GMGyörgy Málovics

György Málovics

*This is an algorithmically generated author record based on publicly available information.

Current Organizations / Institutes

The organizations/institutes from the scholar's latest article


György Málovics has a total of 37 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:


Latest Publications

  • Open Access

    Reciprocity Within the University: Grassroots Financial Aid as Hidden University–Community Engagement in a Global South Context

    by Andi Sri Wahyuni, György Málovics, Andi Nursyamsi Amin, Andi Abdul Azis, Samsul Bahri

    A grassroots financial aid initiative established in 2018 by lecturers in the Department of Accounting at Politeknik Negeri Ujung Pandang, Indonesia, emerged after several students experienced severe financial hardship, including food insecurity, that affected their ability to participate in classes. In response, lecturers voluntarily contributed a portion of their monthly salaries to establish a collective fund known as ‘bansos’ (social aid). Initially created to provide emergency assistance for students’ tuition fees and daily food needs, the fund gradually expanded to support Internet data packages during the COVID-­ 19 pandemic, and later, emergency assistance for cleaning staff and colleagues facing financial difficulties. The initiative operates through a simple, trust-­ based mechanism in which students experiencing financial hardship are identified by peers or academic advisors, screened by a coordinator and approved by the department. Assistance is provided without burdensome administrative requirements, enabling rapid responses to urgent needs. Sustained entirely through voluntary donations and mutual trust, the initiative has evolved into an informal departmental safety net that continues to support members of the university community experiencing financial hardship. The initiative contributes to understandings of university–­ community engagement (UCE) by advancing an expanded concept of community. Rather than viewing community solely as an external group or ‘outsider’ to the university, it demonstrates that community (in fact, sites of precarity and social vulnerability) can also exist and be engaged with within the university itself. This suggests that UCE is not always necessarily outward-­ facing. In this way, the initiative blurs the conventional boundary between university and community. The initiative also extends understandings of UCE beyond formal, programmatic partnerships. It foregrounds the often-invisible moral labour involved in responding to precarity, as well as the significance of micro-­ level engagement and embodied reciprocity. Situated in Indonesia, this Snapshot contributes to diversifying the narratives of UCE that have predominantly emerged from the Global North and highlights the significance of informal, relational and grassroots forms of engagement in the Global South.

  • Conversion Factors in the Financial Capabilities of Extremely Poor and Segregated Roma Families

    by Andreász Kosztopulosz, György Málovics, Boglárka Berki, Remus Creţan

    This article investigates financial capabilities and the role of conversion factors in the financial situation of segregated Roma families. We examine how these strategies are linked to stigmatisation and spatial segregation, pushing forward existing theories on financial capabilities of segregated Roma people. Building on a long‐term collaborative process, we conducted semi‐structured interviews with current and former residents of two urban segregated Roma neighbourhoods in Hungary, complemented with the data generated during our long‐term observations and recorded in our research diaries. Our results show that if the aim is to promote the social inclusion of extremely poor, stigmatised and segregated Roma, it is more appropriate to focus on conversion factors emphasised by the concept of financial capability, mainly related to segregation, poverty and stigmatisation, rather than on the individual factors. Exploring these factors can lead to a meaningful understanding of the situation of the people concerned and to the formulation and development of policies that can support their financial inclusion and well‐being.

  • Open Access

    Harmadik misszió és (versus) egyetemi közösségi szerepvállalás (EKSZ): az EKSZ, mint a térbeli igazságosságot és fenntarthatóságot támogató egyetemi gyakorlat

    by György Málovics

    Napjainkra közhely, hogy az egyetemeknek is szerepet kell vállalniuk a környezeti és társadalmi problémák megoldásában. Ennek ellenére az egyetemi közösségi szerepvállalás (EKSZ) koncepciója, valamint ennek szerepe az egyetemek társadalmi, térbeli és környezeti igazságossághoz és regionális fenntarthatósághoz való hozzájárulásának a vonatkozásában gyakorlatilag hiányzik a hazai és nemzetközi regionális kutatások szakirodalmából. Mindez annak ellenére van így, hogy az EKSZ kifejezetten a fenti társadalmi célok megvalósítását tűzi ki célul, és az egyetemek ebben betöltött szerepét hangsúlyozza. E hiány még szembeötlőbb (és ellentmondásosabb), ha figyelembe vesszük, hogy az EKSZ-szel annak együttműködő és gyakorlatorientált irányultságában párhuzamokat mutató harmadik misszió koncepciója érdemi tudományos elemzések tárgya mind a nemzetközi, mind a hazai regionális kutatásokban. Tanulmányomban a fenti szakirodalmi hiányból és ellentmondásból kiindulva célom, hogy elhelyezzem az EKSZ-t a regionális kutatások rendszerében. Elméleti jellegű tanulmányom következtetése, hogy míg az EKSZ annak együttműködő, gyakorlat- és társadalmi hatás-orientált jellegének a vonatkozásában a harmadik misszió koncepciójával mutat rokon vonásokat, irányultságában (a kijelölt célok és elérni kívánt hatások vonatkozásában) azonban attól eltérően a társadalmi, térbeli és környezeti igazságosság, illetve környezeti fenntarthatóság céljait helyezi fókuszba. E különbség pedig lényegi, napjaink egyes tudományos fenntarthatósági megközelítései felől közelítve egyenesen antagonisztikus jellegű, lévén e megközelítsek (az EKSZ-hez hasonlóan) a transzformatív jellegű változások szükségességét hangsúlyozzák az igazságosság és fenntarthatóság érdekében. Így az EKSZ koncepciója elsősorban azon kutatók számára lehet érdekes, akik szkeptikusak a tekintetben, hogy napjaink domináns struktúrái képesek előmozdítani az igazságosság és fenntarthatóság ügyét, és e társadalmi célokért kívánnak egyszerre tudást termelni és társadalmi hatást elérni.


  • Open Access

    Egyetemi közösségi szerepvállalás (EKSZ) és közelség – egy hazai empirikus kutatás tapasztalatai

    by György Málovics, Zsófia Vas

    Az egyetemi közösségi szerepvállalás (EKSZ) koncepciójának gyakorlati megvalósítása annak egyik lehetséges eszköze, hogy az egyetemek is hozzájáruljanak napjaink társadalmi és környezeti értelemben egyaránt fenntarthatatlan folyamatainak megváltoztatásához. Az EKSZ egyik fő vélt előnye az egyetemek és partnereik közötti hatásos tudásmegosztás és közös cselekvés a környezeti és társadalmi problémák megoldásához való hozzájárulás érdekében. Ennek ellenére az EKSZ gyakorlata, valamint a különböző társadalmi, gazdasági szereplők együttműködése és tudásmegosztása szempontjából kulcsfontosságúnak tekintett földrajzi és kapcsolati közelség viszonyáról eddig nem készült tudományos kutatás. E helyzetből kiindulva kutatásunk kérdései a következők: Milyen hatással van a közelség (hiánya) az EKSZ-i folyamatokra? Hogyan hat az EKSZ a résztvevők közti közelségre? E kutatási kérdésekre a vonatkozó szakirodalmi áttekintés mellett egy hazai empirikus, kvalitatív vizsgálattal kerestük a választ. Eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyetemi közösségi szerepvállalásban a földrajzi és a kapcsolati közelség formái egymással szoros kapcsolatban állnak. Emellett több olyan intézményi jellegű folyamatot azonosíthattunk, amelyek az egyetemek és a potenciális EKSZ-partnerek közti távolság növelésének irányába hatnak, s ez újabb magyarázattal szolgál az EKSZ alacsony (hazai) elterjedtségére.

  • Open Access

    University–community engagement and sustainability change: Opportunities and constraints for business schools

    by György Málovics, Zsuzsanna Margit Géring, Zoltán Bajmócy, Judit Juhász, Sára Csillag, Gábor Király


  • Open Access

    Az Egyetemi Közösségi Szerepvállalás (EKSZ) terjedését akadályozó tényezők

    by György Málovics

    Napjainkban az egyetemek egyre inkább találkoznak azon társadalmi és politikai elvárással, hogy bizonyítsák társadalmi hasznosságukat. Ennek egyik lehetséges eszköze az egyetemi közösségi szerepvállalás (EKSZ). Mindemellett az EKSZ a legtöbb esetben az akadémiai szférában, ha megvalósul egyáltalán, sporadikus jellegű, egy-egy személyhez, kisebb szervezeti egységhez kapcsolódik, és jellemzően önkéntes (pénzügyileg/teljesítményértékelésben nem ellentételezett) alapon működik – azaz a fokozódó elvárások ellenére elterjedtsége kifejezetten alacsony fokú. Tanulmányomban e jelenségből kiindulva kvalitatív empirikus kutatásom alapján azt vizsgálom, hogy hazánkban mely tényezők azok, amelyek hozzájárulnak e látszólag ellentmondásos helyzethez. Eredményeim alapján kijelenthető, hogy az EKSZ alacsony fokú elterjedtsége nem meglepő: az EKSZ és napjaink versenyalapú, az akadémiai szféra vonatkozásában gyakran a nemzetközi akadémiai kapitalizmus jelzőjével illetett világa közt ontológiai szintű ellentét feszül.


  • Open Access

    The potential role of university community engagement in supporting transformative social innovation – experiences from Hungary

    by György Málovics, Zoltán Bajmócy, Janka Csernák, Bori Fehér, Márta Frigyik, Judit Juhász, Réka Matolay, András Müllner, Rita Szerencsés


  • Open Access

    Az egyetemi közösségi szerepvállalás lehetséges szerepe a társadalmi innovációk létrehozásában hazai kontextusban

    by György Málovics, Zoltán Bajmócy, Janka Csernák, Bori Fehér, Márta Frigyik, Judit Juhász, Réka Matolay, András Müllner, Rita Szerencsés

    Az egyetemi közösségi szerepvállalás lényege, hogy egyetemek, illetve egyetemi szereplők más, egyetemen kívüli aktorokkal működnek együtt oly módon, hogy az, ha különbözőképpen is, de mindegyik félnek kölcsönösen hasznos. E külső együttműködő aktorok jellemzően a leginkább kirekesztett, erőforrás-hiányos társadalmi csoportok és az e csoportok érdekeit képviselő civil szervezetek, az együttműködés célja pedig a társadalmi kirekesztés és igazságtalanság elleni küzdelem, illetve a környezeti (fenntarthatósági) kezdeményezések erősítése. E megközelítés szembeötlő párhuzamokat mutat a társadalmi innováció koncepciójával: utóbbi is alulról szerveződő, gyakran civil szervezetek bevonásával megvalósuló újításokat, közösségi szükségletekre irányuló válaszreakciókat, valamint a társadalom megújítását, átalakítását eredményező folyamatokat takar. Tanulmányunkban e két koncepció kapcsolatát elemezzük. Kutatási kérdésünk: mi lehet az egyetemi közösségi szerepvállalás szerepe a társadalmi innovációk létrehozásában, magyarországi környezetben? A téma elméleti áttekintése után kutatási kérdésünk megválaszolásának empirikus hátteréül négy olyan hazai kezdeményezés szolgál, ahol egyetemek, illetve egyetemi egységek tettek különböző módokon lépéseket az egyetemi közösségi szerepvállalás intézményesítésének irányába. Az eseteket a transzformatív társadalmi innováció „TRANSIT” modelljének segítségével dolgozzuk fel, illetve a társadalmi innovációk térbelisége kapcsán a közelség szerepére is kitérünk. Következtetésünk, hogy az egyetemi közösségi szerepvállalás sokszínű gyakorlata számos módon járul hozzá a társadalmi innovációk létrejöttéhez és/vagy megerősítéséhez, és e kapcsolatot a közelség komplex módon befolyásolja. A hazai akadémiai környezet pedig amellett, hogy lehetőséget teremt a társadalmi innovációkat támogató együttműködésre, számos elemében korlátozó feltételeket is támaszt.


  • Open Access

    Egyetemi közösségi szerepvállalás és fenntarthatósági változás – A gazdasági felsőoktatási képzőhelyek lehetőségei és korlátai

    by György Málovics, Judit Juhász, Zoltán Bajmócy

    Establishing university community engagement (UCE) practices and supporting sustainability transitions have both emerged as social expectations toward universities. The authors examined the potential and limits of UCE institutionalization in supporting the sustainability transitions of business schools. The theoretical background for the present analysis is based on approaches to UCE and theories of sustainability. They also relied on qualitative data that emerged during a UCE institutionalization process at a Hungarian business school. The authors of the present study were active initiators of and participants in this UCE process, so the present study relied, methodologically, on participatory action research and analytical autoethnography. The main conclusion is that numerous factors can be identified that explain why business schools support and emphasize the economic aspects of sustainability and integrate into their educational framework those elements of sustainability thinking that are compatible with the dominant neoliberal paradigm. Az egyetemekkel szemben mind a fenntarthatósághoz való hozzájárulás, mind pedig az egyetemi közösségi szerepvállalási kezdeményezések megvalósítása elvárás. A szerzők tanulmányukban azt vizsgálják, hogy az egyetemi közösségi szerepvállalás intézményesítése milyen lehetőségeket rejt magában, illetve milyen korlátokkal bír gazdasági felsőoktatási képzőhelyek (business schools) esetében, különösen a fenntarthatósághoz való hozzájárulás vonatkozásában. Vizsgálatukhoz elméleti háttérként az egyetemi közösségi szerepvállalás megközelítései és a fenntarthatóság koncepcióját operacionalizáló megközelítések szolgálnak. Vizsgálatuk empirikus alapját egy egyetemi közösségi szerepvállalási tervezési és intézményesítési folyamat során keletkezett kvalitatív adatok adják, amely folyamat egy hazai gazdasági felsőoktatási képzőhelyen zajlik. Lévén e folyamatnak jelen tanulmány szerzői is aktív részesei, kezdeményezői, tanulmányuk módszertani értelemben a részvételi akciókutatáshoz és analitikus autoetnográfiához áll közel. Következtetésük, hogy a gazdasági (üzleti) képzőhelyek esetében számos olyan tényező azonosítható, amelyek magyarázzák azon szakirodalmi megállapításokat, miszerint az üzleti képzőhelyek dominánsan a fenntarthatóság gazdasági dimenzióját hangsúlyozzák, és a fenntarthatóság csak azon aspektusait építik be az oktatásba, amelyek összeegyeztethetők a neoliberális szemlélettel.