Judit Timár
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Previous Organizations / Institutes
The organizations / institutes from the scholar's other articles in the past ten years
Research Subjects
Judit Timár has a total of 22 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
Lászlóné Miskolczy
4 shared publicationsErika Nagy
2 shared publications- Erika Nagy
ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató központ, Regionális Kutatások Intézete, Alföldi Tudományos Osztály Békéscsabai kutatócsoport
2 shared publications - Györgyi Barta
MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete
2 shared publications Gábor Nagy
2 shared publications- Gábor Velkey
ELTE Centre for Economic and Regional Studies, Institute for Regional Studies
2 shared publications
Latest Publications
- Open Access
- 26 June 2026
- Published by HUN-REN Research Centre for Astronomy and Earth Sciences in Hungarian Geographical Bulletin
- Vol. 75 (2) , 143-164
Political economy and everyday practices behind gentrification in working-class urban neighbourhoods
This paper explores the synthesis of political-economy perspectives on uneven development with everyday-focused social-theoretical approaches, specifically examining gentrification through the lens of working-class residents’ experiences. The study argues that while uneven development imposes rigid structural constraints, it also serves to differentiate the working class and its internal constituents. The research is situated within the Central and Eastern European context, focusing on two Hungarian case study locations: Nagysándortelep in Debrecen and the Zsolnay district in Pécs. The methodology employs a multi-scalar approach, combining historical analysis with qualitative insights from narrative, semi-structured and focus group interviews. The analysis traces the evolution of both districts from their origins as industrial working-class colonies consolidated during the capitalist processes of the late 19th century through subsequent periods of socialiststate-led disinvestment and neoliberal urban strategies of capital reinvestment. By studying the current relationship of workers to slow, sporadic, and spontaneous gentrification within this urban-historical context, mutually reinforcing and undermining moments of structure and everyday practices emerge, exposing the dialectical relationship between the causes and consequences of gentrification. By bridging the gap between structural theories and micro-level agency, the paper contributes to a more nuanced understanding of how the production of space is negotiated and contested within the specific urban trajectories of the CEE region.
- 26 June 2026
- Published by HUN-REN Research Centre for Astronomy and Earth Sciences in Hungarian Geographical Bulletin
- Vol. 75 (2) , 143-164
Open AccessPolitical economy and everyday practices behind gentrification in working-class urban neighbourhoods
This paper explores the synthesis of political-economy perspectives on uneven development with everyday-focused social-theoretical approaches, specifically examining gentrification through the lens of working-class residents’ experiences. The study argues that while uneven development imposes rigid structural constraints, it also serves to differentiate the working class and its internal constituents. The research is situated within the Central and Eastern European context, focusing on two Hungarian case study locations: Nagysándortelep in Debrecen and the Zsolnay district in Pécs. The methodology employs a multi-scalar approach, combining historical analysis with qualitative insights from narrative, semi-structured and focus group interviews. The analysis traces the evolution of both districts from their origins as industrial working-class colonies consolidated during the capitalist processes of the late 19th century through subsequent periods of socialiststate-led disinvestment and neoliberal urban strategies of capital reinvestment. By studying the current relationship of workers to slow, sporadic, and spontaneous gentrification within this urban-historical context, mutually reinforcing and undermining moments of structure and everyday practices emerge, exposing the dialectical relationship between the causes and consequences of gentrification. By bridging the gap between structural theories and micro-level agency, the paper contributes to a more nuanced understanding of how the production of space is negotiated and contested within the specific urban trajectories of the CEE region.
- Open Access
- 30 September 2025
- Published by HUN-REN Research Centre for Astronomy and Earth Sciences in Hungarian Geographical Bulletin
- Vol. 74 (3) , 327-330
Yeung, H.W.: Theory and Explanation in Geography
- 30 September 2025
- Published by HUN-REN Research Centre for Astronomy and Earth Sciences in Hungarian Geographical Bulletin
- Vol. 74 (3) , 327-330
Open AccessYeung, H.W.: Theory and Explanation in Geography
- Open Access
- 7 March 2023
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 37 (1) , 157-161
In Memoriam Beluszky Pál (Szolnok, 1936. XII. 4. – Budapest, 2022. XI. 28.)
- 7 March 2023
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 37 (1) , 157-161
Open AccessIn Memoriam Beluszky Pál (Szolnok, 1936. XII. 4. – Budapest, 2022. XI. 28.)
- Open Access
- 23 August 2022
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 36 (3) , 3-9
Changing peripheralities and centralities in Central and Eastern Europe
- 23 August 2022
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 36 (3) , 3-9
Open AccessChanging peripheralities and centralities in Central and Eastern Europe
- Open Access
- 6 December 2021
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 35 (4) , 3-20
Tér és társadalom a térbeli igazságosság koncepciójának perspektívájából : Szerkesztői előszó
A jelen tematikus folyóiratszámban közölt tanulmányok a térbeli és egyben társadalmi igazságosság koncepciója köré szerveződnek. A szerzők és szerkesztők közös célja, hogy ösztönözzék a további hazai kutatásokat, s egyben kapcsolódjanak a nemzetközi tudományos diskurzusok három nagy vonulatához. Ezek közül az első a térbeli igazságosság társadalomelméleti értelmezése, amelynek három markáns irányzata azonosítható. A Rawls nevével fémjelzett liberális megközelítés alapvetően egy elosztáson alapuló igazságosságfelfogást közvetít, míg a Soja nevéhez kapcsolódó kritikai térszemlélet a kapitalista piacgazdaság meghatározó szerepét hangsúlyozza a társadalmi igazságtalanságok kialakulásában. A posztstrukturalista megközelítés, továbblépve a kizárólag a gazdasági rendszerekhez és osztályviszonyokhoz kötött igazságtalanság gondolatán, arra hívja fel a figyelmet, hogy a különböző társadalmi csoportok a társadalmi igazságtalanságokat eltérően élik meg. A nemzetközi viták második nagy vonulatának fókuszában a társadalmi és térbeli igazságosság viszonyának eltérő térfelfogásai állnak, amelyek közös jellemzője, hogy a társadalmi igazságtalanságot egy olyan relacionális térfelfogásba ágyazva tárgyalják, amelyen keresztül (amely által) a társadalmi viszonyok (újra)termelődnek. Ez a relacionális térfelfogás a térbeli elrendeződéseket az őket létrehozó és újratermelő társadalmi folyamatokkal együtt elemzi. Ezért az e szemléletet követő kutatásokban központi helyet kapnak az olyan, e lapszám tanulmányaiban is elemzett térbeli és társadalmi igazságtalanságok, mint a hátrányos helyzetű csoportok szegregációja, a súlyosbodó környezeti problémák, vagy a szolgáltatásokhoz, helyi erőforrásokhoz való hozzáférés, a közös eredményekből és javakból való részesedés egyenlőtlenségei. A nemzetközi diskurzusok harmadik áramlata a térbeli igazságosság-koncepció gyakorlati alkalmazhatósága körüli vitákat jeleníti meg. Ezeknek egy része a terület- és településfejlesztésben, míg egy másik a társadalmi mozgalmak világában vizsgálja a fogalom alkalmazhatóságát, a lehetőséget a gyakorlatban való érvényesítésére. Ezek az elemzések különösen tanulságosak lehetnek a kezdeti szakaszban lévő magyarországi térbeli igazságosság-kutatások számára, mert arra törekszenek, hogy az igazságosság koncepció segítségével kritikusan értékeljék a különböző fejlesztési politikákat, programokat, intézményi gyakorlatokat. A lapszámban megjelenő, elsősorban a RELOCAL kutatáshoz kapcsolódó tanulmányok a különböző szereplők horizontális és vertikális kapcsolatainak vizsgálatán keresztül arra fókuszálnak, hogy a helyi szereplőknek, legyenek önkormányzatok, civil vagy egyházi szervezetek, milyen lehetősége és mozgástere van a helyi fejlesztési igények és elképzelések megvalósítására, ehhez milyen erőforrásokat tudnak mobilizálni, illetve hogy ezek hogyan illeszkednek a közpolitika fejlesztési céljaihoz és intézményeihez. Az elemzések többek között rávilágítanak arra, hogy az EU kohéziós politikája csak korlátozottan járul hozzá a térbeli igazságosság nagyobb mértékű megvalósulásához.
- 6 December 2021
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 35 (4) , 3-20
Open AccessTér és társadalom a térbeli igazságosság koncepciójának perspektívájából : Szerkesztői előszó
A jelen tematikus folyóiratszámban közölt tanulmányok a térbeli és egyben társadalmi igazságosság koncepciója köré szerveződnek. A szerzők és szerkesztők közös célja, hogy ösztönözzék a további hazai kutatásokat, s egyben kapcsolódjanak a nemzetközi tudományos diskurzusok három nagy vonulatához. Ezek közül az első a térbeli igazságosság társadalomelméleti értelmezése, amelynek három markáns irányzata azonosítható. A Rawls nevével fémjelzett liberális megközelítés alapvetően egy elosztáson alapuló igazságosságfelfogást közvetít, míg a Soja nevéhez kapcsolódó kritikai térszemlélet a kapitalista piacgazdaság meghatározó szerepét hangsúlyozza a társadalmi igazságtalanságok kialakulásában. A posztstrukturalista megközelítés, továbblépve a kizárólag a gazdasági rendszerekhez és osztályviszonyokhoz kötött igazságtalanság gondolatán, arra hívja fel a figyelmet, hogy a különböző társadalmi csoportok a társadalmi igazságtalanságokat eltérően élik meg. A nemzetközi viták második nagy vonulatának fókuszában a társadalmi és térbeli igazságosság viszonyának eltérő térfelfogásai állnak, amelyek közös jellemzője, hogy a társadalmi igazságtalanságot egy olyan relacionális térfelfogásba ágyazva tárgyalják, amelyen keresztül (amely által) a társadalmi viszonyok (újra)termelődnek. Ez a relacionális térfelfogás a térbeli elrendeződéseket az őket létrehozó és újratermelő társadalmi folyamatokkal együtt elemzi. Ezért az e szemléletet követő kutatásokban központi helyet kapnak az olyan, e lapszám tanulmányaiban is elemzett térbeli és társadalmi igazságtalanságok, mint a hátrányos helyzetű csoportok szegregációja, a súlyosbodó környezeti problémák, vagy a szolgáltatásokhoz, helyi erőforrásokhoz való hozzáférés, a közös eredményekből és javakból való részesedés egyenlőtlenségei. A nemzetközi diskurzusok harmadik áramlata a térbeli igazságosság-koncepció gyakorlati alkalmazhatósága körüli vitákat jeleníti meg. Ezeknek egy része a terület- és településfejlesztésben, míg egy másik a társadalmi mozgalmak világában vizsgálja a fogalom alkalmazhatóságát, a lehetőséget a gyakorlatban való érvényesítésére. Ezek az elemzések különösen tanulságosak lehetnek a kezdeti szakaszban lévő magyarországi térbeli igazságosság-kutatások számára, mert arra törekszenek, hogy az igazságosság koncepció segítségével kritikusan értékeljék a különböző fejlesztési politikákat, programokat, intézményi gyakorlatokat. A lapszámban megjelenő, elsősorban a RELOCAL kutatáshoz kapcsolódó tanulmányok a különböző szereplők horizontális és vertikális kapcsolatainak vizsgálatán keresztül arra fókuszálnak, hogy a helyi szereplőknek, legyenek önkormányzatok, civil vagy egyházi szervezetek, milyen lehetősége és mozgástere van a helyi fejlesztési igények és elképzelések megvalósítására, ehhez milyen erőforrásokat tudnak mobilizálni, illetve hogy ezek hogyan illeszkednek a közpolitika fejlesztési céljaihoz és intézményeihez. Az elemzések többek között rávilágítanak arra, hogy az EU kohéziós politikája csak korlátozottan járul hozzá a térbeli igazságosság nagyobb mértékű megvalósulásához.
- Open Access
- 27 November 2020
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 34 (4) , 3-17
Vidékről és vidékfejlesztésről Gadócziné Fekete Évára emlékezve ‒ Szerkesztői előszó
A Tér és Társadalom jelen tematikus száma G. Fekete Éva vidékkutatónak állít emléket. Az ő talán legfontosabb örökségének az az elhivatottság tekinthető, amivel folyamatos együtt gondolkodásra sarkallta mindazokat, akik ‒ hozzá hasonlóan ‒ a vidék élhetőbbé tételéért, az ott élők jobb körülményeiért munkálkodnak. Ez a tematikus szám egy ilyen közös gondolkodás céljából született. E szerkesztői előszó először magának G. Fekete Évának „ad szót”. Saját munkáiról tíz éve írt áttekintésében négy témát emelt ki: területi elmaradottság és kezelése, közös‐ ségi alapú helyi/kistérségi gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás és esélyegyenlőség. E kér‐ dések kutatásában elért legfontosabb eredményeibe bepillantva képet kaphatunk a rendszerváltást követő két évtized vidékfejlődésének és -fejlesztésének aktuális problé‐ máiról is. A következő fejezet G. Fekete Éva kutatásainak megközelítési módjait mutatja be a hozzá közel álló szerkesztő saját(os) nézőpontjából. Kritikai tértudományiként azonosított szemlélete feminista társadalomelméleteket alkalmazó munkáinak és „népföldrajzi” (peoples geography) tevékenységének felvillantásával érzékeltethető. Végül azok gondolatait vetíti előre az előszó, akik e tematikus szám tanulmányaiban a G. Fekete Évával közös gondolkodásuk eredményeit, illetve az ő vizsgálatainak tanulságait felidézve fejtenek ki olyan vidékkutatási témákat, melyeket Éva is minden bizonnyal a legfontosabbaknak tekintene napjainkban. Így kiemelt helyet kap e vizsgálatokban a helyi tudásra és adottságokra építő (place-based) vidékfejlesztés helyzete és perspektívái Magyarországon, európai összevetésben éppen úgy, mint egy hátrányos helyzetű kistérség Gyerekesély programjában. A szociális és szolidáris gazdaság változása ugyancsak európai összehasonlításban kerül fókuszba, míg a közfoglalkoztatás alakulása egy hátrányos helyzetű megyében végzett megismételt kutatás alapján követhető. Az oktatási rendszer változásai magyarországi kontextusban a foglalkoztatási helyzettel, míg a Székelyföld vonatkozásában a térség társadalmi jellemzőivel összefüggésben kerülnek elemzésre. Az emlékezést egy olyan virtuális vita zárja, amely az elmúlt 20-30 év magyarországi vidékfejlesztésének mérföldköveiről, sikereiről, de sokkal inkább problémáiról ad képet.
- 27 November 2020
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 34 (4) , 3-17
Open AccessVidékről és vidékfejlesztésről Gadócziné Fekete Évára emlékezve ‒ Szerkesztői előszó
A Tér és Társadalom jelen tematikus száma G. Fekete Éva vidékkutatónak állít emléket. Az ő talán legfontosabb örökségének az az elhivatottság tekinthető, amivel folyamatos együtt gondolkodásra sarkallta mindazokat, akik ‒ hozzá hasonlóan ‒ a vidék élhetőbbé tételéért, az ott élők jobb körülményeiért munkálkodnak. Ez a tematikus szám egy ilyen közös gondolkodás céljából született. E szerkesztői előszó először magának G. Fekete Évának „ad szót”. Saját munkáiról tíz éve írt áttekintésében négy témát emelt ki: területi elmaradottság és kezelése, közös‐ ségi alapú helyi/kistérségi gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás és esélyegyenlőség. E kér‐ dések kutatásában elért legfontosabb eredményeibe bepillantva képet kaphatunk a rendszerváltást követő két évtized vidékfejlődésének és -fejlesztésének aktuális problé‐ máiról is. A következő fejezet G. Fekete Éva kutatásainak megközelítési módjait mutatja be a hozzá közel álló szerkesztő saját(os) nézőpontjából. Kritikai tértudományiként azonosított szemlélete feminista társadalomelméleteket alkalmazó munkáinak és „népföldrajzi” (peoples geography) tevékenységének felvillantásával érzékeltethető. Végül azok gondolatait vetíti előre az előszó, akik e tematikus szám tanulmányaiban a G. Fekete Évával közös gondolkodásuk eredményeit, illetve az ő vizsgálatainak tanulságait felidézve fejtenek ki olyan vidékkutatási témákat, melyeket Éva is minden bizonnyal a legfontosabbaknak tekintene napjainkban. Így kiemelt helyet kap e vizsgálatokban a helyi tudásra és adottságokra építő (place-based) vidékfejlesztés helyzete és perspektívái Magyarországon, európai összevetésben éppen úgy, mint egy hátrányos helyzetű kistérség Gyerekesély programjában. A szociális és szolidáris gazdaság változása ugyancsak európai összehasonlításban kerül fókuszba, míg a közfoglalkoztatás alakulása egy hátrányos helyzetű megyében végzett megismételt kutatás alapján követhető. Az oktatási rendszer változásai magyarországi kontextusban a foglalkoztatási helyzettel, míg a Székelyföld vonatkozásában a térség társadalmi jellemzőivel összefüggésben kerülnek elemzésre. Az emlékezést egy olyan virtuális vita zárja, amely az elmúlt 20-30 év magyarországi vidékfejlesztésének mérföldköveiről, sikereiről, de sokkal inkább problémáiról ad képet.
- Open Access
- 23 November 2019
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 33 (4) , 38-60
„Államosított tértermelés” a kiszorítottak perspektívájából egy dzsentrifikálódó városrészben
A tanulmány célja, hogy a jelenlegi magyarországi városrehabilitáció/dzsentrifikáció okozta társadalmi-térbeli kiszorítás tanulmányozásával hozzájáruljon a társadalmi viszonyok, elsősorban az állam és a kiszorításnak kitettek viszonyának megértéséhez. Ehhez a dzsentrifikációt s az ehhez kapcsolódó kiszorítást a Lefebvre-i felfogásban vett tértermelésként értelmezve, azokat a tőke globális újratermelési folyamata, valamint a globális urbanizmus szerves részének tekinti s egy győri esettanulmány segítségével vizsgálja. Az alkalmazott szemléletben a dzsentrifikáció (városrehabilitáció) hatására átalakuló tér sokkal szélesebb értelmezést kap magánál a dzsentrifikálódó városrésznél, részévé válnak a kiszorítottak megélt (konkrét) tereit is. E tértermelés megismerésének érdekében az aktuálisan zajló dzsentrifikáció tanulmányozása mellett fontos szerepet kap egy korábbi termelési módban (az államszocializmusban) kezdődött, szlamosodásként leírható előzmények számbavétele, a kutatott terület korábbi és mai lakói megélt tereinek az önkormányzat elgondolt terével összevetett vizsgálata. A tanulmány a mellett érvel, hogy az ily módon érintett kiszorítottak és az állam viszonya felől szemlélve − a Győrben is érzékelhető új gazdasági, államszervezési kontextusban – a mai Magyarországon egyfajta „államosított tértermelésről” beszélhetünk.
- 23 November 2019
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 33 (4) , 38-60
Open Access„Államosított tértermelés” a kiszorítottak perspektívájából egy dzsentrifikálódó városrészben
A tanulmány célja, hogy a jelenlegi magyarországi városrehabilitáció/dzsentrifikáció okozta társadalmi-térbeli kiszorítás tanulmányozásával hozzájáruljon a társadalmi viszonyok, elsősorban az állam és a kiszorításnak kitettek viszonyának megértéséhez. Ehhez a dzsentrifikációt s az ehhez kapcsolódó kiszorítást a Lefebvre-i felfogásban vett tértermelésként értelmezve, azokat a tőke globális újratermelési folyamata, valamint a globális urbanizmus szerves részének tekinti s egy győri esettanulmány segítségével vizsgálja. Az alkalmazott szemléletben a dzsentrifikáció (városrehabilitáció) hatására átalakuló tér sokkal szélesebb értelmezést kap magánál a dzsentrifikálódó városrésznél, részévé válnak a kiszorítottak megélt (konkrét) tereit is. E tértermelés megismerésének érdekében az aktuálisan zajló dzsentrifikáció tanulmányozása mellett fontos szerepet kap egy korábbi termelési módban (az államszocializmusban) kezdődött, szlamosodásként leírható előzmények számbavétele, a kutatott terület korábbi és mai lakói megélt tereinek az önkormányzat elgondolt terével összevetett vizsgálata. A tanulmány a mellett érvel, hogy az ily módon érintett kiszorítottak és az állam viszonya felől szemlélve − a Győrben is érzékelhető új gazdasági, államszervezési kontextusban – a mai Magyarországon egyfajta „államosított tértermelésről” beszélhetünk.
- Open Access
- 23 November 2019
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 33 (4) , 3-16
Állam és tértermelés: „új” értelmezési keretek a tértudományokban - Szerkesztői előszó
Henri Lefebvre „tértermelésről” szóló elmélete, miközben a Tér és Társadalomban meglehetősen gyorsan visszhangra talált, átfogóbb interpretálására, analitikus keretként történő alkalmazására csak egy évtizede vállalkoznak a magyarországi területi kutatásokban. Ez a tematikus szám e későn indult hazai diskurzus erősítésének szándékával született. Olyan tanulmányokat gyűjt egybe, amelyek szerzői azonos módon gondolkodnak a térről mint társadalmilag termelt folyamatról. Itt közölt írásaik fókuszában egyaránt az állam mint tértermelő szereplő áll. Eredményeik több ponton kapcsolódnak/ kapcsolhatók a térről és az államról, főként ezek viszonyáról szóló nemzetközi vitákhoz, akár azok lefebvre-i gyökeréig visszanyúlva, és a térkutatások egykor megalkotott elméleti kereteinek mai, magyarországi használatának új lehetőségeit felvillantva. E bevezető tanulmány első része a lefebvre-i (ill. általában a relacionális) térfelfogásnak azokat a csomópontjait villantja fel, amelyekhez az itt közölt cikkek is kapcsolódnak. Ezek között van a társadalmi tér társadalom által termelt jellegének (valamint ezen összefüggés fordítottjának) elfogadása, a térről való trialektikus gondolkodás, a történelmi materialista megközelítés kérdésfelvetéseit is használó történelmi perspektíva. A tanulmányok fókusza miatt kiemelt szerepet kap maga az a mód, ahogy Lefebvre az államot a tértermeléssel összefüggésben koncepcionalizálja. Ennek az államkoncepciónak a lényegét, majd az ebből kinövő nemzetközi tudományos diskurzusok fontos mozzanatait emeli ki a bevezető további része, és kitér a magyarországi területi kutatások néhány csomópontjára, áramlatára is, amelyekben tetten érhetőek e nemzetközi viták hatásai. Végül, a tematikus szám tanulmányainak azok a lényegi elemei kerülnek kiemelésre, melyek világossá teszik a közös gondolkodás lehetőségeit.
- 23 November 2019
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 33 (4) , 3-16
Open AccessÁllam és tértermelés: „új” értelmezési keretek a tértudományokban - Szerkesztői előszó
Henri Lefebvre „tértermelésről” szóló elmélete, miközben a Tér és Társadalomban meglehetősen gyorsan visszhangra talált, átfogóbb interpretálására, analitikus keretként történő alkalmazására csak egy évtizede vállalkoznak a magyarországi területi kutatásokban. Ez a tematikus szám e későn indult hazai diskurzus erősítésének szándékával született. Olyan tanulmányokat gyűjt egybe, amelyek szerzői azonos módon gondolkodnak a térről mint társadalmilag termelt folyamatról. Itt közölt írásaik fókuszában egyaránt az állam mint tértermelő szereplő áll. Eredményeik több ponton kapcsolódnak/ kapcsolhatók a térről és az államról, főként ezek viszonyáról szóló nemzetközi vitákhoz, akár azok lefebvre-i gyökeréig visszanyúlva, és a térkutatások egykor megalkotott elméleti kereteinek mai, magyarországi használatának új lehetőségeit felvillantva. E bevezető tanulmány első része a lefebvre-i (ill. általában a relacionális) térfelfogásnak azokat a csomópontjait villantja fel, amelyekhez az itt közölt cikkek is kapcsolódnak. Ezek között van a társadalmi tér társadalom által termelt jellegének (valamint ezen összefüggés fordítottjának) elfogadása, a térről való trialektikus gondolkodás, a történelmi materialista megközelítés kérdésfelvetéseit is használó történelmi perspektíva. A tanulmányok fókusza miatt kiemelt szerepet kap maga az a mód, ahogy Lefebvre az államot a tértermeléssel összefüggésben koncepcionalizálja. Ennek az államkoncepciónak a lényegét, majd az ebből kinövő nemzetközi tudományos diskurzusok fontos mozzanatait emeli ki a bevezető további része, és kitér a magyarországi területi kutatások néhány csomópontjára, áramlatára is, amelyekben tetten érhetőek e nemzetközi viták hatásai. Végül, a tematikus szám tanulmányainak azok a lényegi elemei kerülnek kiemelésre, melyek világossá teszik a közös gondolkodás lehetőségeit.
- Open Access
- 1 March 2015
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 29 (1) , 35-52
A társadalmi-térbeli marginalizáció folyamatai a leszakadó vidéki térségekben
Tanulmányunkban a szakmai diskurzusokban hátrányos helyzetűként megjelenített rurális térségekre fókuszálunk, azok marginalizációs folyamataira helyezve a hangsúlyt. Kiindulópontunk az, hogy a marginalitáskoncepció releváns értelmezési keret a „leszakadó” vidéki térségek társadalmi problémáinak megértéséhez. Az ilyen térségekben élő-működő, marginalizált helyzetű társadalmi csoportok – helyi lakosok és gazdasági szereplők – napi gyakorlatain keresztül vizsgáljuk azokat a mechanizmusokat, amelyekkel újratermelődnek a gazdasági-társadalmi hátrányok, a függőségek és a kirekesztettség. Írásunkban amellett érvelünk, hogy egyrészt a társadalmi marginalizálódás és a térbeli hátrányok halmozódása nem választhatók el egymástól; a vidéki terek marginalizálódása az ott élő-működő egyének, csoportok marginalizálódását is eredményezi, tovább rontva a térség helyzetét; másrészt hogy a vidéki terekben élő, marginalizált helyzetű társadalmi csoportok maguk is arra kényszerülnek, hogy napi gyakorlataikkal fenntartsák/újratermeljék saját (marginalizált) helyzetüket a fennálló társadalmi-térbeli struktúrák keretei között. Következtetéseinket négy magyarországi – a társadalmi és a térbeli marginalizáció számos összetevőjét hordozó – terepen végzett empirikus vizsgálatra alapozzuk.
- 1 March 2015
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 29 (1) , 35-52
Open AccessA társadalmi-térbeli marginalizáció folyamatai a leszakadó vidéki térségekben
Tanulmányunkban a szakmai diskurzusokban hátrányos helyzetűként megjelenített rurális térségekre fókuszálunk, azok marginalizációs folyamataira helyezve a hangsúlyt. Kiindulópontunk az, hogy a marginalitáskoncepció releváns értelmezési keret a „leszakadó” vidéki térségek társadalmi problémáinak megértéséhez. Az ilyen térségekben élő-működő, marginalizált helyzetű társadalmi csoportok – helyi lakosok és gazdasági szereplők – napi gyakorlatain keresztül vizsgáljuk azokat a mechanizmusokat, amelyekkel újratermelődnek a gazdasági-társadalmi hátrányok, a függőségek és a kirekesztettség. Írásunkban amellett érvelünk, hogy egyrészt a társadalmi marginalizálódás és a térbeli hátrányok halmozódása nem választhatók el egymástól; a vidéki terek marginalizálódása az ott élő-működő egyének, csoportok marginalizálódását is eredményezi, tovább rontva a térség helyzetét; másrészt hogy a vidéki terekben élő, marginalizált helyzetű társadalmi csoportok maguk is arra kényszerülnek, hogy napi gyakorlataikkal fenntartsák/újratermeljék saját (marginalizált) helyzetüket a fennálló társadalmi-térbeli struktúrák keretei között. Következtetéseinket négy magyarországi – a társadalmi és a térbeli marginalizáció számos összetevőjét hordozó – terepen végzett empirikus vizsgálatra alapozzuk.
- Open Access
- 28 August 2013
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 27 (3) , 178-179
Megkésett köszönet Darrick Danta professzornak
- 28 August 2013
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 27 (3) , 178-179
Open AccessMegkésett köszönet Darrick Danta professzornak