Katalin Kälbli
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Research Subjects
Katalin Kälbli has a total of 18 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
- Tamás Csányi
Department of Physical Education Theory and Methodology, Hungarian University of Sports Science
3 shared publications - Bernadett Svraka
Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar
1 shared publication - Francisco B. Ortega
PROFITH (PROmoting FITness and Health through Physical Activity) Research Group, Department of Physical Education and Sports, Faculty of Sport Sciences, University of Granada, Granada, Spain
1 shared publication - Gregor Jurak
Faculty of Sports, University of Ljubljana, 1000 Ljubljana, Slovenia
1 shared publication - Gregor Starc
Faculty of Sport, University of Ljubljana, 1000 Ljubljana, Slovenia
1 shared publication - Ivana Milanović
Faculty of Sports and Physical Education University of Belgrade Belgrade Serbia
1 shared publication
Latest Publications
- Open Access
- 15 March 2024
- Published by Wiley in Scandinavian Journal of Medicine & Science in Sports
- Vol. 34 (3) , e14593
How to design and establish a national school‐based physical fitness monitoring and surveillance system for children and adolescents: A 10‐step approach recommended by the FitBack network
Background: Providing individual‐ and population‐level data on children's physical fitness (PF) is a crucial public health and education priority. However, few national fitness monitoring or surveillance systems are currently in practice internationally. We aim to summarize the current European PF monitoring and surveillance systems for school‐aged children and to provide experience‐based guidelines on how to design such systems.Methods: The FitBack network consists of experts from diverse backgrounds with the common interest to improve the accessibility of PF monitoring for young people globally. Through FitBack network, we identified and compared the national or regional PF monitoring and surveillance systems currently in operation across Europe. We formulated a 10‐step approach for designing and establishing one's own system, based on analysis of experienced strengths, weaknesses, opportunities, and threats to monitoring childhood fitness.Results: We identified a total of eight PF monitoring systems in Finland, France, Galicia of Spain, Hungary, Lithuania, Portugal, Serbia, and Slovenia. The FitBack network recommends the following steps for designing and establishing one's own system: (1) set up mission statements and aims, (2) involve stakeholders, (3) utilize scientific background, (4) governance structure, (5) ensure sufficient funding, (6) data management planning, (7) provide meaningful feedback, (8) conduct pilot testing, (9) plan implementation process, and (10) invest in communication with stakeholders.Conclusions: This study provides an updated overview of the best practices for school‐aged children's fitness monitoring and surveillance in Europe. Additionally, it offers a 10‐step approach to assist in the creation of similar systems in Europe or globally.
- 15 March 2024
- Published by Wiley in Scandinavian Journal of Medicine & Science in Sports
- Vol. 34 (3) , e14593
Open AccessHow to design and establish a national school‐based physical fitness monitoring and surveillance system for children and adolescents: A 10‐step approach recommended by the FitBack network
Background: Providing individual‐ and population‐level data on children's physical fitness (PF) is a crucial public health and education priority. However, few national fitness monitoring or surveillance systems are currently in practice internationally. We aim to summarize the current European PF monitoring and surveillance systems for school‐aged children and to provide experience‐based guidelines on how to design such systems.Methods: The FitBack network consists of experts from diverse backgrounds with the common interest to improve the accessibility of PF monitoring for young people globally. Through FitBack network, we identified and compared the national or regional PF monitoring and surveillance systems currently in operation across Europe. We formulated a 10‐step approach for designing and establishing one's own system, based on analysis of experienced strengths, weaknesses, opportunities, and threats to monitoring childhood fitness.Results: We identified a total of eight PF monitoring systems in Finland, France, Galicia of Spain, Hungary, Lithuania, Portugal, Serbia, and Slovenia. The FitBack network recommends the following steps for designing and establishing one's own system: (1) set up mission statements and aims, (2) involve stakeholders, (3) utilize scientific background, (4) governance structure, (5) ensure sufficient funding, (6) data management planning, (7) provide meaningful feedback, (8) conduct pilot testing, (9) plan implementation process, and (10) invest in communication with stakeholders.Conclusions: This study provides an updated overview of the best practices for school‐aged children's fitness monitoring and surveillance in Europe. Additionally, it offers a 10‐step approach to assist in the creation of similar systems in Europe or globally.
- Open Access
- 31 December 2023
- Published by University of Szeged in Magyar Pedagógia
- Vol. 123 (4) , 191-208
Mozgással, mozgásfejlődéssel és mozgásfejlesztéssel kapcsolatos tévhitek elterjedtsége pedagógusszakos hallgatók és végzett pedagógusok körében
A neuromítoszok, vagyis téves idegtudományi elképzelések a mozgásfejlesztés és a motoros terápiák területén is problémát jelentenek. A megcáfolt fejlődéselméleteken vagy idegrendszeri működési mechanizmusok félreértelmezésén alapuló mozgásfejlesztési módszerek a gyermek különböző, nem motoros funkcióterületeinek (pl. kognitív funkciók, tanulási teljesítmény) javulását vetítik előre tudományos megalapozottság nélkül. Tanulmányunk célja a mozgással kapcsolatos neuromítoszok előfordulási gyakoriságának elemzése. Kérdőíves vizsgálatunkat a Magyar Neuroedukáció Kérdőívvel (MANEK, 2022) végeztük, mely 13 mozgással kapcsolatos állítást is magába foglalt. Vizsgálati mintánkat pedagógia szakos hallgatók (n=822 fő, életkoruk 29,65 ± 9,93 év), továbbá végzett pedagógusok (n=734 fő, életkoruk 48,05 ± 9,3 év) adták. A 13 állítás közül a hallgatók átlagosan 8 (Median=8, CI= 7,6-7,97), míg a végzett szakemberek átlagosan 10 (Median=10, CI= 9,34-9,66) valóságtartalmát ítélték meg helytelenül. A 13-ból 12 állítás esetén a gyakorló pedagógusok hibás válaszadási aránya volt magasabb. Mindkét almintában a következő neuromítosz volt a legelterjedtebb (helytelenül válaszolt a hallgatók 89,7%-a és végzett pedagógusok 95,8%-a): „A motoros és érzékelő/észlelő funkciók koordinációját igénylő gyakorlatok fejlesztik az olvasási és számolási készségeket”. A vizsgált neuromítoszok széleskörű elterjedtsége felhívja a figyelmet a tudományosan megalapozott ismeretek kommunikációjának szükségességére. E neuromítoszok olyan (mozgás)terápiás eljárások alkalmazását támogatják, melyek hatásossága erősen vitatott, jelentős anyagi és energiaráfordítást igényelnek, továbbá időt vesznek el a bizonyítottan fejlesztő eljárások alkalmazásától.
- 31 December 2023
- Published by University of Szeged in Magyar Pedagógia
- Vol. 123 (4) , 191-208
Open AccessMozgással, mozgásfejlődéssel és mozgásfejlesztéssel kapcsolatos tévhitek elterjedtsége pedagógusszakos hallgatók és végzett pedagógusok körében
A neuromítoszok, vagyis téves idegtudományi elképzelések a mozgásfejlesztés és a motoros terápiák területén is problémát jelentenek. A megcáfolt fejlődéselméleteken vagy idegrendszeri működési mechanizmusok félreértelmezésén alapuló mozgásfejlesztési módszerek a gyermek különböző, nem motoros funkcióterületeinek (pl. kognitív funkciók, tanulási teljesítmény) javulását vetítik előre tudományos megalapozottság nélkül. Tanulmányunk célja a mozgással kapcsolatos neuromítoszok előfordulási gyakoriságának elemzése. Kérdőíves vizsgálatunkat a Magyar Neuroedukáció Kérdőívvel (MANEK, 2022) végeztük, mely 13 mozgással kapcsolatos állítást is magába foglalt. Vizsgálati mintánkat pedagógia szakos hallgatók (n=822 fő, életkoruk 29,65 ± 9,93 év), továbbá végzett pedagógusok (n=734 fő, életkoruk 48,05 ± 9,3 év) adták. A 13 állítás közül a hallgatók átlagosan 8 (Median=8, CI= 7,6-7,97), míg a végzett szakemberek átlagosan 10 (Median=10, CI= 9,34-9,66) valóságtartalmát ítélték meg helytelenül. A 13-ból 12 állítás esetén a gyakorló pedagógusok hibás válaszadási aránya volt magasabb. Mindkét almintában a következő neuromítosz volt a legelterjedtebb (helytelenül válaszolt a hallgatók 89,7%-a és végzett pedagógusok 95,8%-a): „A motoros és érzékelő/észlelő funkciók koordinációját igénylő gyakorlatok fejlesztik az olvasási és számolási készségeket”. A vizsgált neuromítoszok széleskörű elterjedtsége felhívja a figyelmet a tudományosan megalapozott ismeretek kommunikációjának szükségességére. E neuromítoszok olyan (mozgás)terápiás eljárások alkalmazását támogatják, melyek hatásossága erősen vitatott, jelentős anyagi és energiaráfordítást igényelnek, továbbá időt vesznek el a bizonyítottan fejlesztő eljárások alkalmazásától.
- 17 September 2021
- Published by University of Szeged in Iskolakultúra
- Vol. 31 (7-8) , 47-68
A testnevelés tanításának lehetőségei a teremellátottság tükrében
A 21. század kihívásai sokrétű feladatot rónak az oktatásra és a pedagógusokra, melyek érintik a testnevelés tanítását is. Az iskola mint oktatási-nevelési színtér nem tekinthető állandónak, folyamatosan változik a társadalmi, környezeti, valamint az oktatást érintő változásokkal együtt. Az infrastrukturális és tárgyi feltételek szorosan kapcsolódnak a testnevelés tanításához, befolyásolják annak színvonalát is. A létesítményhelyzettel kapcsolatos felmérések száma korlátozott, az átfogó, több szempontú adatgyűjtés, valamint a széles körű elemzések száma alacsonynak mondható. A téma ugyanakkor fontos, hiszen a testnevelés-tanítás gyakorlatában és a „közvélekedésben” is úgy van jelen a kérdés, hogy alapvető fontosságú az infrastruktúra a testnevelés tanításához. Ez esetenként mintegy feltételként vagy korlátozó tényezőként is megjelenik a tantárgy tanításával kapcsolatban. A tanulmány emiatt helyzetfeltáró jelleggel készült, elemzi az iskolák teremellátottságának kérdését, célja bemutatni, hogy milyen infrastrukturális helyzet jellemzi az iskolákat, valamint létesítményhiány esetében milyen helyszíneken valósul meg a testnevelés óra. Az eredmények alapján elmondható, hogy az iskolák harmadában nem jelentett gondot a mindennapos testnevelés bevezetése, valamint a sportcélú létesítményeken kívül számos egyéb helyszínnel pótolják az esetlegesen felmerül létesítményhiányt.
- 17 September 2021
- Published by University of Szeged in Iskolakultúra
- Vol. 31 (7-8) , 47-68
A testnevelés tanításának lehetőségei a teremellátottság tükrében
A 21. század kihívásai sokrétű feladatot rónak az oktatásra és a pedagógusokra, melyek érintik a testnevelés tanítását is. Az iskola mint oktatási-nevelési színtér nem tekinthető állandónak, folyamatosan változik a társadalmi, környezeti, valamint az oktatást érintő változásokkal együtt. Az infrastrukturális és tárgyi feltételek szorosan kapcsolódnak a testnevelés tanításához, befolyásolják annak színvonalát is. A létesítményhelyzettel kapcsolatos felmérések száma korlátozott, az átfogó, több szempontú adatgyűjtés, valamint a széles körű elemzések száma alacsonynak mondható. A téma ugyanakkor fontos, hiszen a testnevelés-tanítás gyakorlatában és a „közvélekedésben” is úgy van jelen a kérdés, hogy alapvető fontosságú az infrastruktúra a testnevelés tanításához. Ez esetenként mintegy feltételként vagy korlátozó tényezőként is megjelenik a tantárgy tanításával kapcsolatban. A tanulmány emiatt helyzetfeltáró jelleggel készült, elemzi az iskolák teremellátottságának kérdését, célja bemutatni, hogy milyen infrastrukturális helyzet jellemzi az iskolákat, valamint létesítményhiány esetében milyen helyszíneken valósul meg a testnevelés óra. Az eredmények alapján elmondható, hogy az iskolák harmadában nem jelentett gondot a mindennapos testnevelés bevezetése, valamint a sportcélú létesítményeken kívül számos egyéb helyszínnel pótolják az esetlegesen felmerül létesítményhiányt.