Veronika Keller

Sport has historically represented far more than athletic competition; it has functioned as a powerful cultural, social, and economic phenomenon capable of shaping collective identities and influen...

A generatív mesterséges intelligencia megjelenése és gyors elterjedése új távlatokat nyitott a tanulási folyamatok modernizálásában. Jelen kutatás célja a gazdálkodástudományi képzésen résztvevő hallgatók (BA és MA szakos) generatív MI megoldásokkal kapcsolatos tapasztalatainak feltárása az önreflexió, illetve a hallgatótársak által. Összesen 104 hallgató tesztelt különféle generatív MI-alapú videó- és prezentációkészítő eszközöket, és 86 elkészült anyagot értékeltek interdiszciplináris témákban, elsősorban marketing és fenntarthatóság területén. A videókészítés jelentősen több időt igényelt, mint a prezentációk elkészítése, ugyanakkor a hallgatók mindkét formátumot magas szinten értékelték, különösen a használhatóságot és a kreatív támogatást. A közönség értékelése (n=467) alapján a videós projektek nagyobb elköteleződést, kreativitást és vizuális vonzerőt generáltak, ami rávilágít az MI-eszközök oktatási potenciáljára a nyelvi korlátozások és az ingyenes verziók funkcióinak korlátai ellenére is. Kutatásunk gyakorlati útmutatást nyújt a hallgatók és a felsőoktatási intézmények számára az MI különféle kurzusokba történő integrálásához.

Purpose: The purpose of this study is to identify the key labour-market skills, the challenges graduates face and recommendations for aligning higher education with employer expectations in Hungary, a Central European country. This study underscores the importance of soft skills, such as adaptability, problem-solving and independence, for graduates in the Hungarian labour market. Design/methodology/approach: A cross-sectional survey was conducted among all students of a Hungarian university involved in work placements (n = 1,556). The research subjects were the organisations where undergraduate students from a Hungarian university completed their practical semester, and a total of 1,556 student evaluations were processed. The study analysed 15 distinct skills suggested by NACE and identified four factors: agility, professional knowledge, interpersonal skills and generic skills. Findings: The study's findings indicate that agility, encompassing adaptability, problem-solving skills and independence, emerged as the paramount criterion in employers' evaluations. The findings indicate substantial disparities in the perceived significance and assessment of skills across diverse academic disciplines. The research findings show that, in the labour market, soft skills may be more significant than technical expertise. The subsequent development of the skills and competence measurement tool identified in the literature review is proposed, particularly with respect to the hard and soft skills of the field of study. Research limitations/implications: The main limitation of this research is the use of a non-validated measurement instrument developed for internal quality management, which may lack scientific rigour. Additionally, the application of a uniform competency framework across all disciplines prevents the study from capturing the specific skill nuances required by different professional fields. Practical implications: Universities should move beyond simply adding soft skills modules and instead embed cognitive and interpersonal development across all curricula. Key mechanisms for this include structured industry partnerships, work-integrated learning and a shared competency framework that aligns academic content with specific labour-market expectations. Social implications: By addressing the skills mismatch, these findings foster a more efficient transition from education to employment, ultimately enhancing graduate career prospects. Recognising the hierarchical structure of skills, where technical knowledge is the baseline but agility and interpersonal skills drive advancement, helps society better prepare a workforce capable of long-term professional growth. Originality/value: This study underscores the significance of soft skills in the Central European/Hungarian labour market context, offering direct evidence from employer evaluations of student work placements. The implications of this phenomenon extend to the need for educational reform that integrates soft skills training. Furthermore, there is a compelling need for enhanced collaboration between universities and employers. Additionally, policy adjustments are imperative to ensure the successful implementation of these changes. Aligning educational curricula with employer expectations can help mitigate the skills gap and stimulate economic growth in Central Europe.

The study examines how the employment of people with disabilities is reflected in corporate social responsibility (CSR) strategies among companies in Hungary. It explores how CSR activities shape society's attitudes and what competitive advantages can be gained. The study uses a mixed methodology: content analysis is used to present the communication strategies of four large companies (Szerencsejáték Zrt., Auchan Magyarország Kft., Magyar Posta Zrt., Nolato Magyarország Kft.) based on a specific set of criteria. The qualitative study involved seven participants. The results are processed using thematic analysis and quote-based interpretation. Based on empirical research, it can be concluded that people with disabilities can be integrated into the open labor market. Companies have separate integration programs and communicate this on their websites, but there is still improvement needed in their communication on social media, as only those who specifically search for it will find it.

Az m-health alkalmazások népszerű formája az életstílus és jóllét (LS) applikációk, amelyek lehetővé teszik az aktív életmód folytatását az egészségi állapot fenntartása és fejlesztése érdekében. Az LS-applikációk minőségének és következményeinek megértése elengedhetetlen az IT-szolgáltatások értékelési mechanizmusának megértéséhez. Jelen tanulmány célja az m-health applikációk minőségének felhasználói értékeléséhez kifejlesztett uMARS-skála adaptációja és a minőség– elégedettség–észlelt hatás tényezők közötti kapcsolatrendszer feltárása, LS-alkalmazások körében. Az adatgyűjtést online megkérdezési technikával, 2023 őszén végezték el, a mintanagyság 157 fő. A többdimenziós kutatási modellben szemléltetett hipotézisek teszteléséhez PLS SEM-módszert alkalmaztak. Megállapítható, hogy az LS-applikációk négy minőségi dimenziója közvetlen hatást gyakorol az általános elégedettségre. Az életstílus-applikációk minőségi dimenziói közül a funkcionalitás, az információtartalom és az esztétika közvetlenül hat a felhasználók által érzékelt egészséggel kapcsolatos tudásra, attitűdre és magatartásra. A minőségi dimenziók közvetett formában is befolyásolják a felhasználók által észlelt egészséget érintő tényezőket, az elégedettségen keresztül.

A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány célja az egyetemi hallgatók intézményválasztás alapján történő szegmentálása és jellemzése demográfiai adatok, valamint képzési szint és szakterület szerint. Továbbá az egyes hallgatói csoportok információforrásainak feltérképezése és a különböző buyer personák kialakítása, ami lehetővé teszi a kommunikációs kampányok célzott tervezését. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A kutatás alapját egy nyugat-magyarországi egyetem elsőéves hallgatói körében végzett online felmérés adta (n=2330 fő), amit az intézményi beiratkozás alkalmával kellett kitölteniük. Az empirikus kutatás 2023 nyarán zajlott A hallgatók intézményválasztási szempontjainak elemzéséhez faktorelemzést végeztünk, majd hierarchikus klaszterelemzés segítségével sikerült elkülöníteni a hallgatói csoportokat. Ezt követően a marketing mesterszakos hallgatók (n=12 fő) körében design thinking módszertan segítségével kidolgoztuk a hallgatói buyer personákat. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Az elsőéves egyetemisták jellemzően az oktatás és hírnév, a lakóhely és a szolgáltatások, a mások véleménye, valamint a város miatt választják a vizsgált intézményt. A klaszterelemzés alapján négy hallgatói szegmens került elkülönítésre: érdektelenek (13,5%), véleménykövetők (42,5%), ambiciózusak (10,8%) és városszeretők (33,1%). A csoportok különböző demográfiai és képzési jellemzők alapján is jól profilozhatók, például nem, generáció, településtípus, valamint tudományterületek alapján. A véleménykövetők minden kommunikációs csatornát intenzíven használnak. Az egyes klaszterekhez buyer personákat készítettünk, amelyek jó alapot adhatnak a felvételi kampányokhoz, és a hatékony kommunikációhoz. GYAKORLATI JAVASLATOK Az érdektelenek számára a figyelemfelkeltő, informatív tartalmak lehetnek hatékonyak, míg a véleménykövetők esetében a közösségi visszajelzésekre alapozott kampányok javasoltak. Az ambiciózusak számára a programok és karrierlehetőségek hangsúlyozása, míg a városszeretők esetében az egyetemi város bemutatása lehet célravezető. A személyre szabott kommunikáció támogathatja a hallgatói toborzás hatékonyságát és az intézményi márkaépítést.

Food waste poses a substantial global challenge, with intricate environmental, economic, and ethical ramifications. This study examines household food waste behaviors, emphasizing the interplay of personal responsibility, awareness of consequences, personal norms, and systemic barriers. Employing a thematic analysis of in-depth interviews with 60 households across Hungary’s Central and Western Transdanubian regions, this research explores factors influencing waste-reduction strategies across the pre-, mid-, and post-consumption phases. The thematic analysis of the interview data yielded key themes, including ascription of responsibility (AR), awareness of consequences (AC), personal norms (PN), demographic characteristics (DC), behavioral intentions (FWBI), and barriers (B). Participants identified barriers to waste reduction, such as impulse buying, poor storage practices, and limited knowledge of food rescue initiatives. Incorporating these barriers as a core variable deepens the understanding of systemic challenges, while stage-specific analysis illuminates the evolution of waste-reduction behaviors. These insights will inform targeted interventions, such as community programs, educational campaigns, and technology-driven solutions, including food rescue apps, to foster sustainable consumption. This study’s integration of behavioral theories with actionable strategies provides valuable guidance for policymakers and stakeholders seeking to reduce household food waste on a global scale.

Adult obesity is a significant health problem, with nearly a quarter of Hungarian citizens aged 15 years and older being obese in 2019 (KSH, 2019a). The use of mobile devices for health purposes is increasing, and many m-health apps target weight-related behaviours. This study uniquely examines the effectiveness and user satisfaction of health-oriented apps among Hungarian adults, with a focus on health improvement. Using a mixed-methods approach, the study identifies six key determinants of health improvement and refines measurement tools by modifying existing parameters and introducing new constructs. The principal objective was to develop a measurement instrument for the usability of nutrition, relaxation and health promotion applications. The research comprised three phases: (1) qualitative content analysis of 13 app reviews conducted in June 2022; (2) focus group interviews involving 32 students from the fields of business, economics and health management; and (3) an online survey (n = 348 users) conducted in December 2023 that included Strava (105 users), Yazio (109 users) and Calm (134 users). Six factors were identified as determinants of health improvement: physical activity, diet, weight loss, general well-being, progress, and body knowledge. The LAUQ (Lifestyle Application Usability Questionnaire) scale was validated, including 'ease of use' (5 items), 'interface and satisfaction' (7 items) and 'modified usefulness and effectiveness' (9 items), with modifications based on qualitative findings. This research offers valuable insights into the factors influencing health improvement and user satisfaction with healthy lifestyle-oriented applications. It also contributes to the refinement of measurement tools such as the LAUQ, which will inform future studies in health psychology, digital health, and behavioural economics.