Béla Clemens
Research Subjects
Research Interests
Béla Clemens has a total of 110 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
Mónika Bessenyei
5 shared publications- Anna Szűcs
Institute of Behavioural Sciences, Semmelweis University
4 shared publications István Kondákor
4 shared publicationsPálma Piros
4 shared publicationsAndrea Ménes
Kenézy Gyula Memorial Hospital, Department of Neurology, Epilepsy Center, Bartók Béla út 3, 4031 Debrecen, Hungary
3 shared publicationsKatalin Hollódy
3 shared publications
Latest Publications
- 1 January 2024
- Published by Ideggyogyaszati Szemle Journal in Ideggyogyaszati Szemle
- Vol. 77 (9-10) , 329-338
Kombinált epilepszia generalizált és fokális rohamokkal
Háttér és cél – Kombinált (generalizált és fokális rohamokkal járó) epilepsziák irodalmának áttekintése, saját betegeink ismertetése, csoportszintű elemzés. Kérdésfeltevés: csoportszinten melyek a kombinált epilepszia csoport sajátságai és miben különböznek ezek a generalizált és a fokális epilepsziáktól? Módszerek – A vizsgálatba az epilepsziaadatbázisunkból kigyűjtött, 31 kombinált epilepsziás beteget vontuk be. Az esetismertetésekben betegeink klinikai, EEG- és képalkotó vizsgálatokból nyert adatait táblázatba foglaltuk. A betegcsoportot a következőkkel jellemeztük: epidemiológia, a generalizált és fokális rohamok jelentkezésének ideje és sorrendje, a családi anamnézis; a fenotípus súlyosságát összehasonlítottuk adatbázisunk generalizált epilepszia és fokális epilepszia csoportjaival. A statisztikai elemzés kétoldalas Fisher-teszt, Kruskal–Wallis- és post-hoc Dunn-tesztek segítségével történt. Eredmények – Az összes, osztályozható epilepszia 1,56%-a volt kombinált epilepszia. A nők aránya (67,7%) felülmúlta a férfiakét (32,3%). Statisztikailag szignifikáns asszociáció mutatkozott egyrészt a „kis időkülönbség” csoport (amelyben a generalizált és fokális rohamok közel egy időben jelentkeztek) és az egyéb, agyi rendellenességre utaló adatok hiánya között, másrészt a „nagy időkülönbség” csoport (amelyben a két rohamtípus jelentkezése között 4–37 év telt el) és egyéb, agyi rendellenesség jelenléte között (p = 0,02). Pozitív családi anamnézisű betegek gyakoribbak voltak a kombinált epilepszia csoportban, mint a generalizált epilepszia csoportban (p = 0,03) és a fokális epilepszia csoportban (p < 0,0001). Az absence rohamok elektroklinikai fenotípusa több atípusos vonást mutatott kombinált epilepsziában, mint a generalizált epilepsziához tartozó absence epilepsziákban (p < 0,0001). Következtetés – A „kis időkülönbség” és „nagy időkülönbség” betegek megkülönböztetésének patogenetikai és gyakorlati jelentősége van. A kombinált epilepsziák genetikus meghatározottsága felülmúlja a másik két nagy epilepsziatípusét.
- 1 January 2024
- Published by Ideggyogyaszati Szemle Journal in Ideggyogyaszati Szemle
- Vol. 77 (9-10) , 329-338
Kombinált epilepszia generalizált és fokális rohamokkal
Háttér és cél – Kombinált (generalizált és fokális rohamokkal járó) epilepsziák irodalmának áttekintése, saját betegeink ismertetése, csoportszintű elemzés. Kérdésfeltevés: csoportszinten melyek a kombinált epilepszia csoport sajátságai és miben különböznek ezek a generalizált és a fokális epilepsziáktól? Módszerek – A vizsgálatba az epilepsziaadatbázisunkból kigyűjtött, 31 kombinált epilepsziás beteget vontuk be. Az esetismertetésekben betegeink klinikai, EEG- és képalkotó vizsgálatokból nyert adatait táblázatba foglaltuk. A betegcsoportot a következőkkel jellemeztük: epidemiológia, a generalizált és fokális rohamok jelentkezésének ideje és sorrendje, a családi anamnézis; a fenotípus súlyosságát összehasonlítottuk adatbázisunk generalizált epilepszia és fokális epilepszia csoportjaival. A statisztikai elemzés kétoldalas Fisher-teszt, Kruskal–Wallis- és post-hoc Dunn-tesztek segítségével történt. Eredmények – Az összes, osztályozható epilepszia 1,56%-a volt kombinált epilepszia. A nők aránya (67,7%) felülmúlta a férfiakét (32,3%). Statisztikailag szignifikáns asszociáció mutatkozott egyrészt a „kis időkülönbség” csoport (amelyben a generalizált és fokális rohamok közel egy időben jelentkeztek) és az egyéb, agyi rendellenességre utaló adatok hiánya között, másrészt a „nagy időkülönbség” csoport (amelyben a két rohamtípus jelentkezése között 4–37 év telt el) és egyéb, agyi rendellenesség jelenléte között (p = 0,02). Pozitív családi anamnézisű betegek gyakoribbak voltak a kombinált epilepszia csoportban, mint a generalizált epilepszia csoportban (p = 0,03) és a fokális epilepszia csoportban (p < 0,0001). Az absence rohamok elektroklinikai fenotípusa több atípusos vonást mutatott kombinált epilepsziában, mint a generalizált epilepsziához tartozó absence epilepsziákban (p < 0,0001). Következtetés – A „kis időkülönbség” és „nagy időkülönbség” betegek megkülönböztetésének patogenetikai és gyakorlati jelentősége van. A kombinált epilepsziák genetikus meghatározottsága felülmúlja a másik két nagy epilepsziatípusét.
- 1 January 2022
- Published by Ideggyogyaszati Szemle Journal in Ideggyogyaszati Szemle
- Vol. 75 (7-8) , 284-288
Két Covid-19-beteg különös hallucinációkkal és fokális EEG-eltérésekkel
A 2019 végén kezdődött Covid-19 betegség és pandémia szakmai irodalma kiterjedt, de a nagy betegcsoportokat ismertető közlések a súlyos esetekre szorítkoznak, és ugyanez áll a központi idegrendszeri (KIR-) manifesztációkra is. E munkában két nőbeteg esetét ismertetjük, akikben a szerológiailag igazolt SARS-CoV-2-fertőzés igen enyhe légúti tünetekkel és szintén nem súlyos KIR-panaszokkal jelentkezett. Az utóbbiak közül kiemelendők az igen élénk és különös tartalmú látási és hallási hallucinációk, amelyek részben elemiek, részben összetettek voltak. Az utóbbiak legjellemzőbb eleme egy emberi alak volt, aki jól érthetően beszélt hozzájuk. Mindössze három hasonló esetleírást találtunk az irodalomban, amelyeket a saját esetekkel összevetve, kiemeljük az öt esetre jellemző közös elemeket. Az összegzés felhívja a figyelmet arra, hogy enyhe vagy akár hiányzó légúti tünetek és szintén nem súlyos KIR-panaszok és -tünetek is lehetnek a Covid-19 velejárói. A két saját esetben a koponya-MRI normális volt, az EEG viszont a hallucinációknak megfelelő lokalizációban körülírt rendellenességeket mutatott, ami az EEG diagnosztikai, differenciáldiagnosztikai jelentőségére utal.
- 1 January 2022
- Published by Ideggyogyaszati Szemle Journal in Ideggyogyaszati Szemle
- Vol. 75 (7-8) , 284-288
Két Covid-19-beteg különös hallucinációkkal és fokális EEG-eltérésekkel
A 2019 végén kezdődött Covid-19 betegség és pandémia szakmai irodalma kiterjedt, de a nagy betegcsoportokat ismertető közlések a súlyos esetekre szorítkoznak, és ugyanez áll a központi idegrendszeri (KIR-) manifesztációkra is. E munkában két nőbeteg esetét ismertetjük, akikben a szerológiailag igazolt SARS-CoV-2-fertőzés igen enyhe légúti tünetekkel és szintén nem súlyos KIR-panaszokkal jelentkezett. Az utóbbiak közül kiemelendők az igen élénk és különös tartalmú látási és hallási hallucinációk, amelyek részben elemiek, részben összetettek voltak. Az utóbbiak legjellemzőbb eleme egy emberi alak volt, aki jól érthetően beszélt hozzájuk. Mindössze három hasonló esetleírást találtunk az irodalomban, amelyeket a saját esetekkel összevetve, kiemeljük az öt esetre jellemző közös elemeket. Az összegzés felhívja a figyelmet arra, hogy enyhe vagy akár hiányzó légúti tünetek és szintén nem súlyos KIR-panaszok és -tünetek is lehetnek a Covid-19 velejárói. A két saját esetben a koponya-MRI normális volt, az EEG viszont a hallucinációknak megfelelő lokalizációban körülírt rendellenességeket mutatott, ami az EEG diagnosztikai, differenciáldiagnosztikai jelentőségére utal.
- 1 September 2021
- Published by Elsevier in Clinical Neurophysiology
- Vol. 132 (9) , 2232-2239
Resting-state EEG theta activity reflects degree of genetic determination of the major epilepsy syndromes
- 1 September 2021
- Published by Elsevier in Clinical Neurophysiology
- Vol. 132 (9) , 2232-2239
Resting-state EEG theta activity reflects degree of genetic determination of the major epilepsy syndromes
- 30 March 2016
- Vol. 69, 107-21
[INDIVIDUAL EVALUATION OF LORETA ABNORMALITIES IN IDIOPATHIC GENERALIZED EPILEPSY].
Contemporary neuroimaging methods disclosed structural and functional cerebral abnormalities in idiopathic generalized epilepsies (IGEs). However, individual electrical (EEG) abnormalities have not been evaluated yet in IGE patients. IGE patients were investigated in the drug-free condition and after 3-6 month of antiepileptic treatment. To estimate the reproducibility of qEEG variables a retrospective recruited cohort of IGE patients was investigated. 19-channel resting state EEG activity was recorded. For each patient a total of 2 minutes EEG activity was analyzed by LORETA (Low Resolution Electromagnetic Tomography). Raw LORETA values were Z-transformed and projected to a MRI template. Z-values outside within the [+3Z] to [-3Z] range were labelled as statistically abnormal. 1. In drug-free condition, 41-50% of IGE patients showed abnormal LORETA values. 2. Abnormal LORETA findings showed great inter-individual variability. 3. Most abnormal LORETA-findings were symmetrical. 4. Most maximum Z-values were localized to frontal or temporal cortex. 5. Succesfull treatment was mostly coupled with disappearence of LORETA-abnormality, persistent seizures were accompanied by persistent LORETA abnormality. 1. LORETA abnormalities detected in the untreated condition reflect seizure-generating property of the cortex in IGE patients. 2. Maximum LORETA-Z abnormalities were topographically congruent with structural abnormalities reported by other research groups. 3. LORETA might help to investigate drug effects at the whole-brain level.
- 30 March 2016
- Vol. 69, 107-21
[INDIVIDUAL EVALUATION OF LORETA ABNORMALITIES IN IDIOPATHIC GENERALIZED EPILEPSY].
Contemporary neuroimaging methods disclosed structural and functional cerebral abnormalities in idiopathic generalized epilepsies (IGEs). However, individual electrical (EEG) abnormalities have not been evaluated yet in IGE patients. IGE patients were investigated in the drug-free condition and after 3-6 month of antiepileptic treatment. To estimate the reproducibility of qEEG variables a retrospective recruited cohort of IGE patients was investigated. 19-channel resting state EEG activity was recorded. For each patient a total of 2 minutes EEG activity was analyzed by LORETA (Low Resolution Electromagnetic Tomography). Raw LORETA values were Z-transformed and projected to a MRI template. Z-values outside within the [+3Z] to [-3Z] range were labelled as statistically abnormal. 1. In drug-free condition, 41-50% of IGE patients showed abnormal LORETA values. 2. Abnormal LORETA findings showed great inter-individual variability. 3. Most abnormal LORETA-findings were symmetrical. 4. Most maximum Z-values were localized to frontal or temporal cortex. 5. Succesfull treatment was mostly coupled with disappearence of LORETA-abnormality, persistent seizures were accompanied by persistent LORETA abnormality. 1. LORETA abnormalities detected in the untreated condition reflect seizure-generating property of the cortex in IGE patients. 2. Maximum LORETA-Z abnormalities were topographically congruent with structural abnormalities reported by other research groups. 3. LORETA might help to investigate drug effects at the whole-brain level.
- 1 January 2016
- Published by Ideggyogyaszati Szemle Journal in Ideggyogyaszati Szemle
- Vol. 69 (3-4)
Egyedi LORETA-abnormalitások vizsgálata idiopathiás generalizált epilepsziákban
- 1 January 2016
- Published by Ideggyogyaszati Szemle Journal in Ideggyogyaszati Szemle
- Vol. 69 (3-4)
Egyedi LORETA-abnormalitások vizsgálata idiopathiás generalizált epilepsziákban
- 1 January 2015
- Published by Ideggyogyaszati Szemle Journal in Ideggyogyaszati Szemle
- Vol. 68 (7-8) , 286-288
Focal motor seizures and status epilepticus provoked by mirtazapine
A mirtazapin gyakran használt tetraciklikus antidepresszívum, amelynek epilepsziás rohamot provokáló hatásáról alig van adat. A szerzők egy 39 éves, nem epilepsziás, depresszió miatt kezelt beteg esetét ismertetik, aki esetében az addig szedett mirtazapin dózisának növelésével jobb alsó végtagi fokális clonusos epilepsziás rohamok jelentkeztek.
- 1 January 2015
- Published by Ideggyogyaszati Szemle Journal in Ideggyogyaszati Szemle
- Vol. 68 (7-8) , 286-288
Focal motor seizures and status epilepticus provoked by mirtazapine
A mirtazapin gyakran használt tetraciklikus antidepresszívum, amelynek epilepsziás rohamot provokáló hatásáról alig van adat. A szerzők egy 39 éves, nem epilepsziás, depresszió miatt kezelt beteg esetét ismertetik, aki esetében az addig szedett mirtazapin dózisának növelésével jobb alsó végtagi fokális clonusos epilepsziás rohamok jelentkeztek.
- 1 October 2013
- Published by Elsevier in Mayo Clinic Proceedings
- Vol. 88 (10) , 1167-1173
Electrical Storm in the Brain and in the Heart: Epilepsy and Brugada Syndrome
- 1 October 2013
- Published by Elsevier in Mayo Clinic Proceedings
- Vol. 88 (10) , 1167-1173
Electrical Storm in the Brain and in the Heart: Epilepsy and Brugada Syndrome
- 1 October 2008
- Published by Elsevier in Epilepsy Research
- Vol. 81 (2-3) , 204-210
Imaging the cortical effect of lamotrigine in patients with idiopathic generalized epilepsy: A low-resolution electromagnetic tomography (LORETA) study
- 1 October 2008
- Published by Elsevier in Epilepsy Research
- Vol. 81 (2-3) , 204-210
Imaging the cortical effect of lamotrigine in patients with idiopathic generalized epilepsy: A low-resolution electromagnetic tomography (LORETA) study
- 5 August 2008
- Published by Springer Nature in Brain Topography
- Vol. 21 (1) , 36-42
Three-dimensional Localization of Abnormal EEG Activity in Migraine
Investigating the brain of migraine patients in the pain-free interval may shed light on the basic cerebral abnormality of migraine, in other words, the liability of the brain to generate migraine attacks from time to time. Twenty unmedicated “migraine without aura” patients and a matched group of healthy controls were investigated in this explorative study. 19-channel EEG was recorded against the linked ears reference and was on-line digitized. 60 × 2-s epochs of eyes-closed, waking-relaxed activity were subjected to spectral analysis and a source localization method, low resolution electromagnetic tomography (LORETA). Absolute power was computed for 19 electrodes and four frequency bands (delta: 1.5–3.5 Hz, theta: 4.0–7.5 Hz, alpha: 8.0–12.5 Hz, beta: 13.0–25.0 Hz). LORETA “activity” (=current source density, ampers/meters squared) was computed for 2394 voxels and the above specified frequency bands. Group comparison was carried out for the specified quantitative EEG variables. Activity in the two groups was compared on a voxel-by-voxel basis for each frequency band. Statistically significant (uncorrected P < 0.01) group differences were projected to cortical anatomy. Spectral findings: there was a tendency for more alpha power in the migraine that in the control group in all but two (F4, C3) derivations. However, statistically significant (P < 0.01, Bonferroni-corrected) spectral difference was only found in the right occipital region. The main LORETA-finding was that voxels with P < 0.01 differences were crowded in anatomically contiguous cortical areas. Increased alpha activity was found in a cortical area including part of the precuneus, and the posterior part of the middle temporal gyrus in the right hemisphere. Decreased alpha activity was found bilaterally in medial parts of the frontal cortex including the anterior cingulate and the superior and medial frontal gyri. Neither spectral analysis, nor LORETA revealed statistically significant differences in the delta, theta, and beta bands. LORETA revealed the anatomical distribution of the cortical sources (generators) of the EEG abnormalities in migraine. The findings characterize the state of the cerebral cortex in the pain-free interval and might be suitable for planning forthcoming investigations.
- 5 August 2008
- Published by Springer Nature in Brain Topography
- Vol. 21 (1) , 36-42
Three-dimensional Localization of Abnormal EEG Activity in Migraine
Investigating the brain of migraine patients in the pain-free interval may shed light on the basic cerebral abnormality of migraine, in other words, the liability of the brain to generate migraine attacks from time to time. Twenty unmedicated “migraine without aura” patients and a matched group of healthy controls were investigated in this explorative study. 19-channel EEG was recorded against the linked ears reference and was on-line digitized. 60 × 2-s epochs of eyes-closed, waking-relaxed activity were subjected to spectral analysis and a source localization method, low resolution electromagnetic tomography (LORETA). Absolute power was computed for 19 electrodes and four frequency bands (delta: 1.5–3.5 Hz, theta: 4.0–7.5 Hz, alpha: 8.0–12.5 Hz, beta: 13.0–25.0 Hz). LORETA “activity” (=current source density, ampers/meters squared) was computed for 2394 voxels and the above specified frequency bands. Group comparison was carried out for the specified quantitative EEG variables. Activity in the two groups was compared on a voxel-by-voxel basis for each frequency band. Statistically significant (uncorrected P < 0.01) group differences were projected to cortical anatomy. Spectral findings: there was a tendency for more alpha power in the migraine that in the control group in all but two (F4, C3) derivations. However, statistically significant (P < 0.01, Bonferroni-corrected) spectral difference was only found in the right occipital region. The main LORETA-finding was that voxels with P < 0.01 differences were crowded in anatomically contiguous cortical areas. Increased alpha activity was found in a cortical area including part of the precuneus, and the posterior part of the middle temporal gyrus in the right hemisphere. Decreased alpha activity was found bilaterally in medial parts of the frontal cortex including the anterior cingulate and the superior and medial frontal gyri. Neither spectral analysis, nor LORETA revealed statistically significant differences in the delta, theta, and beta bands. LORETA revealed the anatomical distribution of the cortical sources (generators) of the EEG abnormalities in migraine. The findings characterize the state of the cerebral cortex in the pain-free interval and might be suitable for planning forthcoming investigations.
- 1 April 2008
- Published by Elsevier in Seizure: European Journal of Epilepsy
- Vol. 17 (3) , 224-233
Valproate decreases EEG synchronization in a use-dependent manner in idiopathic generalized epilepsy
- 1 April 2008
- Published by Elsevier in Seizure: European Journal of Epilepsy
- Vol. 17 (3) , 224-233
Valproate decreases EEG synchronization in a use-dependent manner in idiopathic generalized epilepsy