BFBalázs Fadgyas

Balázs Fadgyas

*This is an algorithmically generated author record based on publicly available information.

Current Organizations / Institutes

The organizations/institutes from the scholar's latest article


Balázs Fadgyas has a total of 28 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:

  • Gábor István Garai

    Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, Sebészeti és Traumatológiai Osztály Budapest, Üllői út 86., 1089 Magyarország

    6 shared publications
  • Péter Vajda

    Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Klinika, Manuális Tanszék Pécs Magyarország

    5 shared publications
  • Zoltán Ringwald

    Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, Sebészeti és Traumatológiai Osztály Budapest Magyarország

    5 shared publications
  • Dorottya Őri

    Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, Mentálhigiéniai Központ Budapest Magyarország

    4 shared publications
  • András Terebessy

    Department of Preventive Medicine and Public Health, Faculty of Medicine, Semmelweis University, Nagyvárad Tér 4, Budapest, 1089, Hungary

    1 shared publication
  • Dalma Bénes

    Dr. Manninger Jenő Trauma Center, Fiumei Út 17, Budapest, 1081, Hungary

    1 shared publication

Latest Publications

  • Gyermekkori fejsérülések ellátása: az új intézeti protokoll értékelése

    by Balázs Fadgyas, Péter Altorjai, Dorottya Őri, Zsolt Bognár, Zoltán Ringwald

    Bevezetés: Magyarországon a gyermekek könnyű fejsérülését több szakma képviselői látják el a helyi szokásoknak megfelelően. Gyakran rutinszerűen készül koponya-röntgenfelvétel, szemben a nemzetközi gyakorlattal. Célkitűzés: Célunk a korábbi és a 2020-tól bevezetett, a könnyű fejsérültek ellátására vonatkozó intézeti protokoll vizsgálata. Módszer: Retrospektív, megfigyelésen alapuló kohorszvizsgálat történt 2018 és 2022 között a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben. 2020 előtt minden fejsérült gyermeket a gyermektraumatológiai ambulancián láttak el, rutinszerűen történt koponya-röntgenvizsgálat. A 2020-ban bevezetett protokoll a könnyű fejsérültek esetén már nem követelte meg ezt. Két csoportra osztották a betegeket: az A csoportba a 2018–2019, míg a B csoportba a 2021–2022 között ellátottak kerültek. Beválasztási kritérium volt a 0–18 éves életkor, az izolált, könnyű fejsérülés. Az elvégzett röntgenvizsgálatokat, a járóbetegek vagy osztályra felvett betegek számát regisztráltuk. Statisztikai analízisre a khi2-tesztet alkalmaztuk. Eredmények: Osztályos felvételre az A csoportban 17,92% (n = 1886), míg a B csoportban 34,11% (n = 2353) gyermek került (pMegbeszélés: Az új protokoll a megfigyelésre, illetve a fizikális vizsgálatra helyezi a hangsúlyt, és rutinszerűen elvégzendő koponya-röntgenvizsgálatot nem javasol. A könnyű fejsérüléssel érkező betegek nagy részét napjainkban a Sürgősségi Betegellátó Centrum látja el, a súlyosabb tünetekkel, társsérüléssel érkezőket a Traumatológiai Osztály. Következtetés: Az új protokoll bevezetése után több beteg került felvételre, de a korábbinál rövidebb időtartamú megfigyelésre (48 helyett 6–24 órára). Orv Hetil. 2026; 167(23): 916–922.

  • Inguinal hernioplasty in children—open or laparoscopic?: A retrospective cohort study of 1,072 cases

    by Ágnes Eszter Tímár, Dalma Bénes, András Terebessy, Balázs Fadgyas

    Purpose The most common surgical intervention in childhood is inguinal hernioplasty. The advantage of laparoscopic approach is still questionable, therefore our aim was to compare open hernia repair (OHR) and PIRS (Percutaneous Internal Ring Suturing) technique at the authors’ institute. Methods An observational retrospective cohort study was conducted between 2013 and 2021. Patients were included with hernioplasties under 18 years. The number of contralateral patent processus vaginalis, length of hospital stay, complications and recurrences were analysed. Results 1,072 surgeries were performed (OHR: 836, PIRS: 236) in 959 patients with the mean age of 4.2 years. During the study period 86 incarcerated hernias were treated: 85/86 following successful reduction with postponed surgery (77 open and eight PIRS) and 1/86 acute (open) surgery. Only six complications (OHR: 5, PIRS: 1, p = 0.86) and 22 recurrences were registered (open:15, PIRS: 7, p = 0.22). The average length of hospital stay was 1.13 days (OHR: 1.3, PIRS: 1.13 days, p = 0.82). PIRS identified contralateral patent processus vaginalis in 22.45% of cases initially diagnosed as unilateral. Conclusions Our findings indicate that both techniques are equally safe, with no statistically significant differences observed in terms of hospital stay duration, recurrence rates, or complication rates.


  • Open Access

    Pediatric endoscopic pilonidal sinus treatment (PEPSiT) for managing pilonidal disease in adolescents

    by Balazs Fadgyas, Peter Vajda

    Purpose: The aim was to evaluate the success rate, complications and recurrence following paediatric endoscopic pilonidal sinus treatment (PEPSiT) in the treatment of pilonidal disease (PD). Methods: A prospective observational study was performed between 01.06.2019 and 30.06.2022 at the author’s institute in patients under 18 years. The indication for PEPSiT was moderate or severe PD. Length of hospital stay (LOS), complications, recurrence, wound healing time (fistula closing) and postoperative hair removal were observed. Results: During the study period, 51 PEPSiTs (4 redo) were performed in 47pts. The average age of the studied patients was 15.92 years at the operation. LOS was a day in all cases. The regular day activity came back on the 1.07 postoperative day (in average). The fistula closing time was 6.5 (1–24) weeks. Complication observed in 9/47 patients. Recurrence (including non-healed cases) was found in 15/51 (29.4%) cases. The postoperative hair removal was inadequate (23) or missed (7) in 30pts and the majority of recurrent cases (11/15) were found in this group. The overall success rate of PEPSiT was 70.4%. Conclusions: The main reason of recurrence following PEPSiT could be the insufficient hair removal. The advantage of the procedure is the shorter LOS and faster recovery.


  • Open Access

    Appendicitis in children: correlation between the surgical and histological diagnosis

    by Balazs Fadgyas, Georgina Monostori, Dorottya Ori, Peter Vajda

    Purpose: Study was designed in order to evaluate the discrepancies between surgical and histological diagnosis in pediatric acute appendicitis (AA) and to compare the outcomes of laparoscopic (LA) and open appendectomies (OA). Methods: In a retrospective observational cohort, AA patients were included under 18 years of age, operated between 2011 and 2020. Surgical diagnosis was defined by the operating surgeon. The histological findings were classified as uncomplicated and complicated AA. The LOS and complications were also statistically analyzed. Results: Altogether, 1444 patients were included. Significant strong correlation and a moderate to substantial agreement were found between the surgeon’s and the histopathological findings in all appendectomy cases (weighted kappa value in OA: 0.633, LA: 0.639, total sample: 0.637). If the surgeon’s diagnosis was less severe than the pathologist’s, the LOS was 4 (3;7) days, whereas if the surgical diagnosis was correct, the LOS was 3 (3;5) days (p < 0.0001). Conclusions: In contrary to the literature, our study revealed a strong correlation and moderate agreement between the intraoperative and histopathological findings regarding the severity of AA. Complicated cases are distinctly recognizable during the surgery. In case the surgeon underestimates the severity of AA, the chance of complications is higher. Level of evidence: II


  • A gyermekkori törések rögzítése percutan Kirschner-drótos tűzéssel: epi- vagy subcutan hagyjuk a drótot?

    by Balázs Fadgyas, Fanni Gyöngyi Bátyi, Júlia Petronella Kovács

    Bevezetés: Bizonyos gyermekkori törések minimálisan invazív műtéti megoldása a percutan Kirschner-drótos tűzés. Előnye, hogy kis műszerezettséget igényel, a drót eltávolítása egyszerű. Hátránya, hogy külső rögzítőt is igényel (gipsz, alumíniumsín). Célkitűzés: A dolgozat célja volt annak vizsgálata, hogy az epicutan (bőrfelszín felett) hagyott tűződrótok esetén alakul-e ki több szeptikus szövődmény, rövidebb-e az összes kórházi tartózkodás, fémkivételkor kisebb-e a narkózisok száma, mint subcutan hagyott drótok esetén. Módszer: A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben 2017 és 2021 között megfigyelésen alapuló retrospektív kohorszvizsgálat történt. Beválogatási kritérium volt a 0–18 éves életkor, minden zárt, fedetten reponált törés, amelyet percutan tűzéssel rögzítettek. Kizárásra kerültek azok a betegek, akiknek egyidejűleg több műtéti ellátást igénylő vagy nyílt törésük volt, ahol többféle műtéti technika egyidejű alkalmazása történt, a nyílt repozíciók, ha frakcionáltan történt a dróteltávolítás, illetve ha hiányos volt a dokumentáció, vagy a beteg kezelése más intézetben indult/zárult. A betegek csoportosítása a drótok helyzete alapján történt (a drót bőrhöz való viszonya alapján epi- vagy subcutan). A vizsgált paraméterek közé tartozott a fémkivételnél alkalmazott érzéstelenítési mód, a kumulatív kórházi tartózkodás ideje, a szeptikus szövődmények aránya. Statisztikai analízisre a khi2-tesztet és a kétmintás t-próbát alkalmaztuk. Eredmények: A vizsgálatba 427 gyermeket vontunk be, átlagéletkoruk 10 (min.: 1, max.: 17) év volt. A drótok 138/427 esetben subcutan, 289/427 esetben epicutan helyzetűek voltak. Subcutan drótok esetén a kumulatív kórházi ápolási napok száma átlagosan 3,44 nap, epicutan esetben 1,92 nap volt (p = 0,0158). Narkózisra fémeltávolítás esetén subcutan drótoknál 33/138, epicutan drótoknál 19/289 esetben volt szükség (p<0,0001). Szeptikus szövődmény subcutan drótoknál 6/138, epicutan esetben 16/289 fordult elő (p = 0,6). Megbeszélés: Az epicutan drótok esetén rövidebb a kórházi tartózkodási idő, ritkábban van szükség narkózisra fémeltávolításkor, nincs több szeptikus szövődmény annak ellenére, hogy a bőrön kívül helyezkednek el. Következtetés: Az epicutan hagyott drótok alkalmazása előnyösnek tűnik: ritkábban igényel narkózist az eltávolításuk, így az összes kórházi ápolási nap száma alacsonyabb. Orv Hetil. 2024; 165(23): 908–912.


  • Open Access

    Appendectomia gyermekkorban: laparoszkópia vagy nyitott műtét?

    by Balázs Fadgyas, Gábor István Garai, Dorottya Őri, Georgina Monostori, Péter Vajda

    Bevezetés: A felnőtt-, illetve a gyermekkori appendicitis kezelése kapcsán számos irodalmi adat áll rendelkezésre mind a nyitott, mind a laparoszkópos appendectomia előnyeiről és hátrányairól. Célkitűzés: Egy országos centrumban kívántuk vizsgálni a gyermekkorban végzett laparoszkópos és nyitott appendectomiák eredményeit. Módszer: Retrospektív, megfigyelésen alapuló kohorszvizsgálatot végeztünk a 2011 és 2020 között nyitott vagy laparoszkópos appendectomián átesett 0–18 éves gyermekek körében. A társbetegséggel bíró betegeket kizártuk a vizsgálatból. A betegeket nyitott (idesoroltuk a konvertált műtéteket is) és laparoszkópos appendectomia szerint csoportosítottuk, illetve a szövettani eredményeik alapján „nem komplikált” (negatív, simplex, catarrhalis, phlegmonosus, gangraenás) és „komplikált” (perforált) appendicitis-alcsoportokat állítottunk fel. A posztoperatív szövődményeket (sebgyógyulási zavar, ileus, intraabdominalis abscessus) és a kórházi ápolási időt vizsgáltuk. A statisztikai analízisekhez Fisher -féle egzakt, khi2- (chi2 test for trend) és Mann–Whitney-féle U-tesztet használtunk. Eredmények: A vizsgálatba 1444 beteget vontunk be (nyitott: 842, laparoszkópos: 602), a mediánéletkor 10,93 (SD 3,49) év volt. Szövődményeket számottevően inkább nyitott műtétek után (83/842, 9,86%), kevésbé a laparoszkópos megoldás után (45/602, 7,48%) észleltünk (p = 0,1163). A kórházi tartózkodás mediánértéke nyitott műtétek után 3 (2,4) nap, laparoszkópia esetén 4 (3,5) nap volt (p<0,0001). A nem komplikált eseteknél a medián ápolási idő laparoszkópia után rövidebb: 3 (2,3) nap, míg nyitott műtétet követően hosszabb: 3 (3,5) nap volt (p<0,0001). Komplikált esetek mellett a kórházi tartózkodás mediánideje laparoszkópia után 8 (6, 10), nyitott műtét után 8 (7, 10) napnak adódott (p = 0,0202). Megbeszélés: A laparoszkópia eleinte a nőgyógyászatban, majd a sebészetben és csak ezek után a gyermeksebészetben is a napi rutin része lett. Következtetés: Mind a nyitott, mind a laparoszkópos appendectomia biztonságos beavatkozás gyermekkorban. A két módszer között nem észleltünk különbséget a szövődmények tekintetében, de laparoszkópos beavatkozás után szignifikánsan rövidebbnek találtuk a kórházi ápolási időt. A gyermekkori nem komplikált (korai stádiumban felismert) appendicitisek műtéti kezelésében a rövidebb kórházi tartózkodás miatt a laparoszkópos appendectomia a választandó módszer. Orv Hetil. 2024; 165(19): 742–746.

  • Open Access

    A COVID–19-járvány hatása a gyermekkori herecsavarodások kimenetelére

    by Balázs Fadgyas, Dorottya Őri, Péter Vajda


  • Open Access

    Gyermekkori laparoszkópos lágyéksérvműtét: a betanulási időszak értékelése

    by Balázs Fadgyas, Gábor István Garai, Enikő Deák, Péter Vajda

    Bevezetés: A lágyéksérv a leggyakoribb, műtéti ellátást igénylő kórkép gyermekkorban. Célkitűzés: A tanulmány célja a laparoszkópos lágyéksérvműtét (PIRS – percutaneous internal ring suturing) betanulási időszakának vizsgálata volt. Módszer: Prospektív, megfigyelésen alapuló vizsgálatot végeztünk a 2018 és 2019 között elektív PIRS-műtéten átesett 0–18 éves betegek bevonásával. Az akut műtéten (lágyéksérv-kizáródás) átesett betegeket, az egy ülésben más műtétet is igénylő eseteket kizártuk. A műtéti időt, a konverziók és a szövődmények számát, a metakrón sérvek jelenlétét vizsgáltuk. A személyes vizittel járó nyomon követési idő a PIRS-műtétet követően 1–4 hét volt, illetve a betegeket telefonon kerestük meg 2022-ben. Eredmények: A vizsgált időszakban 126 betegben (57 fiú, 69 leány) történt PIRS-műtét, átlagéletkoruk 4,6 év volt. Az átlagos műtéti idő 26,5 perc, szakorvos esetén 22,9 perc volt, s fiúbetegek esetében hosszabbnak bizonyult, mint lányoknál (30,5 vs. 23 perc). Az egyoldali műtétek rövidebbek voltak, mint a kétoldaliak (23,7 vs. 33,6 perc). Kezdetben lányok esetében történt PIRS: folyamatosan csökkent a műtéti idő. Később, amikor szakorvosjelöltek is végeztek már PIRS-műtéteket, azok ismét hosszabbá váltak, majd ismét csökkentek. Hasonló trend figyelhető meg a fiúk műtéteinél. 3 esetben történt konverzió, 3 intraoperatív, 4 posztoperatív szövődményt, 1 recidívát figyeltek meg, 28 metakrón sérv került felismerésre. A telefonos megkeresés során 92/126 beteget értünk el: további 1 recidívát, 6 krónikus panaszt rögzítettünk. Megbeszélés: A PIRS jó laparoszkópos „tanulóműtét” a gyermeksebészek képzésében. A PIRS mellett gyermekkorban helye van a hagyományos lágyéksérvműtétnek is. Következtetés: A PIRS-műtét biztonságos, hamar elsajátítható technika. A metakrón sérvek felismerésében és a szakorvosjelöltek képzésében látható előnye. Orv Hetil. 2023; 164(7): 260–264.


  • Open Access

    COVID-19-Related Intestinal Ischemia in A 7-Year Old Boy

    by Balázs Fadgyas, Gábor István Garai, János Schnur, Viktória Irén Kiss, Viktória Vass, Enikő Mátyus, György Balázs, Tamas Cserni

    Severe abdominal pain and vomiting are common symptoms in children with pediatric multisystem inflammatory syndrome (PIMS). Mesenteric lymphadenitis and aseptic peritonitis are predominantly reported in cases where acute surgical abdomen was suspected and laparotomy was performed at the early stage of the pandemic. These reports generally discouraged surgeons to perform exploration in COVID-19-related cases and medical management was prioritized. Only a few COVID-19-specific surgical cases with intestinal ischemia were published. Here, we report another case of COVID-19-related intestinal ischemia complicated with Meckel's diverticulitis in a non-immunocompromised child who clearly required surgical intervention. In our case, the combination of COVID-19-related vasculitis and low blood pressure episodes may have contributed to this severe outcome.


  • Open Access

    Laparoszkópos appendectomia gyermekkorban.

    by Balázs Fadgyas, Gábor István Garai, Zoltán Ringwald, Dorottya Őri, Péter Vajda

    Bevezetés: A laparoszkópos appendectomiának a gyermekek esetében is számos előnye lehet a nyílt műtéttel szemben. Célkitűzés: A szerzők vizsgálni kívánták, hogy a nyílt műtétről a laparoszkópos appendectomiára történő áttérés hozott-e változást a műtéti idő, a kórházi ápolási idő és szövődmények tekintetében. Módszerek: A retrospektív, megfigyelésen alapuló vizsgálatba a 2016 és 2017 között akut appendectomián átesett, 0–18 éves betegek kerültek bevonásra. Kizárási kritérium volt az egyidejűleg történő egyéb műtét és/vagy a diagnosztikát befolyásoló társbetegség (például malignitás, Meckel-diverticulum, ovarialis folyamat), valamint a laparoszkópiával indított, de nyílt műtétbe történő konverzió. A betegeket nyílt és laparoszkópos appendectomiás csoportokba osztották. A szerzők a műtéti időtartamot, a kórházi tartózkodás idejét és a posztoperatív szövődményeket hasonlították össze. A statisztikai analízishez a Mann–Whitney-tesztet, a Fisher-féle egzakt és khi-négyzet-teszteket alkalmazták. Eredmények: A vizsgált időszakban 297 appendectomia történt (nyílt : laparoszkópos = 149 : 148). A laparoszkópos eljárás műtéti ideje a „betanulási fázis” végére (2017) számottevően rövidebbnek bizonyult a nyílttal szemben (p = 0,0003). A kórházi tartózkodás rövidebbnek bizonyult laparoszkópia után (pMegbeszélés: Tanulmányunk támogatja azon angol nyelvű nemzetközi tanulmányokat, melyek alapján egy laparoszkóppal, gyermekkorban is elvégezhető műtét eredményei a „betanulási fázist” követően nem különböznek, adott esetben jobbak, a nyílt műtét eredményeihez képest. Következtetés: A laparoszkópos appendectomia gyermekkorban is biztonságosan elvégezhető műtét. A laparoszkópos technikára a korábban csak nyílt műtétet végzett gyermeksebészek is át tudnak állni rövid tanulási időszak után. Orv Hetil. 2022; 163(25): 1001–1004.