János Rechnitzer
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Previous Organizations / Institutes
The organizations / institutes from the scholar's other articles in the past ten years
Research Subjects
János Rechnitzer has a total of 28 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
András Grosz
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
2 shared publications- Imre Lengyel
Szegedi Tudomanyegyetem
2 shared publications - Szilárd Rácz
ELTE Centre for Economic and Regional Studies Institute of Regional Studies, 22, Papnövelde Street, 7621 Pécs, Hungary
2 shared publications Zoltán Csizmadia
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
2 shared publications- Attila Albert Tóth
Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Turizmus Tanszék
1 shared publication - Attila Varga
University of Pecs
1 shared publication
Latest Publications
- Open Access
- 2 June 2022
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 36 (2) , 154-158
Egy opus margójára
- 2 June 2022
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 36 (2) , 154-158
Open AccessEgy opus margójára
- Open Access
- 27 February 2020
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 34 (1) , 119-139
Európa Kulturális Fővárosai Kelet-Közép-Európában
Az Európai Unió kiváló és sikeres kulturális kezdeményezése az Európa Kulturális Fővárosa projekt. Az ezredforduló utáni két évtizedben a programsorozat Kelet-Közép-Európában is grandiózus módon megvalósult kilenc városban, mely városokban megújulást, ismertséget, kulturális felvirágzást hozott magával. Az első Európa Kulturális Főváros Kelet-Közép-Európában Nagyszeben volt, 2007-ben. Példáját Vilnius követte 2009-ben, a következő években pedig rendre Európa Kulturális Fővárosa volt Pécs, Tallinn, Maribor, Kassa, Riga, Plzen és Wroclaw. Izgalmas kérdés, hogy a programsorozat milyen hatásokat generált ezekben a városokban, milyen hozadéka származott a megvalósított projekteknek, hozzájárult-e - ha igen, miként - a városok fejlődéséhez az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés? Tudni kell azonban, hogy a projekt jelentős forrásokat igényel, mely olyan felelősséget ró a városokra, hogy a programsorozat képes legyen hosszú távon előremutató városfejlődési eredményeket produkálni. E tanulmányban a kilenc kelet-közép-európai Európa Kulturális Főváros projektjeivel foglalkozunk, megvizsgálva a városok kulturális vízióit, a projektek kézzel fogható eredményeit, illetve összehasonlításra kerülnek a programok költségvetései, valamint a projektévben városokba látogatók száma. Ez utóbbi indikátort az Európa Kulturális Fővárosa projekt kiemelt sikerességi faktorának tekintjük, hiszen kifejezi, hogy milyen mértékben sikerült megszólítani a kultúra iránt érzékeny európai polgárokat. Az eredményesség értékelése kapcsán ugyanakkor eredendően úgy véljük, hogy a kezdeményezés soha nem lesz sikertelen egy városban sem, hiszen a kultúra virágzásáért tett legkisebb erőfeszítés is nagyrabecsülendő.
- 27 February 2020
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 34 (1) , 119-139
Open AccessEurópa Kulturális Fővárosai Kelet-Közép-Európában
Az Európai Unió kiváló és sikeres kulturális kezdeményezése az Európa Kulturális Fővárosa projekt. Az ezredforduló utáni két évtizedben a programsorozat Kelet-Közép-Európában is grandiózus módon megvalósult kilenc városban, mely városokban megújulást, ismertséget, kulturális felvirágzást hozott magával. Az első Európa Kulturális Főváros Kelet-Közép-Európában Nagyszeben volt, 2007-ben. Példáját Vilnius követte 2009-ben, a következő években pedig rendre Európa Kulturális Fővárosa volt Pécs, Tallinn, Maribor, Kassa, Riga, Plzen és Wroclaw. Izgalmas kérdés, hogy a programsorozat milyen hatásokat generált ezekben a városokban, milyen hozadéka származott a megvalósított projekteknek, hozzájárult-e - ha igen, miként - a városok fejlődéséhez az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés? Tudni kell azonban, hogy a projekt jelentős forrásokat igényel, mely olyan felelősséget ró a városokra, hogy a programsorozat képes legyen hosszú távon előremutató városfejlődési eredményeket produkálni. E tanulmányban a kilenc kelet-közép-európai Európa Kulturális Főváros projektjeivel foglalkozunk, megvizsgálva a városok kulturális vízióit, a projektek kézzel fogható eredményeit, illetve összehasonlításra kerülnek a programok költségvetései, valamint a projektévben városokba látogatók száma. Ez utóbbi indikátort az Európa Kulturális Fővárosa projekt kiemelt sikerességi faktorának tekintjük, hiszen kifejezi, hogy milyen mértékben sikerült megszólítani a kultúra iránt érzékeny európai polgárokat. Az eredményesség értékelése kapcsán ugyanakkor eredendően úgy véljük, hogy a kezdeményezés soha nem lesz sikertelen egy városban sem, hiszen a kultúra virágzásáért tett legkisebb erőfeszítés is nagyrabecsülendő.
- Open Access
- 1 January 2020
- Published by Polgari Szemle in Polgári szemle
- Vol. 16 (4-6) , 88-108
Forrásözön és koncepcióváltás : Területfejlesztés a 2010–2014-es kormányzati ciklusban, a V4-ek összehasonlításában
A 2007 és 2013 közötti időszakban 8000 milliárd forint európai uniós forrás érkezett Magyarországra. A források lehívását a 2010-ben...
- 1 January 2020
- Published by Polgari Szemle in Polgári szemle
- Vol. 16 (4-6) , 88-108
Open AccessForrásözön és koncepcióváltás : Területfejlesztés a 2010–2014-es kormányzati ciklusban, a V4-ek összehasonlításában
A 2007 és 2013 közötti időszakban 8000 milliárd forint európai uniós forrás érkezett Magyarországra. A források lehívását a 2010-ben...
- Open Access
- 1 January 2020
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 34 (1) , 5-18
Hungarian regional science: achievements and challenges
- 1 January 2020
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 34 (1) , 5-18
Open AccessHungarian regional science: achievements and challenges
- Open Access
- 25 February 2019
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 33 (1) , 3-26
Nagyvárosok a magyar területi politikában és területfejlesztésben a rendszerváltozástól napjainkig
A magyar városfejlődés kérdései egyre több figyelmet kapnak az elmúlt időszakban, miközben a területi politika irányai és intézményi keretei folyamatosan változnak. A dolgozatban azt járjuk körbe, hogy milyen tartalmakat kapcsolhatunk a nagyvárosfogalomhoz a magyar területi politikában és a nagyvárosok helyzete miként változott a rendszerváltozás óta. A nagyvárosok a területi folyamatok alakítói, így nem lényegtelen, hogy e komplex funkciókkal rendelkező központok milyen súllyal és iránnyal jelentkeznek a fejlesztési elképzelésekben. A térbeli folyamatok alakítása nagy időtávot igényel. A dolgozat első része a nagyvárosfogalom rétegeit mutatja be, jellemzi a regionális központ, a nagyváros, a megyeszékhely és a megyei jogú város kategóriáit. A második rész a rendszerváltozás utáni időszak gyakran változó területi politikájában keresi e központok helyét, fejlesztési hangsúlyait, a pályaíveket, azok változását. A rendszerváltozás utáni fejlesztési koncepciókban és területi politikában a nagyvárosok és köreik kiemelt és változatos szerepet kaptak. Megjelentek mint területi (regionális) igazgatási központok (1990–1994), a fejlesztési régiók fő- és alközpontjai (1998–2005), a növekedést generáló pólusok (2005–2008), egy elvetélt igazgatási decentralizációs kísérlet alanyai lettek (2006–2010), a megyéktől független fejlesztések központjaivá váltak (2012–2016), s napjainkra ismét a kiemelt fejlesztések térségi fókuszává váltak (Modern városok program, 2015–). A nagyvárosok számos általános fejlesztési cél mellett egyedi fejlesztési elképzelésekkel is rendelkeztek az elmúlt 30 évben. A központi és a helyi elképzeléseket több város jól összehangolta, így fejlesztésük dinamikus lett, másoknak viszont nem sikerült a harmonizáció, ami nem javította helyzetüket. A Budapesttel szembeni ellenpólusrendszert a városhálózatban sem a rendszerváltozás előtt, sem azután nem lehetett a nagyvárosokból vagy azok hálózatából kialakítani. A főváros nagysága, népességkoncentrációja, intézményrendszere, gazdasági irányító szerepköre, településrendszere, a magyar közgondolkodásban betöltött szerepe, nemzetközi megítélése egyedi. Mindezt fokozza, hogy a magyar politikai intézményrendszer egyközpontú, felülről, ebből az egy centrumból vezényelt. A területi szintű decentralizáció – bár több kisebb kísérlet ismert – nem valósult meg Magyarországon. A centralizált közigazgatás és nemzeti fejlesztés, a különféle állami funkciók erős központosítása miatt a nagyvárosi kör ugyan számos térségi szervező funkciót alakított ki, ám ezek nem voltak képesek a „fővárosmítoszt” ellensúlyozni.
- 25 February 2019
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 33 (1) , 3-26
Open AccessNagyvárosok a magyar területi politikában és területfejlesztésben a rendszerváltozástól napjainkig
A magyar városfejlődés kérdései egyre több figyelmet kapnak az elmúlt időszakban, miközben a területi politika irányai és intézményi keretei folyamatosan változnak. A dolgozatban azt járjuk körbe, hogy milyen tartalmakat kapcsolhatunk a nagyvárosfogalomhoz a magyar területi politikában és a nagyvárosok helyzete miként változott a rendszerváltozás óta. A nagyvárosok a területi folyamatok alakítói, így nem lényegtelen, hogy e komplex funkciókkal rendelkező központok milyen súllyal és iránnyal jelentkeznek a fejlesztési elképzelésekben. A térbeli folyamatok alakítása nagy időtávot igényel. A dolgozat első része a nagyvárosfogalom rétegeit mutatja be, jellemzi a regionális központ, a nagyváros, a megyeszékhely és a megyei jogú város kategóriáit. A második rész a rendszerváltozás utáni időszak gyakran változó területi politikájában keresi e központok helyét, fejlesztési hangsúlyait, a pályaíveket, azok változását. A rendszerváltozás utáni fejlesztési koncepciókban és területi politikában a nagyvárosok és köreik kiemelt és változatos szerepet kaptak. Megjelentek mint területi (regionális) igazgatási központok (1990–1994), a fejlesztési régiók fő- és alközpontjai (1998–2005), a növekedést generáló pólusok (2005–2008), egy elvetélt igazgatási decentralizációs kísérlet alanyai lettek (2006–2010), a megyéktől független fejlesztések központjaivá váltak (2012–2016), s napjainkra ismét a kiemelt fejlesztések térségi fókuszává váltak (Modern városok program, 2015–). A nagyvárosok számos általános fejlesztési cél mellett egyedi fejlesztési elképzelésekkel is rendelkeztek az elmúlt 30 évben. A központi és a helyi elképzeléseket több város jól összehangolta, így fejlesztésük dinamikus lett, másoknak viszont nem sikerült a harmonizáció, ami nem javította helyzetüket. A Budapesttel szembeni ellenpólusrendszert a városhálózatban sem a rendszerváltozás előtt, sem azután nem lehetett a nagyvárosokból vagy azok hálózatából kialakítani. A főváros nagysága, népességkoncentrációja, intézményrendszere, gazdasági irányító szerepköre, településrendszere, a magyar közgondolkodásban betöltött szerepe, nemzetközi megítélése egyedi. Mindezt fokozza, hogy a magyar politikai intézményrendszer egyközpontú, felülről, ebből az egy centrumból vezényelt. A területi szintű decentralizáció – bár több kisebb kísérlet ismert – nem valósult meg Magyarországon. A centralizált közigazgatás és nemzeti fejlesztés, a különféle állami funkciók erős központosítása miatt a nagyvárosi kör ugyan számos térségi szervező funkciót alakított ki, ám ezek nem voltak képesek a „fővárosmítoszt” ellensúlyozni.
- Open Access
- 13 August 2018
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 32 (3) , 128-142
A telephelyválasztás lehetőségei a szállodaiparban
A szálláshelyek telepítési helyének megválasztása a kezdetektől fogva tudatos döntések következménye volt, még akkor is, ha sokáig ez spontán módon ment végbe. Később, a szállodaipar fejlődése során létrejöttek azok a legfontosabb szállodatípusok, amelyek már nagymértékben meg is határozták a telepítési helyüket. A tanulmány bemutatja a telephelyválasztás modelljeit, a monocentrikus, az agglomerációs és az empirikus modellek, valamint a szállodai gyakorlathoz közel álló működési modellek sajátosságait, abból a célból, hogy elemzési módszereket nyújtson új szállodák létesítéséhez. A budapesti esettanulmány felvázolja a fővárosi szállodaipar 2016-ra kialakult térbeli koncentrációját, valamint vizsgálja a 2008 és 2016 között megnyílt új szállodák telephelyválasztását. Az elemzés kerületi bontásban értékeli a közelmúlt legsikeresebb szállodai beruházásait. A telephelyválasztást és a befektetési döntést befolyásoló tényezők értékelése a gyakorlatban is segítséget nyújthat a szállodai beruházások során. Kockázatos döntéseket kell hozni, amelyek később már nehezen vagy egyáltalán nem korrigálhatók. Nem kétséges, hogy a jó telehelyválasztás a szálloda jövőbeni sikerességét alapvetően meghatározza.
- 13 August 2018
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 32 (3) , 128-142
Open AccessA telephelyválasztás lehetőségei a szállodaiparban
A szálláshelyek telepítési helyének megválasztása a kezdetektől fogva tudatos döntések következménye volt, még akkor is, ha sokáig ez spontán módon ment végbe. Később, a szállodaipar fejlődése során létrejöttek azok a legfontosabb szállodatípusok, amelyek már nagymértékben meg is határozták a telepítési helyüket. A tanulmány bemutatja a telephelyválasztás modelljeit, a monocentrikus, az agglomerációs és az empirikus modellek, valamint a szállodai gyakorlathoz közel álló működési modellek sajátosságait, abból a célból, hogy elemzési módszereket nyújtson új szállodák létesítéséhez. A budapesti esettanulmány felvázolja a fővárosi szállodaipar 2016-ra kialakult térbeli koncentrációját, valamint vizsgálja a 2008 és 2016 között megnyílt új szállodák telephelyválasztását. Az elemzés kerületi bontásban értékeli a közelmúlt legsikeresebb szállodai beruházásait. A telephelyválasztást és a befektetési döntést befolyásoló tényezők értékelése a gyakorlatban is segítséget nyújthat a szállodai beruházások során. Kockázatos döntéseket kell hozni, amelyek később már nehezen vagy egyáltalán nem korrigálhatók. Nem kétséges, hogy a jó telehelyválasztás a szálloda jövőbeni sikerességét alapvetően meghatározza.
- Open Access
- 16 August 2016
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 30 (3) , 164-168
A Magyar Regionális Tudományi Társaság programja a 2016–2019 közötti időszakra
- 16 August 2016
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 30 (3) , 164-168
Open AccessA Magyar Regionális Tudományi Társaság programja a 2016–2019 közötti időszakra
- Open Access
- 1 June 2014
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 28 (2) , 3-10
A győri járműipari körzetről szóló kutatási program
Magyarország piacgazdasági átmenete óta Budapest mellett Győr ipari térsége emelkedett ki, a város Kelet-Közép-Európa egyik járműipari központjává vált. Az Audi gyárában kétmillió motor és százezer autó készül évente. A térség számos beszállítója a járműiparban tevékenykedik, más innovatív vállalatok mellett. A Széchenyi István Egyetem a járműipar és a közlekedési rendszerek kutatása köré szerveződött, amelyben a regionális tudományi kutatások is megjelentek. A magyar regionális tudomány nem foglalkozott az elmúlt években az ipari körzetek kérdésével. A TÁMOP- 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze című kutatási programot ennek a hiánynak a betöltésére indítottuk. 2012 őszén indultak el az elemzések, amelyek befejezése 2014 őszére várható. Bevezetőm célja, hogy rövid áttekintést adjak a kutatási program tartalmáról, annak célkitűzéseiről és a Tér és Társadalom e számában közreadott tudományos eredmények beágyazottságáról.
- 1 June 2014
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 28 (2) , 3-10
Open AccessA győri járműipari körzetről szóló kutatási program
Magyarország piacgazdasági átmenete óta Budapest mellett Győr ipari térsége emelkedett ki, a város Kelet-Közép-Európa egyik járműipari központjává vált. Az Audi gyárában kétmillió motor és százezer autó készül évente. A térség számos beszállítója a járműiparban tevékenykedik, más innovatív vállalatok mellett. A Széchenyi István Egyetem a járműipar és a közlekedési rendszerek kutatása köré szerveződött, amelyben a regionális tudományi kutatások is megjelentek. A magyar regionális tudomány nem foglalkozott az elmúlt években az ipari körzetek kérdésével. A TÁMOP- 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze című kutatási programot ennek a hiánynak a betöltésére indítottuk. 2012 őszén indultak el az elemzések, amelyek befejezése 2014 őszére várható. Bevezetőm célja, hogy rövid áttekintést adjak a kutatási program tartalmáról, annak célkitűzéseiről és a Tér és Társadalom e számában közreadott tudományos eredmények beágyazottságáról.
- Open Access
- 1 June 2014
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 28 (2) , 105-127
A magyar városhálózat stabilitása és változása
A települések innovációs képességének vizsgálatáról számos hazai munka számolt be az elmúlt közel húsz év során. Ezek közül alig találkozhatunk komplex, a magyar városhálózat teljes egészére kiterjedő vizsgálatokkal. Ennek fontosságától nem tekinthetünk el, hiszen az elemzés során kapott eredmények alapot jelenthetnek különböző, a városhálózat sajátos jellege alapján meghatározott stratégiák kidolgozására.Tanulmányunk alapját egy 2005-ös innovációspotenciál-vizsgálat jelenti, melynek módszertanát megtartva tárjuk fel a hazai városhálózat tagozódását, az egyedi változók öt különböző dimenzióba történő rendezésével. Az öt főkomponens a következő: gazdaság, iskolázottság és menedzsment, társadalmi aktivitás, humánerőforrás, innováció.A módszer lehetőséget adott arra, hogy felderítsük a városhálózat belső differenciáltságát, illetve a dimenziók mentén betekintést nyerünk abba, hogy a városhálózat csoportjai milyen mértékű innovációs képességgel rendelkeznek. A főkomponenseket 327 város adatainak figyelembevételével alakítottuk ki, ebben nem szerepelnek Budapest, valamint a 2013 júliusában városi rangot elnyert 18 város mutatói.A kapott eredmények arról is tanúskodnak, hogy a területi egyenlőtlenség tovább növekszik. A városok közötti különbségek mérséklődtek, azonban az egyes dimenziók közötti szakadék tovább nőtt. A jól teljesítő városok esetében sem feltétlenül találkozik a gazdasági és innovációs potenciál.
- 1 June 2014
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 28 (2) , 105-127
Open AccessA magyar városhálózat stabilitása és változása
A települések innovációs képességének vizsgálatáról számos hazai munka számolt be az elmúlt közel húsz év során. Ezek közül alig találkozhatunk komplex, a magyar városhálózat teljes egészére kiterjedő vizsgálatokkal. Ennek fontosságától nem tekinthetünk el, hiszen az elemzés során kapott eredmények alapot jelenthetnek különböző, a városhálózat sajátos jellege alapján meghatározott stratégiák kidolgozására.Tanulmányunk alapját egy 2005-ös innovációspotenciál-vizsgálat jelenti, melynek módszertanát megtartva tárjuk fel a hazai városhálózat tagozódását, az egyedi változók öt különböző dimenzióba történő rendezésével. Az öt főkomponens a következő: gazdaság, iskolázottság és menedzsment, társadalmi aktivitás, humánerőforrás, innováció.A módszer lehetőséget adott arra, hogy felderítsük a városhálózat belső differenciáltságát, illetve a dimenziók mentén betekintést nyerünk abba, hogy a városhálózat csoportjai milyen mértékű innovációs képességgel rendelkeznek. A főkomponenseket 327 város adatainak figyelembevételével alakítottuk ki, ebben nem szerepelnek Budapest, valamint a 2013 júliusában városi rangot elnyert 18 város mutatói.A kapott eredmények arról is tanúskodnak, hogy a területi egyenlőtlenség tovább növekszik. A városok közötti különbségek mérséklődtek, azonban az egyes dimenziók közötti szakadék tovább nőtt. A jól teljesítő városok esetében sem feltétlenül találkozik a gazdasági és innovációs potenciál.
- Open Access
- 22 October 2013
- Published by Springer Nature in Transition Studies Review
- Vol. 20 (3) , 421-435
Drivers of Regional Competitiveness in the Central European Countries
- 22 October 2013
- Published by Springer Nature in Transition Studies Review
- Vol. 20 (3) , 421-435
Open AccessDrivers of Regional Competitiveness in the Central European Countries