András Póra
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Previous Organizations / Institutes
The organizations / institutes from the scholar's other articles in the past ten years
Research Subjects
András Póra has a total of 4 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
- András Bethlendi
Department of Finance, Faculty of Economics and Social Sciences, Budapest University of Technology and Economics, Budapest, Hungary
2 shared publications - Valéria Széplaki
Univ Publ Serv, Budapest, Hungary
2 shared publications - László Nagy
Department of Finance, Faculty of Economic and Social Sciences, Budapest University of Technology and Economics, Budapest, Hungary
1 shared publication - Árpád Szőcs
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
1 shared publication
Latest Publications
- Open Access
- 21 December 2023
- Published by Corvinus University of Budapest in Pénzügyi Szemle = Public Finance Quarterly
- Vol. 69 (4) , 28-44
Funding gap in the Hungarian venture capital market
Tanulmányunk azt vizsgálja, hogy a hazai kockázati tőkepiacon mekkora az úgynevezett finanszírozási rés (gap), tehát az a potenciálisan kihelyezhető összeg, amit jelenleg a magyar pénzügyi közvetítőrendszer piaci alapon nem fed le. A vonatkozó szakirodalom feldolgozása kapcsán felmérjük, milyen teljesítőképességgel és jellegzetességekkel rendelkezik a magyar piac. A tradicionálisan banki alapokra épülő magyar pénzügyi közvetítőrendszer, a tőkepiaci finanszírozás minden szegmensében alulteljesít még kelet-közép európai összehasonlításban is. Kutatásunk keretében arra kerestük a választ, hogy a rendelkezésre álló kockázati tőke források képesek-e a piaci igényeket kielégíteni. A hazai kockázati- és magántőkepiacon mind az ügyletek száma, mind azok volumene alacsony nemzetközi összehasonlításban, és az állam szerepe elmarad a KKE országok átlagától. Elemzésünk újdonságértéke abban áll, hogy eddig még nem állt rendelkezésre hasonló a hazai szakirodalomban. Lineáris regresszióra alapuló becslésünk erős kapcsolatot mutatott ki a kockázati tőkebefektetések és a folyóáras GDP között. A becsült potenciális kockázati tőkebefektetés-állomány, és a megvalósult éves átlagok különbségéből egyértelműen kimutatható a piaci rés (gap). A már megvalósult állami programokon felül, éves szinten nagyságrendileg 12,5–31,6 millió euró, tehát az elemzés időpontjában fennálló euróárfolyamon számolva nagyjából éves 5,1–13,3 Mrd forint összegben hiányzik kockázatitőke forrás a hazai piacról. Ezen forrás rendelkezésre állása esetén, nagyobb lehetőségei lennének a hazai startupoknak fejlődni. Elemzésünk alapján nemcsak az állami jelenlét, de még annak növelése is indokolhatónak (legalábbis mindenképpen vizsgálandónak) tűnik. A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta (FK-142492).
- 21 December 2023
- Published by Corvinus University of Budapest in Pénzügyi Szemle = Public Finance Quarterly
- Vol. 69 (4) , 28-44
Open AccessFunding gap in the Hungarian venture capital market
Tanulmányunk azt vizsgálja, hogy a hazai kockázati tőkepiacon mekkora az úgynevezett finanszírozási rés (gap), tehát az a potenciálisan kihelyezhető összeg, amit jelenleg a magyar pénzügyi közvetítőrendszer piaci alapon nem fed le. A vonatkozó szakirodalom feldolgozása kapcsán felmérjük, milyen teljesítőképességgel és jellegzetességekkel rendelkezik a magyar piac. A tradicionálisan banki alapokra épülő magyar pénzügyi közvetítőrendszer, a tőkepiaci finanszírozás minden szegmensében alulteljesít még kelet-közép európai összehasonlításban is. Kutatásunk keretében arra kerestük a választ, hogy a rendelkezésre álló kockázati tőke források képesek-e a piaci igényeket kielégíteni. A hazai kockázati- és magántőkepiacon mind az ügyletek száma, mind azok volumene alacsony nemzetközi összehasonlításban, és az állam szerepe elmarad a KKE országok átlagától. Elemzésünk újdonságértéke abban áll, hogy eddig még nem állt rendelkezésre hasonló a hazai szakirodalomban. Lineáris regresszióra alapuló becslésünk erős kapcsolatot mutatott ki a kockázati tőkebefektetések és a folyóáras GDP között. A becsült potenciális kockázati tőkebefektetés-állomány, és a megvalósult éves átlagok különbségéből egyértelműen kimutatható a piaci rés (gap). A már megvalósult állami programokon felül, éves szinten nagyságrendileg 12,5–31,6 millió euró, tehát az elemzés időpontjában fennálló euróárfolyamon számolva nagyjából éves 5,1–13,3 Mrd forint összegben hiányzik kockázatitőke forrás a hazai piacról. Ezen forrás rendelkezésre állása esetén, nagyobb lehetőségei lennének a hazai startupoknak fejlődni. Elemzésünk alapján nemcsak az állami jelenlét, de még annak növelése is indokolhatónak (legalábbis mindenképpen vizsgálandónak) tűnik. A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta (FK-142492).
- 22 June 2022
- Published by Taylor & Francis in Journal of Sustainable Finance & Investment
- Vol. 16 (4) , 1-19
Green finance: the neglected consumer demand
Household demand for green financial products is rarely investigated in the literature, except for ESG investments. This paper investigates the demand for a broader spectrum of finance (capital and banking markets together). The approach comes from data science in order to manage survey data's high dimensionality. Four consumer groups are formed regarding green demand based on clustering. A positive relationship between green and financial knowledge and financial and personal green attitude is observable. Individuals with a more robust attitude toward sustainability in their daily life consumer decisions also have a stronger attitude toward green finance. However, a positive attitude is not enough to choose a ‘green’ product. The research empirically supports that subsidy policy and promoting financial and ecoliteracy together would strengthen the demand for green financial products.
- 22 June 2022
- Published by Taylor & Francis in Journal of Sustainable Finance & Investment
- Vol. 16 (4) , 1-19
Green finance: the neglected consumer demand
Household demand for green financial products is rarely investigated in the literature, except for ESG investments. This paper investigates the demand for a broader spectrum of finance (capital and banking markets together). The approach comes from data science in order to manage survey data's high dimensionality. Four consumer groups are formed regarding green demand based on clustering. A positive relationship between green and financial knowledge and financial and personal green attitude is observable. Individuals with a more robust attitude toward sustainability in their daily life consumer decisions also have a stronger attitude toward green finance. However, a positive attitude is not enough to choose a ‘green’ product. The research empirically supports that subsidy policy and promoting financial and ecoliteracy together would strengthen the demand for green financial products.
- 1 January 2022
- Published by Corvinus University of Budapest in Pénzügyi Szemle = Public Finance Quarterly
- Vol. 67 (2) , 196-212
China, as the Sovereign Creditor of Emerging Markets and Developing Economies
- 1 January 2022
- Published by Corvinus University of Budapest in Pénzügyi Szemle = Public Finance Quarterly
- Vol. 67 (2) , 196-212
China, as the Sovereign Creditor of Emerging Markets and Developing Economies
- 1 January 2022
- Published by Corvinus University of Budapest in Pénzügyi Szemle = Public Finance Quarterly
- Vol. 67 (2) , 201-216
Kína mint a feltörekvő piacok és fejlődő országok szuverénhitelezője
A tanulmány három fő kérdése: 1. Milyen tendenciák figyelhetők meg a kínai szuverénhitelezésben? 2. Milyen, a nyugatitól eltérő szerződéses feltételrendszerrel zajlik? 3. Milyen javaslatok születtek az ebből fakadó kockázatok mérséklésére, és ezekből mi tűnik megvalósíthatónak? A kutatás a közelmúltban létrehozott adatbázisokra és szabályozói anyagokra támaszkodott. Kína jelenleg a világ legnagyobb szuverénhitelezője. Terjeszkedését már 2008 körül megkezdte, jóval a hivatalos szándék bejelentése előtt. A nyugati mintáktól eltérően számos olyan feltétel található a szerződéseiben, amelyek egy nemzetközi adósságrendezés szempontjából releváns kockázatot jelentenek. Céljuk kettős: erős biztosítékokkal történő profitszerzés, szükség esetén pedig „soft power” befolyásolás. Az „adósságcsapda diplomáciájával” viszont nem él Kína. A szuverénadósság-kezelés esetleges globális reformjához Kína bevonására minden bizonnyal szükség van, de hosszabb távon a kínai hitelezési feltételeknek is enyhülniük kellene.
- 1 January 2022
- Published by Corvinus University of Budapest in Pénzügyi Szemle = Public Finance Quarterly
- Vol. 67 (2) , 201-216
Kína mint a feltörekvő piacok és fejlődő országok szuverénhitelezője
A tanulmány három fő kérdése: 1. Milyen tendenciák figyelhetők meg a kínai szuverénhitelezésben? 2. Milyen, a nyugatitól eltérő szerződéses feltételrendszerrel zajlik? 3. Milyen javaslatok születtek az ebből fakadó kockázatok mérséklésére, és ezekből mi tűnik megvalósíthatónak? A kutatás a közelmúltban létrehozott adatbázisokra és szabályozói anyagokra támaszkodott. Kína jelenleg a világ legnagyobb szuverénhitelezője. Terjeszkedését már 2008 körül megkezdte, jóval a hivatalos szándék bejelentése előtt. A nyugati mintáktól eltérően számos olyan feltétel található a szerződéseiben, amelyek egy nemzetközi adósságrendezés szempontjából releváns kockázatot jelentenek. Céljuk kettős: erős biztosítékokkal történő profitszerzés, szükség esetén pedig „soft power” befolyásolás. Az „adósságcsapda diplomáciájával” viszont nem él Kína. A szuverénadósság-kezelés esetleges globális reformjához Kína bevonására minden bizonnyal szükség van, de hosszabb távon a kínai hitelezési feltételeknek is enyhülniük kellene.
- 3 April 2021
- Published by Taylor & Francis in Law and Financial Markets Review
- Vol. 15 (1-2) , 164-180
Policy proposal trends in sovereign debt restructuring
Possible reform of the global sovereign debt management framework is continuously discussed among the members of the policymaking community. After the evaporating Washington Consensus, several reform proposals were made. Some of them were realised, and others remained on paper. The area received new impulses after the Financial Crisis in 2008, mainly due to the European sovereign debt problems. Many of these suggestions were later forgotten. The worldwide fiscal stimuli caused by the COVID-19 pandemic in 2020 and the rapidly deteriorating sovereign debt situation induced another plethora of policy proposals. Some are novelties, but most are revised versions of the old ideas. The study aims to synthesise the old and newer suggestions, identifying current policy trends. The conclusion: the contractual approach still dominates the field, although there are also some feasible statutory-based ideas.
- 3 April 2021
- Published by Taylor & Francis in Law and Financial Markets Review
- Vol. 15 (1-2) , 164-180
Policy proposal trends in sovereign debt restructuring
Possible reform of the global sovereign debt management framework is continuously discussed among the members of the policymaking community. After the evaporating Washington Consensus, several reform proposals were made. Some of them were realised, and others remained on paper. The area received new impulses after the Financial Crisis in 2008, mainly due to the European sovereign debt problems. Many of these suggestions were later forgotten. The worldwide fiscal stimuli caused by the COVID-19 pandemic in 2020 and the rapidly deteriorating sovereign debt situation induced another plethora of policy proposals. Some are novelties, but most are revised versions of the old ideas. The study aims to synthesise the old and newer suggestions, identifying current policy trends. The conclusion: the contractual approach still dominates the field, although there are also some feasible statutory-based ideas.
- Open Access
- 1 January 2021
- Published by Corvinus University of Budapest in Pénzügyi Szemle = Public Finance Quarterly
- Vol. 66 (3) , 321-346
Lakossági zöldpénzügyek: fókuszban a kereslet
- 1 January 2021
- Published by Corvinus University of Budapest in Pénzügyi Szemle = Public Finance Quarterly
- Vol. 66 (3) , 321-346
Open AccessLakossági zöldpénzügyek: fókuszban a kereslet