Csaba Bálint

A kulturális örökségnek, beleértve a tárgyi és szellemi örökséget is, napjainkra egyértelmű szerepe van a vidéki területek fenntartható fejlődésében. Az örökség előtérbe kerülése magával vonja a (helyi) identitások – olykor konfliktusoktól sem mentes – ki- vagy átalakulását. Az örökség állandó diskurzus tárgya, folyamatosan újraértelmezve a múltat a jelen igényei szerint. Elsősorban a kulturális turizmus teremti meg az örökség gazdasági hasznosításának lehetőségét. Ugyanakkor, az idegenforgalom tömegessé válása, az örökség körüli narratívák minőségi felhígulása veszélyeztetheti az örökség helyszínének autentikusságát, degradálhatja az örökség állapotát és értékét, megzavarhatja a helyiek nyugalmát, ezáltal kockáztatva a hosszú távú fenntarthatóságot. Hollókő legfontosabb erőforrása kulturális öröksége, amely globális szinten látható helyszínné teszi, de az ezzel járó figyelem és kiemelt státusz kihívásokkal is jár. A cikkben bemutatott kutatás célja az örökség fogalmi kereteinek, tipizálásának, a (vidéki) örökséghelyszínek és az örökségturizmus jellegzetességeinek rövid áttekintését követően Hollókő örökségének, a feltárás, védelem és (turisztikai) hasznosítás történetének megismerése az egyes korokban uralkodó társadalmi folyamatok tükrében, valamint a jelen állapotának feltérképezése a helyi lakosság kérdőíves megkérdezése és a település kulcsszereplőivel készített interjúkrévén.

A mezőgazdasági szektor klímasérülékenysége kiemelkedően magas, különösen a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés ágazataiban. Az éghajlati adaptációt számos nemzetközi és hazai szakpolitikai stratégia prioritásként kezeli. Tanulmányunkban egységes elméleti keretrendszert kívánunk kialakítani, amely lehetővé teszi a klímasérülékenység komplex értelmezését. A kutatás célja a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztők klímasérülékenységének elemzése négy hazai mintaterületen, a kitettség, érzékenység és adaptációs képesség vizsgálatán keresztül; a gazdálkodók klímaváltozással kapcsolatos percepciójának bemutatása; a gazdálkodók által használt jó adaptációs gyakorlatok feltárása; a kitettség, az érzékenység, percepció és adaptációs képesség területi különbségeit befolyásoló környezeti, társadalmi és gazdasági tényezők azonosítása. A vizsgálat kvalitatív (félig strukturált interjúk) és kvantitatív (sérülékenységi mutatók számítása) módszereket alkalmazott. Az eredmények alapján a gazdálkodók egyöntetűen érzékelték az éghajlatváltozás negatív hatásait, bár percepciójuk részben eltért a mért adatoktól. A gazdák számos adaptációs gyakorlatot alkalmaznak, az innovatív módszerek különösen a magas társadalmi tőkével és erős hálózatokkal rendelkező területeken terjedtek gyorsan. A sikeres alkalmazkodás nem kizárt sem a magas éghajlati kitettség, sem a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági körülmények mellett. Az elszigeteltség ösztönzőleg hathat az adaptációra, de a legrosszabb helyzetben lévő perifériákon az alapvető források és képességek hiánya miatt az alkalmazkodás ellehetetlenülhet.

Introduction: Sudden cardiac death (SCD) is a clinical syndrome defined as: sudden, premature, natural death from cardiogenic causes in a cardiac patient or a person without known cardiac disease, preceded by sudden loss of consciousness and occurring within one hour of the onset of acute symptoms. (3). According to published literature, the incidence of sudden cardiac death ranges widely (15-48%), depending on geographical and demographic indicators. Objective: The aim of our study was to investigate short-term and medium-term survival after resuscitation in patients with sudden cardiac death. Methods: data from patients in two groups of sudden cardiac death were compared at hospital discharge and at 1 and 3 months after hospital discharge. We compared data from 92 patients who suffered a SCD between 1 January 2016 and 31 December 2017. Data from patients who had a proven shockable (I) or non-shockable (II) incipient rhythm following SCD were included. The main endpoint was the comparison of mortality between the two groups. For statistical analysis, we used a T-test and ANOVA to compare the data. Our exclusion criteria included inaccurate documentation and uncertain rhythm. Results: 62% of patients in the shock group had a significantly higher survival at all three observed time points than in the non-shock group. Conclusion: In our study population, the hypothesis that patients with a shockable rhythm in SCD have significantly better survival than those without shockable rhythm was confirmed by several studies. Our patients had significantly higher survival both at hospital discharge and at day 30 survival. Introducción: La muerte súbita cardíaca (MSC) es un síndrome clínico que se define como: la muerte súbita, prematura y natural por causas cardiogénicas en un paciente cardíaco o en una persona sin enfermedad cardíaca conocida, precedida de una pérdida súbita de conciencia y que se produce en la hora siguiente al inicio de los síntomas agudos. (3). Según la literatura publicada, la incidencia de la muerte súbita cardíaca varía ampliamente (15-48%), dependiendo de indicadores geográficos y demográficos. Objetivo: El objetivo de nuestro estudio fue investigar la supervivencia a corto y medio plazo tras la reanimación en pacientes con muerte súbita cardíaca. Métodos: Se compararon los datos de los pacientes de dos grupos de muerte súbita cardíaca al alta hospitalaria y a los 1 y 3 meses del alta hospitalaria. Se compararon los datos de 92 pacientes que sufrieron una MSC entre el 1 de enero de 2016 y el 31 de diciembre de 2017. Se incluyeron los datos de los pacientes que tenían un ritmo incipiente demostrable (I) o no demostrable (II) tras la MSC. El criterio de valoración principal fue la comparación de la mortalidad entre los dos grupos. Para el análisis estadístico, se utilizó una prueba T y un ANOVA para comparar los datos. Nuestros criterios de exclusión incluyeron la documentación inexacta y el ritmo incierto. Resultados: El 62% de los pacientes del grupo de choque tuvo una supervivencia significativamente mayor en los tres puntos temporales observados que en el grupo de no choque. Conclusión: En nuestra población de estudio, la hipótesis de que los pacientes con ritmo desfibrilable en la ECF tienen una supervivencia significativamente mayor que los que no tienen ritmo desfibrilable fue confirmada por varios estudios. Nuestros pacientes tuvieron una supervivencia significativamente mayor tanto al alta hospitalaria como al día 30 de supervivencia.

Az egészségügyi ellátórendszer gyógyító-megelőző tevékenységei révén az egészséghez kapcsolódó életminőség befolyásolásának elsődleges beavatkozási helyszíne, melynek belépő szintjét, egyben fundamentumát jelenti az alapellátás, ahol a beteg kapcsolatba kerül az ellátórendszerrel. Számos forrás tanúskodik az alapellátás szerepéről a prevencióban, a gyógyításban, a szűrésben, a gondozásban, az egészségfejlesztésben, és ebben a tekintetben nem hagyható figyelmen kívül a szegmenst sürgető strukturális, funkcionális és kompetenciákat érintő megújulási kényszer, korunk megnövekedett elvárásainak megfelelően. Szakirodalmi források széles köre számol be az egészségi állapot, az egészségügyi ellátás, és kimondottan az alapellátás elérhetőségi, hozzáférési, minőségi viszonyainak térségek közötti és azokon belüli egyenlőtlenségeiről. Előbbiek, ha más, családi háttérből, képzettségből, mobilitásból, jövedelmi szintből adódó társadalmi-gazdasági területi hátrányokkal párosulnak, úgy az említett hiánytünetek felerősítik egymást, és rontják az egészséggel összefüggő életminőséget, amely a megbetegedések növekvő esélyével, az egészségben leélt életévek csökkenésével, koraibb halálozással jár együtt.

The Agro-innovation Broker (AIB) concept was introduced by the European Commission solely to increase the vast spread of innovative solutions in Agriculture. The concept can be perceived as an intermediary between the demand and supply of agricultural research and extension services. This paper’s results are derived from the international research work that aims to develop a training curriculum in the field of agricultural innovation services with effective materials to boost capacity building actions in Central and Eastern European Countries (CEE). Based on consultations with stakeholders, the Hungarian situation analysis allowed comparison with other CEE countries and the expansion of an AIB vocational training curriculum. It helps to better understand the needs of agricultural innovation services through a clear view of advisors’ competences. Our results suggest that apart from the similar knowledge requirements and skills of AIBs across CEE countries, country-specific expectations and needs should be addressed in AIB training.

In the establishment, development, and provision of equal access to the health care system, the operation of adequate primary health care is essential and has undergone significant transformation in the most developed countries over the past decades. The central and eastern European countries, including Hungary, are struggling with the disadvantages of the traditional model of primary health care, based on independent general practitioner and family paediatrician practices: the ability of the system is extremely limited to meet emerging needs and is facing a chronic human resource crisis. In the current study, the functions, legislation, and challenges of the Hungarian primary health care system, as well as the basic interrelations of the development of vacant general practitioner and family paediatrician districts were examined, and the government measures for the sake of solving the occurrence of the vacancy and improving access in the lagging areas. (The situation of the other fields of primary health care—e.g., dental care, child care officer care, etc.—was not subject of the analysis.). The basic characteristics of the vacant districts (type by supplied age group, bounding region, population size, length of vacancy) were primarily examined by the analysis of categorical and metric variables, with the use of cross-tabulation and nonparametric correlation, while the discovery of soft interrelations was supported by an expert interview conducted with the professionals of the Primary Health Care Department of the National Health Care Services Centre. In Hungary, the fundamentals of primary health care are made up of the individual practices of general practitioners and paediatricians, and there is a growing concern about the permanent vacancy of the districts, and the fact that the system is less suitable for meeting the needs of the population. The ever-increasing number of vacant general practitioner and family paediatrician districts due to the growing shortage of professionals because of aging and emigration poses the burden of substitution on the physicians in existing practices, that concerns the access of more than a half million people to health care, almost 70 percent of which live in settlements with a population less than 5000 inhabitants.