SÁSzilvia Ádám

Szilvia Ádám

*This is an algorithmically generated author record based on publicly available information.

Szilvia Ádám has a total of 4 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:

  • Károly Penksza

    Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1

    1 shared publication
  • Péter Csontos

    MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, 1022 Budapest, Herman O. út 15. MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Ökológiai Kutatócsoport, 1117 Budapest, Pázmány P. stny. 1/c

    1 shared publication
  • Ákos Malatinszky

    Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1

    1 shared publication
  • Ákos Malatinszky

    Hungarian University of Agriculture and Life Sciences

    1 shared publication

Latest Publications

  • Open Access

    How Many Real Islands Have Existed along a Mid-Danube Section during the Past 250 Years?

    by Szilvia Ádám, Ákos Malatinszky

    The consequences of river regulation work and other human interventions from the past can still be followed and cause various effects on the Danube river, especially on the formation and state of the islands. We aimed to compile an inventory of the islands along the Hungarian Danube stretch between Vének (1797 rkm) and Budapest (1647 rkm) during the past 250 years, focusing on their landscape history. Real islands were defined as gravel bars that are permanently covered with pioneer woody vegetation, constantly surrounded by water (side-branch is not closed), and their surface remains unflooded at an average water level. We identified 123 real islands that existed on this 150 km long river stretch in the last centuries. These were real islands for a shorter or longer period between the 18th and the 21st century. A total of 66 of them existed at the same time about 200 years ago, i.e., before the large-scale water regulation works, while today this number is only 18, meaning that 73% of current potential Danube islands are at a stage of side-branch succession. Before the river regulation works, the natural successional changes of a real island occurred over hundreds of years, but today they happen rapidly. The formation of new islands became very limited compared to the past due to the lack of sediments and the altered river dynamics. In order to conserve this unique ecological corridor and green infrastructure element in the long run, and restore its damaged floodplain habitats, no more hard-tech interventions should be allowed in the fluvial system. These aspects need to be taken into consideration in decision-making processes with an integrated approach.


  • Open Access

    A Koppánymonostori-sziget kialakulása és tájtörténete

    by Szilvia Ádám, Károly Penksza, Ákos Malatinszky, Péter Csontos

    A dunai szigetek mai képének kialakulásában nagy szerepet játszottak a 19. század végén lezajlott folyószabályozási munkálatok, mellékág-lezárások, ármentesítések, amelyeknek következtében a mellékágakban a víz folyása lelassult, a szállított hordalék folyamatosan lerakódott, s így megkezdődött egy dinamikus feltöltődési folyamat, amely a mellékágak folyamatos feliszapolódását eredményezte. Ennek követ- keztében, a nyári hónapokban a főmedertől leválasztott mellékágak néhol teljesen kiszáradnak, felgyorsítva ezzel a szukcessziós változásokat, utat engedve az inváziós fajok terjedésének. Így történt ez a Komárom város nyugati partjánál elhelyezkedő Koppánymonostori-sziget esetében is. A régi katonai térképek az 1780-as években egy nagyobb és három kisebb szigetet ábrázolnak, egységesen erdőborítással, később két szigeten az erdőt letermelték, s helyén mocsaras foltokkal tarkított rét jött létre. A sziget életében bekövetkezett legnagyobb változások a 1800-as évek második felére tehetők, amikor partját sok helyen kőszórásokkal szegélyezték, a kisebb szigeteket a nagyhoz csatolták, s a mellékágat kőgáttal leválasztották a főmedertől. Ekkortájt a kis szigetek felszínborítása a szukcesszió előrehaladtával főként erdő volt, egyedül a nagy sziget keleti és középső részein figyelhető meg kaszálórét, s két foltban ártéri gyümölcsös. Összességében a koppánymonostori szakaszon a Duna régebben még önmaga alakította dinamikusan saját medrét, s egy kisebb meanderkanyarulat után, a helyi lassabb folyás eredményeképpen rakta le a sziget alapjait, amely a 19. századi folyószabályozásokig folyamatosan változott. Azóta a hajózás érdekében a partokat mesterséges kőszórásokkal szegélyezték, egyes átalakulási, feltöltődési folyamatok, így a szukcessziós változások is felgyorsultak. A szabályozási munkálatok, kőszórások, gátak miatt ezen a Duna szakaszon újabb szigetek születése lehetetlenné vált, így a mára oly ritkaságnak számító ártéri élőhelyek megőrzése kiemelt természetvédelmi feladat.