Zsuzsa Gonda
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Research Subjects
Zsuzsa Gonda has a total of 13 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
- Milán Juhász
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Magyarország
2 shared publications - Zsolt Hollóy
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Magyarország
2 shared publications - Andrea Balogh-Molnár
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Magyarország
1 shared publication - Andrea Deme
Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences, Budapest, Hungary
1 shared publication - Annamária Ulla Szabó T.
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Magyarország
1 shared publication Gábor Tamás Molnár
1 shared publication
Latest Publications
- Open Access
- 8 October 2026
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Magyar Nyelvőr
- Vol. 150 (2) , 164-182
A felsőoktatásban zajló szóbeli szakmai kommunikáció: oktatói reflexiók tartalmi és nyelvészeti elemzése
A tanulmány a felsőoktatásban megvalósuló szóbeli szakmai kommunikáció egy sajátos diszkurzív műfaját, a hallgatókkal folytatott szakmai konzultációt helyezi a középpontba. A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen reflektivitási szintet tükröznek az egyetemi oktatók saját kommunikációs tevékenységükre vonatkozó szakmai reflexiói, valamint hogy ezekből milyen kommunikációs fejlesztési területek rajzolódnak ki számukra. A vizsgálat a diskurzuselemzés és a tartalomelemzés módszerével zajlott. A korpuszt tíz szakmai konzultációról készült videofelvételhez kapcsolódó oktatói reflexió alkotja ( N = 10), összesen 462 mondat terjedelemben. A reflexiók kvalitatív tartalomelemzése során a Hatton–Smith-modell reflektivitási szintjei alapján történt a kódolás. Az eredmények azt mutatják, hogy a reflexiók többsége a leírás és a leíró reflexió szintjén helyezkedik el, míg a dialogikus és különösen a kritikus reflexió jóval ritkábban jelenik meg. A reflexiók tartalmi mintázatai több visszatérő kommunikációs fejlesztési területet is kijelölnek, például a tanári és hallgatói beszéd arányának tudatos alakítását, a beszédfordulók szervezését, valamint a kérdezési stratégiák fejlesztését.
- 8 October 2026
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Magyar Nyelvőr
- Vol. 150 (2) , 164-182
Open AccessA felsőoktatásban zajló szóbeli szakmai kommunikáció: oktatói reflexiók tartalmi és nyelvészeti elemzése
A tanulmány a felsőoktatásban megvalósuló szóbeli szakmai kommunikáció egy sajátos diszkurzív műfaját, a hallgatókkal folytatott szakmai konzultációt helyezi a középpontba. A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen reflektivitási szintet tükröznek az egyetemi oktatók saját kommunikációs tevékenységükre vonatkozó szakmai reflexiói, valamint hogy ezekből milyen kommunikációs fejlesztési területek rajzolódnak ki számukra. A vizsgálat a diskurzuselemzés és a tartalomelemzés módszerével zajlott. A korpuszt tíz szakmai konzultációról készült videofelvételhez kapcsolódó oktatói reflexió alkotja ( N = 10), összesen 462 mondat terjedelemben. A reflexiók kvalitatív tartalomelemzése során a Hatton–Smith-modell reflektivitási szintjei alapján történt a kódolás. Az eredmények azt mutatják, hogy a reflexiók többsége a leírás és a leíró reflexió szintjén helyezkedik el, míg a dialogikus és különösen a kritikus reflexió jóval ritkábban jelenik meg. A reflexiók tartalmi mintázatai több visszatérő kommunikációs fejlesztési területet is kijelölnek, például a tanári és hallgatói beszéd arányának tudatos alakítását, a beszédfordulók szervezését, valamint a kérdezési stratégiák fejlesztését.
- Open Access
- 31 August 2026
- Published by Eötvös Loránd University in Anyanyelv-pedagógia
- Vol. 19 (3.) , 1-15
Egyetemisták tudományos szövegek olvasására vonatkozó szokásai és stratégiái
Az olvasás és a tanulás nemcsak a köznevelésben, hanem a felsőoktatásban is szoroskapcsolatban áll egymással, hiszen az egyetemi hallgatók a tanulási folyamat során az információkegy részét szakirodalmi szövegek feldolgozásával szerezhetik meg. Az egyetemi tanulmányoksikeressége nagymértékben függ a tudományos szövegek olvasásával kapcsolatos szokásoktól,a szövegek feldolgozásakor használt olvasási stratégiák tudatos és reflektív alkalmazásától.A tanulmány célja az egyetemi hallgatók tudományos szövegek olvasására jellemző szokásainakés olvasási stratégiáinak a feltárása, különös tekintettel a magyar szakos és a nem magyarszakos hallgatók közötti különbségekre. A vizsgálat egy online kérdőíves felmérés keretébenzajlott, amely a Nyelvhasználat felsőfokon ernyőprojekt által fejlesztett online kompetenciamérőeszköz része. A kutatás azt vizsgálta, hogy milyen gyakran olvasnak a hallgatók tudományosszövegeket, milyen tudományos szövegműfajokat ismernek, jellemzően milyen felületenolvasnak, és milyen stratégiákat (átfogó, problémamegoldó, támogató és digitális) alkalmaznak atudományos szövegek olvasásakor. A vizsgálatban összesen 247 fő egyetemi hallgató vett részt.Az eredmények rámutatnak arra, hogy az egyetemi hallgatók rendszeresen olvasnak tudományosszövegeket, de nem minden műfajt egyformán ismernek. Az adatok alapján az is kijelenthető,hogy a hallgatók főként a digitális felületen megjelenő szövegeket részesítik előnyben. A magyarés a nem magyar szakos hallgatók között leginkább az olvasási stratégiák alkalmazásábantapasztalhatók különbségek: a magyar szakos hallgatók több területen tudatosabb és gyakoribbstratégiahasználatot mutatnak. A mérés eredményei nemcsak részletesebb képet alkotnak atanulmányaik elején járó egyetemista hallgatók tudományos szövegek olvasására vonatkozójellemzőiről, hanem azt is alátámasztják, hogy a felsőoktatásban is kiemelt jelentősége lehet aszövegértési, illetve célzottan a szakszövegértési kompetencia fejlesztésének, amely gyakranelhanyagolt terület a felsőoktatási oktatási-nevelési gyakorlatban.
- 31 August 2026
- Published by Eötvös Loránd University in Anyanyelv-pedagógia
- Vol. 19 (3.) , 1-15
Open AccessEgyetemisták tudományos szövegek olvasására vonatkozó szokásai és stratégiái
Az olvasás és a tanulás nemcsak a köznevelésben, hanem a felsőoktatásban is szoroskapcsolatban áll egymással, hiszen az egyetemi hallgatók a tanulási folyamat során az információkegy részét szakirodalmi szövegek feldolgozásával szerezhetik meg. Az egyetemi tanulmányoksikeressége nagymértékben függ a tudományos szövegek olvasásával kapcsolatos szokásoktól,a szövegek feldolgozásakor használt olvasási stratégiák tudatos és reflektív alkalmazásától.A tanulmány célja az egyetemi hallgatók tudományos szövegek olvasására jellemző szokásainakés olvasási stratégiáinak a feltárása, különös tekintettel a magyar szakos és a nem magyarszakos hallgatók közötti különbségekre. A vizsgálat egy online kérdőíves felmérés keretébenzajlott, amely a Nyelvhasználat felsőfokon ernyőprojekt által fejlesztett online kompetenciamérőeszköz része. A kutatás azt vizsgálta, hogy milyen gyakran olvasnak a hallgatók tudományosszövegeket, milyen tudományos szövegműfajokat ismernek, jellemzően milyen felületenolvasnak, és milyen stratégiákat (átfogó, problémamegoldó, támogató és digitális) alkalmaznak atudományos szövegek olvasásakor. A vizsgálatban összesen 247 fő egyetemi hallgató vett részt.Az eredmények rámutatnak arra, hogy az egyetemi hallgatók rendszeresen olvasnak tudományosszövegeket, de nem minden műfajt egyformán ismernek. Az adatok alapján az is kijelenthető,hogy a hallgatók főként a digitális felületen megjelenő szövegeket részesítik előnyben. A magyarés a nem magyar szakos hallgatók között leginkább az olvasási stratégiák alkalmazásábantapasztalhatók különbségek: a magyar szakos hallgatók több területen tudatosabb és gyakoribbstratégiahasználatot mutatnak. A mérés eredményei nemcsak részletesebb képet alkotnak atanulmányaik elején járó egyetemista hallgatók tudományos szövegek olvasására vonatkozójellemzőiről, hanem azt is alátámasztják, hogy a felsőoktatásban is kiemelt jelentősége lehet aszövegértési, illetve célzottan a szakszövegértési kompetencia fejlesztésének, amely gyakranelhanyagolt terület a felsőoktatási oktatási-nevelési gyakorlatban.
- Open Access
- 31 May 2026
- Published by Eötvös Loránd University in Anyanyelv-pedagógia
- Vol. 19 (2.) , 62-73
A szóbeli kommunikáció vizsgálata a felsőoktatásban a RED-mérőeszközzel
A felsőoktatásban megvalósuló szóbeli kommunikáció kutatása kiemelt jelentőségű, hiszenhozzájárul a pedagógiai diskurzusok mélyebb megértéséhez és a szakmai kommunikációfejlesztéséhez. A tanulmány célja, hogy egy olyan mérőeszközt mutasson be, amelynek asegítségével megvizsgálhatók a felsőoktatásban zajló tantermi kommunikáció sajátosságai,különböző szakmai tevékenységei és módszerei. A szerzők egy olyan mérőeszközt készítettek,amely nemcsak arra alkalmas, hogy rögzítse az osztálytermi kommunikáció nyelvhasználatát,hanem arra is, hogy a folyamat résztvevői reflektálhassanak a saját kommunikációjukra, ésezáltal fejlődési területeket jelölhessenek ki saját maguk számára a szakmai nyelvhasználatban.A tanulmány a RED (reflektív diskurzuselemzés) elnevezésű mérőeszköz kidolgozásánakelméleti hátterét, összeállításának és alkalmazásának a lépéseit foglalja össze. A mérőeszközkülönböző típusú, a felsőoktatásban zajló kommunikációs tevékenységek videófelvételeinekelemzésére és az ezekhez kapcsolódó önértékelésre épül, oktatók és hallgatók bevonásával.Ennek megfelelően a RED-mérőeszköz kidolgozásának kutatásmódszertani és elméleti hátteréta diskurzuselemzés és a tanórakutatás adja, a mérőeszköz alkalmazását pedig a civil nyelvészetikutatásokra jellemző szemléletmód határozza meg. A mérőeszköz eredményei a kutatásban ésa gyakorlati alkalmazásban is jól hasznosíthatók, mivel a videófelvételeken azonosított egyénikommunikációs sajátosságok és nehézségek, valamint a szakmai reflexiókban megfogalmazottirányok alapot nyújthatnak különböző elemzések elvégzéséhez, valamint fejlesztő tananyagok éskurzusok célirányos kialakításához.
- 31 May 2026
- Published by Eötvös Loránd University in Anyanyelv-pedagógia
- Vol. 19 (2.) , 62-73
Open AccessA szóbeli kommunikáció vizsgálata a felsőoktatásban a RED-mérőeszközzel
A felsőoktatásban megvalósuló szóbeli kommunikáció kutatása kiemelt jelentőségű, hiszenhozzájárul a pedagógiai diskurzusok mélyebb megértéséhez és a szakmai kommunikációfejlesztéséhez. A tanulmány célja, hogy egy olyan mérőeszközt mutasson be, amelynek asegítségével megvizsgálhatók a felsőoktatásban zajló tantermi kommunikáció sajátosságai,különböző szakmai tevékenységei és módszerei. A szerzők egy olyan mérőeszközt készítettek,amely nemcsak arra alkalmas, hogy rögzítse az osztálytermi kommunikáció nyelvhasználatát,hanem arra is, hogy a folyamat résztvevői reflektálhassanak a saját kommunikációjukra, ésezáltal fejlődési területeket jelölhessenek ki saját maguk számára a szakmai nyelvhasználatban.A tanulmány a RED (reflektív diskurzuselemzés) elnevezésű mérőeszköz kidolgozásánakelméleti hátterét, összeállításának és alkalmazásának a lépéseit foglalja össze. A mérőeszközkülönböző típusú, a felsőoktatásban zajló kommunikációs tevékenységek videófelvételeinekelemzésére és az ezekhez kapcsolódó önértékelésre épül, oktatók és hallgatók bevonásával.Ennek megfelelően a RED-mérőeszköz kidolgozásának kutatásmódszertani és elméleti hátteréta diskurzuselemzés és a tanórakutatás adja, a mérőeszköz alkalmazását pedig a civil nyelvészetikutatásokra jellemző szemléletmód határozza meg. A mérőeszköz eredményei a kutatásban ésa gyakorlati alkalmazásban is jól hasznosíthatók, mivel a videófelvételeken azonosított egyénikommunikációs sajátosságok és nehézségek, valamint a szakmai reflexiókban megfogalmazottirányok alapot nyújthatnak különböző elemzések elvégzéséhez, valamint fejlesztő tananyagok éskurzusok célirányos kialakításához.
- Open Access
- 31 August 2025
- Published by Eötvös Loránd University in Anyanyelv-pedagógia
- Vol. 18 (3.) , 100-105
Beszámoló a XII. Kárpát-medencei anyanyelvtanítási versenyről
- 31 August 2025
- Published by Eötvös Loránd University in Anyanyelv-pedagógia
- Vol. 18 (3.) , 100-105
Open AccessBeszámoló a XII. Kárpát-medencei anyanyelvtanítási versenyről
- Open Access
- 30 June 2025
- Published by Eötvös Loránd University in Anyanyelv-pedagógia
- Vol. 18 (2.) , 94-100
Nyelvhasználat felsőfokon
- 30 June 2025
- Published by Eötvös Loránd University in Anyanyelv-pedagógia
- Vol. 18 (2.) , 94-100
Open AccessNyelvhasználat felsőfokon
- Open Access
- 31 March 2025
- Published by Eötvös Loránd University in Anyanyelv-pedagógia
- Vol. 18 (1.) , 89-94
Gyakorlatok a tanárképzésben
- 31 March 2025
- Published by Eötvös Loránd University in Anyanyelv-pedagógia
- Vol. 18 (1.) , 89-94
Open AccessGyakorlatok a tanárképzésben
- 31 March 2024
- Published by Eötvös Loránd University in Anyanyelv-pedagógia
- Vol. 17 (1.) , 100-107
Beszámoló az ELTE Tanárképző Központjának Mester és Tanítvány országos tanárképzési konferenciájáról
- 31 March 2024
- Published by Eötvös Loránd University in Anyanyelv-pedagógia
- Vol. 17 (1.) , 100-107
Beszámoló az ELTE Tanárképző Központjának Mester és Tanítvány országos tanárképzési konferenciájáról
- Open Access
- 1 January 2024
- Published by Eötvös Loránd University
- p. 9-20
Kommunikáció a tanárképzésben
A tanulmány témája az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Központ (ELTE TKK) kommunikációjának az elemzése. A Tanárképző Központ az elmúlt tíz évben intenzív kommunikációt folytatott a tanárképzés különböző szereplőivel. Célja egy olyan kommunikációs stratégia kialakítása, amely képes a tanárképzés hatékonyságának a növelésére. A tanulmány a kommunikáció általános folyamatának a tényezőit figyelembe véve mutatja be a Tanárképző Központ kommunikációjának a partnereit, kapcsolatait, csatornáit, eszközeit és főbb üzeneteit. Megállapítja, hogy az oktatók és a hallgatók közötti hatékony kommunikáció, valamint a gyakorlóiskolákban és a partnerintézményekben dolgozó pedagógusokkal való együttműködés kulcsfontosságú a tanárképzés minőségének a továbbfejlesztésében. A dolgozat részletezi az ELTE TKK főbb üzeneteit, eredményeit és projektjeit mind a jelenléti, mind a digitális oktatás terén. A hivatali ügyintézés feladatai mellett bemutatja a Tanárképző Központ Szakmai Kollégiumának oktatásmódszertani és kutatási-fejlesztési tevékenységeit is. Az ELTE Tanárképző Központja által megvalósított módszertani műhelyek, kutatási projektek és szakmai együttműködések – az ELTE-n belül és kívül – tovább erősítik az ELTE TKK kommunikációs és tudományos szerepét a tanárképzésben.
- 1 January 2024
- Published by Eötvös Loránd University
- p. 9-20
Open AccessKommunikáció a tanárképzésben
A tanulmány témája az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Központ (ELTE TKK) kommunikációjának az elemzése. A Tanárképző Központ az elmúlt tíz évben intenzív kommunikációt folytatott a tanárképzés különböző szereplőivel. Célja egy olyan kommunikációs stratégia kialakítása, amely képes a tanárképzés hatékonyságának a növelésére. A tanulmány a kommunikáció általános folyamatának a tényezőit figyelembe véve mutatja be a Tanárképző Központ kommunikációjának a partnereit, kapcsolatait, csatornáit, eszközeit és főbb üzeneteit. Megállapítja, hogy az oktatók és a hallgatók közötti hatékony kommunikáció, valamint a gyakorlóiskolákban és a partnerintézményekben dolgozó pedagógusokkal való együttműködés kulcsfontosságú a tanárképzés minőségének a továbbfejlesztésében. A dolgozat részletezi az ELTE TKK főbb üzeneteit, eredményeit és projektjeit mind a jelenléti, mind a digitális oktatás terén. A hivatali ügyintézés feladatai mellett bemutatja a Tanárképző Központ Szakmai Kollégiumának oktatásmódszertani és kutatási-fejlesztési tevékenységeit is. Az ELTE Tanárképző Központja által megvalósított módszertani műhelyek, kutatási projektek és szakmai együttműködések – az ELTE-n belül és kívül – tovább erősítik az ELTE TKK kommunikációs és tudományos szerepét a tanárképzésben.
- 30 June 2023
- Published by Eötvös Loránd University in Anyanyelv-pedagógia
- Vol. 16 (2) , 108-114
Beszámoló a XI. országos anyanyelvtanítási versenyről
- 30 June 2023
- Published by Eötvös Loránd University in Anyanyelv-pedagógia
- Vol. 16 (2) , 108-114
Beszámoló a XI. országos anyanyelvtanítási versenyről
- Open Access
- 15 May 2019
- Published by University of Szeged in Iskolakultúra
- Vol. 29 (4-5) , 33-49
Irodalomértés és kreatív szövegfeldolgozás a digitális magyarórán
A tanulmány a digitális eszközöknek és médiumoknak az irodalomtanításra gyakorolt hatását vizsgálja. A vonatkozó nemzetközi szakirodalom áttekintésében az irodalomolvasás és a digitális kultúra közötti feszültséget és ugyanakkor lehetséges kapcsolódásokat vizsgálja. Bemutatja az irodalomolvasás eltérő kortárs tipológiáit, így Hayles háromosztatú modelljét, a szövegbe belefeledkező és a kritikai olvasás kölcsönviszonyát, valamint a szoros olvasás fogalmának újabb átértelmezéseit a digitális közegben. Ezek az újraértelmezések a nem-szöveges médiaeffektusok szövegként olvasását szorgalmazzák, másfelől nagyobb hangsúlyt fektetnek az olvasás társas és kontextuális jellegére is – miközben a szövegek nyelvi részleteire való odafigyelésről sem feledkeznek meg. A tanulmány második része egy iskolai kísérletet mutat be, amely empirikus adatokkal járul hozzá a kortárs vitákhoz. A kísérletben a diákok kreatív digitális eszközök (gondolattérkép-készítő, kollaboratív szövegszerkesztő, kép- és videoszerkesztő szoftverek) segítségével dolgoztak fel irodalmi műveket. A kísérlet eddigi eredményei azt sejtetik, hogy a kreatív és interaktív digitális módszerek nem eltávolítják a diákokat az irodalmi szövegtől, hanem éppen elmélyíthetik és segíthetik az irodalom megértését.
- 15 May 2019
- Published by University of Szeged in Iskolakultúra
- Vol. 29 (4-5) , 33-49
Open AccessIrodalomértés és kreatív szövegfeldolgozás a digitális magyarórán
A tanulmány a digitális eszközöknek és médiumoknak az irodalomtanításra gyakorolt hatását vizsgálja. A vonatkozó nemzetközi szakirodalom áttekintésében az irodalomolvasás és a digitális kultúra közötti feszültséget és ugyanakkor lehetséges kapcsolódásokat vizsgálja. Bemutatja az irodalomolvasás eltérő kortárs tipológiáit, így Hayles háromosztatú modelljét, a szövegbe belefeledkező és a kritikai olvasás kölcsönviszonyát, valamint a szoros olvasás fogalmának újabb átértelmezéseit a digitális közegben. Ezek az újraértelmezések a nem-szöveges médiaeffektusok szövegként olvasását szorgalmazzák, másfelől nagyobb hangsúlyt fektetnek az olvasás társas és kontextuális jellegére is – miközben a szövegek nyelvi részleteire való odafigyelésről sem feledkeznek meg. A tanulmány második része egy iskolai kísérletet mutat be, amely empirikus adatokkal járul hozzá a kortárs vitákhoz. A kísérletben a diákok kreatív digitális eszközök (gondolattérkép-készítő, kollaboratív szövegszerkesztő, kép- és videoszerkesztő szoftverek) segítségével dolgoztak fel irodalmi műveket. A kísérlet eddigi eredményei azt sejtetik, hogy a kreatív és interaktív digitális módszerek nem eltávolítják a diákokat az irodalmi szövegtől, hanem éppen elmélyíthetik és segíthetik az irodalom megértését.