Dániel Varga

The purpose of my research was to illustrate the spatial distribution of the 2022 “Biblical” national drought in Békés County. We found that 75 settlements in Békés County submitted 7288 reports. The data shows that settlements with larger populations also submitted more damage reports. We collected this to assist the work of the decision-makers whom are associated with rural development and rural economy research. To collect the data needed to confirm my hypothesis, I conducted qualitative in-depth interviews with local farmers and analysed the spatial distribution of the drought with previously gathered area data and application data included in my analysis from the Hungarian agricultural Payment Agency and the so-called intermediate body, that is the Hungarian State Treasury and the Békés County Government Office that was provided by my co-author. Both the interviews and the analysed data revealed that there were additional consequences and problems related to the great drought (continued lack of precipitation, the winters are milder even by modern standards, the rainy and dry periods became increasingly erratic and the soils capability to retain water has decreased). It should be noted, that all interview participants are either actively taking steps or have tried to implement methods and techniques that try to mitigate or reverse the harmful effects of such phenomena, with varying results. The human and economic factors still persist, and hamper their efforts to eliminate the existing and emerging problems, however there have been both negative and positive changes related to these issues. I confirmed my hypothesis: the lingering after effects of the drought can be still felt and those farmers, whom live in the area are actively working to prevent further problems and repair these lasting damages, with varying degrees of success. We also learned that the drought’s impact was widespread but uneven, with certain settlements experiencing far greater agricultural losses. The spatial distribution of claims closely followed patterns of precipitation deficit and heat.

Kutatásunk a tájvédelem kapcsán egy határterületet tárgyal. Célunk, hogy felmérjük az emberek hozzáállását az Európai Zöld Megállapodás stratégiai céljainak megvalósításához. Ehhez két irányú kutatást végeztünk. Megvizsgáltuk az emberek véleményét a környezettudatos magatartáshoz, szelektív hulladékgyűjtéshez, a mezőgazdasági hulladékok visszaváltásával kapcsolatban. A témánkhoz fűződően van jelenleg is működő kialakult gyakorlatok (pl. a CSEBER rendszere), ám mi a kutatásunk során a gazdák hozzáállását mérnénk föl elsődlegesen. Ennek okán interjúkat készítettünk mezőgazdasági tevékenységet folytató személyekkel, hogy feltárjuk, mi a véleményük a mezőgazdasági csomagolóanyagok használatáról fenntarthatósági szempontból. Céljainak elérése érdekében két módszert alkalmaztunk. Egy nyitott kérdőíves felmérést végeztünk a Google Űrlap alkalmazás segítségével. Másrészt kvalitatív kutatással, félig strukturált mélyinterjúk segítségével tártuk fel a megkérdezettek álláspontját. Kutatásunk eredményeit megvizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy az érintettek témához való hozzáállása pozitív, a környezettudatos magatartásnak, szelektív hulladékgyűjtésnek több támogatója van, mint akik ellenzik e tevékenységet. Meghallgatva a gazdák gondolatait a legtöbben pozitívan állnának hozzá a mezőgazdasági csomagolóanyagok újrahasznosításához, viszont tisztában vannak ennek a tevékenységnek korlátaival (vegyszereket, növény védőszereket tartalmazó csomagolások veszélyeivel), gyakorlati applikációjának nehézségeivel.

A Kis-Balaton a 19. század első feléig közel érintetlen táj volt, azonban az 1860-as évektől kezdve a vízrendezések következtében jelentősen átalakult. A Zala folyót gátak közé szorították, ezért megszűnt az összeköttetése a mocsaras területekkel, vagyis a víz közvetlenül a tóba jutott. Ennek következtében a Kis-Balaton már nem tudta ellátni korábbi szűrőfunkcióját, amely a Balaton vízminőségének romlását eredményezte. A tájhasználat megváltozott, a nyílt vízfelszínek és az erdők visszaszorultak, a szántók terjeszkedni kezdtek. Az 1980-as évektől a probléma megoldása érdekében a terület részleges elárasztása mellett döntöttek, amely elősegítette a víztisztítást és az élővilág számára számos kedvező hozadékkal járt.

This study investigated the effects of a six-week starvation period on the fatty acid profile, body composition and blood parameters of intensively reared pike (Esox lucius). 150 pike were stocked in an experimental recirculating aquaculture system (RAS) and feed was completely withdrawn. Body composition, fatty acid composition and blood parameters (serum protein, albumin, triacylglycerol, cholesterol concentration and Lactate dehidrigenase and alkaline phosphatase activity) were measured and somatic indices were calculated. A significant decline in bodyweight, crude fat content and somatic indices was accompanied by a significant decrease of blood triacylglycerol content. The relative proportion of saturated fatty acids in the fillet decreased, while polyunsaturated fatty acids increased. There was also a significant increase in the average chain length and unsaturation index of fatty acids found in the fillet flesh.

Az emberiség történelme folyamán a Föld erőforrásai nagyban függtek a különböző kultúráktól, azok fejlettségétől és korlátozó tényezőiktől. A huszadik század kezdete óta tapasztalható demográfiai robbanásnak köszönhetően jelenleg a Föld népessége meghaladja a 7,3 milliárdot. A természeti erőforrások felhasználása az 1970-es évektől olyan mértékű, hogy meghaladja a fenntartható szintet. A környezetet és emberi egészséget érintő aggodalmak és a folyamatosan növekvő igények kihívás elé állítják a mezőgazdaságot és az élelmiszer-termelést is. A halak és növények termelését integrálni képes akvapónia új perspektívát jelent a hagyományos és városi termelők számára a termelékenység növelésében a talajhasználat mellőzésével. Ennek köszönhetően az akvapóniarendszerek potenciálisan beilleszthetők a rövid élelmiszer-ellátási láncokba is. Azonban az élelmiszer-biztonsági kockázat növekszik, amennyiben a növénytermesztés a halak egyidejű jelenlétével párosul. A tanulmány az akvapóniára vonatkozó alapvető élelmiszer-biztonsági tényezőket vizsgálja.

Tilapia (Oreochromis niloticus) previously reared on a commercial feed were fed three experimental diets with added 60 g kg⁻¹ of soybean (SO), linseed (LO) or fish oils (FO), for 6 weeks. The final bodyweight (week 6) of fish was significantly lower when feeding the vegetable oils. At 0, 2, 4 and 6 weeks, fillet, liver, visceral fat, testis and ovary triacylglycerols (TAG) and phospholipids (PL) were analysed for their fatty acid (FA) composition. The simple FA dilution model has been successfully applied to describe the incorporation of numerous dietary FAs into both tissue TAGs and PLs. Fillet PL FAs reacted more sensitively on the FAs of the SO and LO diets, when compared to the TAGs. Alterations of the hepatic TAG and PL fractions were minor and less predictable. Testicular PLs have been found to preferentially accumulate n3 FAs, in particular docosahexaenoic acid (DHA) (C22:6 n3). In contrast, ovarian TAGs showed a predominant accretion of oleic acid by the FO diet. The increased dietary unsaturation index (SO, FO) was found to augment hepatic in vivo lipid peroxidation, as assessed by the tissue malondialdehyde concentrations.