alátámasztja mind a kétfaktoros, mind a hatfaktoros érzelmi modellt. A konvergens és diszkriminatív validitás vizsgálata a várt eredményeket hozta. Az ANPS skálák magyar adaptációja megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik, és alkalmas az elsődleges érzelmi rendszerek mérésére. A kérdőív nemcsak affektív idegtudományi, klinikai pszichológiai és kulturális összehasonlító kutatásokban alkalmazható önkitöltős mérőeszközként, hanem olyan vizsgálatokban is, amelyek evolúciós pszichológiai szemléletben értelmezik az érzelmeket és a személyiséget.
- Open Access
- 10 June 2022
- Published by Frontiers Media SA in Frontiers in Psychology
- Vol. 13, 866933
Emotional Intelligence Not Only Can Make Us Feel Negative, but Can Provide Cognitive Resources to Regulate It Effectively: An fMRI Study
Neuroscientists have formulated the model of emotional intelligence (EI) based on brain imaging findings of individual differences in EI. The main objective of our study was to operationalize the advantage of high EI individuals in emotional information processing and regulation both at behavioral and neural levels of investigation. We used a self-report measure and a cognitive reappraisal task to demonstrate the role of EI in emotional perception and regulation. Participants saw pictures with negative or neutral captions and shifted (reappraised) from negative context to neutral while we registered brain activation. Behavioral results showed that higher EI participants reported more unpleasant emotions. The Utilization of emotions scores negatively correlated with the valence ratings and the subjective difficulty of reappraisal. In the negative condition, we found activation in hippocampus (HC), parahippocampal gyrus, cingulate cortex, insula and superior temporal lobe. In the neutral context, we found elevated activation in vision-related areas and HC. During reappraisal (negative-neutral) condition, we found activation in the medial frontal gyrus, temporal areas, vision-related regions and in cingulate gyrus. We conclude that higher EI is associated with intensive affective experiences even if emotions are unpleasant. Strong skills in utilizing emotions enable one not to repress negative feelings but to use them as source of information. High EI individuals use effective cognitive processes such as directing attention to relevant details; have advantages in allocation of cognitive resources, in conceptualization of emotional scenes and in building emotional memories; they use visual cues, imagination and executive functions to regulate negative emotions effectively.
- 10 June 2022
- Published by Frontiers Media SA in Frontiers in Psychology
- Vol. 13, 866933
Open AccessEmotional Intelligence Not Only Can Make Us Feel Negative, but Can Provide Cognitive Resources to Regulate It Effectively: An fMRI Study
Neuroscientists have formulated the model of emotional intelligence (EI) based on brain imaging findings of individual differences in EI. The main objective of our study was to operationalize the advantage of high EI individuals in emotional information processing and regulation both at behavioral and neural levels of investigation. We used a self-report measure and a cognitive reappraisal task to demonstrate the role of EI in emotional perception and regulation. Participants saw pictures with negative or neutral captions and shifted (reappraised) from negative context to neutral while we registered brain activation. Behavioral results showed that higher EI participants reported more unpleasant emotions. The Utilization of emotions scores negatively correlated with the valence ratings and the subjective difficulty of reappraisal. In the negative condition, we found activation in hippocampus (HC), parahippocampal gyrus, cingulate cortex, insula and superior temporal lobe. In the neutral context, we found elevated activation in vision-related areas and HC. During reappraisal (negative-neutral) condition, we found activation in the medial frontal gyrus, temporal areas, vision-related regions and in cingulate gyrus. We conclude that higher EI is associated with intensive affective experiences even if emotions are unpleasant. Strong skills in utilizing emotions enable one not to repress negative feelings but to use them as source of information. High EI individuals use effective cognitive processes such as directing attention to relevant details; have advantages in allocation of cognitive resources, in conceptualization of emotional scenes and in building emotional memories; they use visual cues, imagination and executive functions to regulate negative emotions effectively.
- Open Access
- 14 December 2020
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Magyar Pszichológiai Szemle
- Vol. 75 (3) , 493-518
Elsődleges érzelmek mérése affektív idegtudományi megközelítésben: módszertani áttekintés
Affektív idegtudományi személyiségskálák (ANPS) Áttekintő tanulmányunkban a személyiségvonások érzelmi alapjaival foglalkozunk affektív idegtudományi megközelítésben. Összefoglaljuk azokat a kutatási eredményeket, amelyek a kéreg alatti agyi struktúrákhoz köthető elsődleges érzelmi rendszerek mérésével kapcsolatban születtek. Az Affektív idegtudományi személyiség skálák (Affective Neuroscience Personality Scales – ANPS) hat (+1) érzelmi vonás mérésére szolgálnak (FÉLELEM , HARAG, SZOMORÚSÁG, JÁTÉKOSSÁG, KERESÉS, GONDOSKODÁS, Spiritualitás). Módszer: Tanulmányunk alapját 65, 2003–2019 között publikált empirikus kutatás adja. Ezek mind-egyikében adatgyűjtés történt az ANPS kérdőívvel. A forrásokat négy csoportra osztottuk: validálási tanulmányok, biológiai markerekre hivatkozó tanulmányok, klinikai jellegű cikkek és egyéb, a széles körű alkalmazhatóságot igazoló publikációk. Jelen tanulmányban a validálással kapcsolatos kutatásokat összegezzük az időbeli stabilitás és a faktorszerkezet tekintetében, majd összegzést végzünk a megbízhatósággal, a nemi különbségekkel és az ANPS skálák együtt járásával kapcsolatosan. Eredmények: Az ANPS által mért konstruktumok időben stabilak, azaz a skálák vonásokat mérnek, nem helyzetfüggő érzelmi állapotokat. A hat érzelmi rendszer két fő faktorba rendeződik (pozitív és negatív), ahol a negatív érzelmi vonások nagyobb magyarázóerővel bírnak, mint a pozitívak. A hat (+1) skála megbízhatónak mondható (Cronbach alfa > 0,7). Az eredmények alapján a nők magasabb pontszámot érnek el a GONDOSKODÁS, FÉLELEM, SZOMORÚSÁG skálákon, míg a férfi ak a JÁTÉKOSSÁG, KERESÉS, HARAG skálákon. A Spiritualitás skálán nincs nemi különbség. A skálák között szisztematikus együtt járások tárhatók fel. Következtetések: Az ANPS megbízhatóan méri a személyiségünk alapjait alkotó, kéreg alatti agyterületekhez köthető érzelmi vonásokat, gazdagítva ezzel a személyiség idegtudományi megközelítésének (Personality Neuroscience) módszertanát. Az agyi képalkotó eljárásokkal együtt alkalmazva nemcsak ezen a területen nyithat új távlatokat, hanem a klinikai pszichológiában és a kulturális összehasonlító vizsgálatok terén is. Introduction: In this review we focus on emotional basics of personality traits from affective neuroscience perspective. We summarize empirical studies using the Affective Neuroscience Personality Scales (ANPS) that was developed for measuring six (+1) primary emotional systems located in subcortical brain areas (FEAR, ANGER, SADNESS, PLAYFULNESS, SEEK, CARE, Spirituality). Methods: We selected 65 empirical studies published between 2003 and 2019 where ANPS questionnaire was used. We divided the studies into four clusters: validation studies, studies with biological markers, clinical studies and others demonstrating different application of the ANPS. In this review we summarized the validation studies in regard to the test-retest reliability, factor structure of the ANPS, then we conducted statistical analysis on 39 datasets for reliability, on 25 datasets for sex differences and inter-scale correlations (33 and 45 datasets). Results: Based on the test-retest analysis ANPS constructs measure emotional traits, not context-dependent affects. The six primary emotions form two main factors (positive and negative emotions), and the negative emotions have greater explanation power than positive emotions. The six (+1) scales are reliable (Cronbach alphas > 0,7). Results show that women have higher scores on CARE, FEAR and SADNESS, while men’s scores are higher on PLAYFULNESS, SEEK and ANGER. No sex difference appeared on Spirituality scale. However, systematic inter-scale correlations were found. Conclusions: The ANPS questionnaire is a valid and reliable tool for measuring primary emotions that are located in the subcortical brain areas and are the building blocks of personality traits. It is a self-report measure of the recently developing fi eld of personality neuroscience. As a self-report instrument of brain imaging studies it can open new perspectives not only in neuroscience, but in clinical psychology and in cross-cultural studies.
- 14 December 2020
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Magyar Pszichológiai Szemle
- Vol. 75 (3) , 493-518
Open AccessElsődleges érzelmek mérése affektív idegtudományi megközelítésben: módszertani áttekintés
Affektív idegtudományi személyiségskálák (ANPS) Áttekintő tanulmányunkban a személyiségvonások érzelmi alapjaival foglalkozunk affektív idegtudományi megközelítésben. Összefoglaljuk azokat a kutatási eredményeket, amelyek a kéreg alatti agyi struktúrákhoz köthető elsődleges érzelmi rendszerek mérésével kapcsolatban születtek. Az Affektív idegtudományi személyiség skálák (Affective Neuroscience Personality Scales – ANPS) hat (+1) érzelmi vonás mérésére szolgálnak (FÉLELEM , HARAG, SZOMORÚSÁG, JÁTÉKOSSÁG, KERESÉS, GONDOSKODÁS, Spiritualitás). Módszer: Tanulmányunk alapját 65, 2003–2019 között publikált empirikus kutatás adja. Ezek mind-egyikében adatgyűjtés történt az ANPS kérdőívvel. A forrásokat négy csoportra osztottuk: validálási tanulmányok, biológiai markerekre hivatkozó tanulmányok, klinikai jellegű cikkek és egyéb, a széles körű alkalmazhatóságot igazoló publikációk. Jelen tanulmányban a validálással kapcsolatos kutatásokat összegezzük az időbeli stabilitás és a faktorszerkezet tekintetében, majd összegzést végzünk a megbízhatósággal, a nemi különbségekkel és az ANPS skálák együtt járásával kapcsolatosan. Eredmények: Az ANPS által mért konstruktumok időben stabilak, azaz a skálák vonásokat mérnek, nem helyzetfüggő érzelmi állapotokat. A hat érzelmi rendszer két fő faktorba rendeződik (pozitív és negatív), ahol a negatív érzelmi vonások nagyobb magyarázóerővel bírnak, mint a pozitívak. A hat (+1) skála megbízhatónak mondható (Cronbach alfa > 0,7). Az eredmények alapján a nők magasabb pontszámot érnek el a GONDOSKODÁS, FÉLELEM, SZOMORÚSÁG skálákon, míg a férfi ak a JÁTÉKOSSÁG, KERESÉS, HARAG skálákon. A Spiritualitás skálán nincs nemi különbség. A skálák között szisztematikus együtt járások tárhatók fel. Következtetések: Az ANPS megbízhatóan méri a személyiségünk alapjait alkotó, kéreg alatti agyterületekhez köthető érzelmi vonásokat, gazdagítva ezzel a személyiség idegtudományi megközelítésének (Personality Neuroscience) módszertanát. Az agyi képalkotó eljárásokkal együtt alkalmazva nemcsak ezen a területen nyithat új távlatokat, hanem a klinikai pszichológiában és a kulturális összehasonlító vizsgálatok terén is. Introduction: In this review we focus on emotional basics of personality traits from affective neuroscience perspective. We summarize empirical studies using the Affective Neuroscience Personality Scales (ANPS) that was developed for measuring six (+1) primary emotional systems located in subcortical brain areas (FEAR, ANGER, SADNESS, PLAYFULNESS, SEEK, CARE, Spirituality). Methods: We selected 65 empirical studies published between 2003 and 2019 where ANPS questionnaire was used. We divided the studies into four clusters: validation studies, studies with biological markers, clinical studies and others demonstrating different application of the ANPS. In this review we summarized the validation studies in regard to the test-retest reliability, factor structure of the ANPS, then we conducted statistical analysis on 39 datasets for reliability, on 25 datasets for sex differences and inter-scale correlations (33 and 45 datasets). Results: Based on the test-retest analysis ANPS constructs measure emotional traits, not context-dependent affects. The six primary emotions form two main factors (positive and negative emotions), and the negative emotions have greater explanation power than positive emotions. The six (+1) scales are reliable (Cronbach alphas > 0,7). Results show that women have higher scores on CARE, FEAR and SADNESS, while men’s scores are higher on PLAYFULNESS, SEEK and ANGER. No sex difference appeared on Spirituality scale. However, systematic inter-scale correlations were found. Conclusions: The ANPS questionnaire is a valid and reliable tool for measuring primary emotions that are located in the subcortical brain areas and are the building blocks of personality traits. It is a self-report measure of the recently developing fi eld of personality neuroscience. As a self-report instrument of brain imaging studies it can open new perspectives not only in neuroscience, but in clinical psychology and in cross-cultural studies.