Balázs Mártonffy
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Research Subjects
Balázs Mártonffy has a total of 10 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
- Anna Molnár
Ludovika University of Public Service
1 shared publication György Berényi
1 shared publication- Gábor Csizmazia
Ludovika University of Public Service, Faculty of Law Enforcement
1 shared publication - József Kaló
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
1 shared publication - Lili Takács
Ludovika University of Public Service
1 shared publication - Lilla Doucha
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont
1 shared publication
Latest Publications
- Open Access
- 10 September 2025
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
- p. 21-39
The Melian Dilemma, as Seen from the Banks of the Danube
- 10 September 2025
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
- p. 21-39
Open AccessThe Melian Dilemma, as Seen from the Banks of the Danube
- Open Access
- 5 June 2024
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
- p. 7
Előszó
Amerikai Egyesült Államok politikai rendszeréről. A szerzők egyrészt arra vállalkoztak, hogy bemutassák a rendszer kereteit és szerkezetét, szabályait és eljárásait, valamint intézményeit és főbb szereplőit, másrészt kitüntetett figyelmet fordítottak
- 5 June 2024
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
- p. 7
Open AccessElőszó
Amerikai Egyesült Államok politikai rendszeréről. A szerzők egyrészt arra vállalkoztak, hogy bemutassák a rendszer kereteit és szerkezetét, szabályait és eljárásait, valamint intézményeit és főbb szereplőit, másrészt kitüntetett figyelmet fordítottak
- Open Access
- 5 June 2024
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
- p. 67-89
A Kongresszus
Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa, vagyis az amerikai föderális törvényhozás összetett gépezet
- 5 June 2024
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
- p. 67-89
Open AccessA Kongresszus
Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa, vagyis az amerikai föderális törvényhozás összetett gépezet
- Open Access
- 12 March 2024
- Published by Hadtudomany in Hadtudomány
- Vol. 33 (4) , 3-12
A NATO Kína ellen?
The question of China has been increasingly present on NATO’s agenda in recent years, butthe organization’s relationship with the rising eastern power remains ambivalent as memberstates’ positions diverge on the matter. Our study examines whether NATO is apt to dealwith an East Asian state and whether the Alliance has the means to address a non-directthreat like China. After presenting the main paradigms of international relations, the studyargues that the framework of structural realism provides the most suitable perspective fortheoretical and practical predictions. At theoretical level, no qualitative change can beexpected in the NATO-China relations until the general perception of threats among alliesbecomes more specific. Due to the security dilemma arising from this incoherence, in practice, Kína kérdése az elmúlt években egyre hangsúlyosabban jelent meg a NATO agendáján, ugyanakkor a szervezet kapcsolata a felemelkedő keleti hatalommal a szövetségesiálláspontok megosztottsága mentén ambivalens. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a NATO-nak feladata-e egy kelet-ázsiai állammal foglalkozni, illetve képes lenne a szervezet fellépni egy Kínához hasonló, nem közvetlen fenyegetés ellen? A főbb nemzetközi kapcsolatok paradigmáinak bemutatását követően a tanulmányamellett érvel, hogy a strukturális realizmus keretrendszere biztosítja a legalkalmasabb szempontrendszert elméleti és gyakorlati előrejelzések vázolására. Elméleti síkon a NATO–Kína kapcsolatában addig nem várható minőségi változás, míg a szövetségesek általános fenyegetettség percepciója át nem vált specifikussá. A kohézió hiányából adódó biztonsági dilemma miatt a gyakorlatban az Amerikai Egyesült Államoknak kevés esélye van komoly, aktív szereppel „felruháznia” a NATO-t a Kína ellenes hegemóniáértfolytatott küzdelmében.
- 12 March 2024
- Published by Hadtudomany in Hadtudomány
- Vol. 33 (4) , 3-12
Open AccessA NATO Kína ellen?
The question of China has been increasingly present on NATO’s agenda in recent years, butthe organization’s relationship with the rising eastern power remains ambivalent as memberstates’ positions diverge on the matter. Our study examines whether NATO is apt to dealwith an East Asian state and whether the Alliance has the means to address a non-directthreat like China. After presenting the main paradigms of international relations, the studyargues that the framework of structural realism provides the most suitable perspective fortheoretical and practical predictions. At theoretical level, no qualitative change can beexpected in the NATO-China relations until the general perception of threats among alliesbecomes more specific. Due to the security dilemma arising from this incoherence, in practice, Kína kérdése az elmúlt években egyre hangsúlyosabban jelent meg a NATO agendáján, ugyanakkor a szervezet kapcsolata a felemelkedő keleti hatalommal a szövetségesiálláspontok megosztottsága mentén ambivalens. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a NATO-nak feladata-e egy kelet-ázsiai állammal foglalkozni, illetve képes lenne a szervezet fellépni egy Kínához hasonló, nem közvetlen fenyegetés ellen? A főbb nemzetközi kapcsolatok paradigmáinak bemutatását követően a tanulmányamellett érvel, hogy a strukturális realizmus keretrendszere biztosítja a legalkalmasabb szempontrendszert elméleti és gyakorlati előrejelzések vázolására. Elméleti síkon a NATO–Kína kapcsolatában addig nem várható minőségi változás, míg a szövetségesek általános fenyegetettség percepciója át nem vált specifikussá. A kohézió hiányából adódó biztonsági dilemma miatt a gyakorlatban az Amerikai Egyesült Államoknak kevés esélye van komoly, aktív szereppel „felruháznia” a NATO-t a Kína ellenes hegemóniáértfolytatott küzdelmében.
- Open Access
- 31 March 2023
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
- p. 17-30
A méloszi dilemma a Duna partjáról nézve
- 31 March 2023
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
- p. 17-30
Open AccessA méloszi dilemma a Duna partjáról nézve
- Open Access
- 31 March 2023
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
- p. 153-166
Az evangéliumi keresztények hatása a külpolitikára, különösen az izraeli kapcsolatokra
- 31 March 2023
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
- p. 153-166
Open AccessAz evangéliumi keresztények hatása a külpolitikára, különösen az izraeli kapcsolatokra
- Open Access
- 31 March 2023
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
- p. 95-110
Az evangéliumi kereszténység és a törvényhozás
- 31 March 2023
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
- p. 95-110
Open AccessAz evangéliumi kereszténység és a törvényhozás
- Open Access
- 31 March 2023
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
Az amerikai evangéliumi mozgalom
Kötetünk társadalmi, politikai, kulturális és teológiai aspektusokat vizsgálva mutatja be azt a szerteágazó és markáns nézeteket valló amerikai evangéliumi mozgalmat, amelyet rendkívüli megújulási képesség jellemez, ezért napjaink Amerikájának továbbra is meghatározó, befolyásos világnézeti csoportja. Hatása elvitathatatlan az USA politikai és társadalmi rendszere, az amerikai történelem alakításában éppúgy, mint globális kapcsolatrendszerét tekintve. A Nyugat jelenlegi formájában bizonyosan nem létezne nélküle, és a zsidó-keresztény értékrend fennmaradásában meghatározó szerep hárul rá továbbra is. A 21. század evangéliumi karaktere nem egy felekezet, nem is egy koherens keresztény tradíció, hanem egy igen összetett, fluid mozgalom, biblikus társadalmi törzsek plurális identitása, amelynek legmeghatározóbb vonása a kereszténység megújításának a szándéka és a protestáns küldetéstudat beteljesítése. Ám valószínűleg a jövőben sem egy konkrét társadalmi irányzat víziója szerint kell az amerikai folytatást elképzelni, inkább a meglévők metszetében, okos dinamikájában, amelyben az evangéliumi tradíció komoly erőforrásokkal és tartalékokkal rendelkezik. Ezt a közös metszetet politikai oldaltól függetlenül evangéliumi (jót váró) jövőkép jellemzi: képviselői töretlenül hisznek az amerikai nemzet nagyságában és küldetéstudatában.
- 31 March 2023
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
Open AccessAz amerikai evangéliumi mozgalom
Kötetünk társadalmi, politikai, kulturális és teológiai aspektusokat vizsgálva mutatja be azt a szerteágazó és markáns nézeteket valló amerikai evangéliumi mozgalmat, amelyet rendkívüli megújulási képesség jellemez, ezért napjaink Amerikájának továbbra is meghatározó, befolyásos világnézeti csoportja. Hatása elvitathatatlan az USA politikai és társadalmi rendszere, az amerikai történelem alakításában éppúgy, mint globális kapcsolatrendszerét tekintve. A Nyugat jelenlegi formájában bizonyosan nem létezne nélküle, és a zsidó-keresztény értékrend fennmaradásában meghatározó szerep hárul rá továbbra is. A 21. század evangéliumi karaktere nem egy felekezet, nem is egy koherens keresztény tradíció, hanem egy igen összetett, fluid mozgalom, biblikus társadalmi törzsek plurális identitása, amelynek legmeghatározóbb vonása a kereszténység megújításának a szándéka és a protestáns küldetéstudat beteljesítése. Ám valószínűleg a jövőben sem egy konkrét társadalmi irányzat víziója szerint kell az amerikai folytatást elképzelni, inkább a meglévők metszetében, okos dinamikájában, amelyben az evangéliumi tradíció komoly erőforrásokkal és tartalékokkal rendelkezik. Ezt a közös metszetet politikai oldaltól függetlenül evangéliumi (jót váró) jövőkép jellemzi: képviselői töretlenül hisznek az amerikai nemzet nagyságában és küldetéstudatában.
- Open Access
- 7 September 2022
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
- p. 7-41
Cyber Diplomacy: A Review from the Literature
- 7 September 2022
- Published by NORDEX Nonprofit Kft
- p. 7-41
Open AccessCyber Diplomacy: A Review from the Literature
- Open Access
- 26 May 2022
- Published by Academic and Applied Research in Military and Public Management Science in Academic and Applied Research in Military and Public Management Science
- Vol. 20 (3) , 97-132
The Internationalisation of the Conflict in Libya
Libya has been characterised by instability since the Arab Spring. In 2011, Western powers decided to intervene. In spite of stated goals, this violent dispute has been ongoing ever since. In this paper, we seek to answer the following research question: why do certain internationalised violent disputes, specifically new civil wars, remain violent even when the actors involved seek a cessation of hostilities? We utilise a single-outcome case study6 research design and we compare and contrast the involvement of great powers, European leading powers and regional powers. We highlight the use of soft and/or hard foreign policy tools. We distinguish between policy goals and policy tools. We find that the essential interests and policy goals of the analysed powers will unlikely change, but change in the use of their foreign policy tools will likely be a shift towards harder tools, which will exacerbate further the Libyan stabilisation process. Even a coincidence of the stated policy goals of external actors, namely a cessation of hostilities is insufficient to end a new civil war. As long as the policy tools themselves remain un-coordinated between the actors, they counteract one another, and the conflict continues to remain violent.
- 26 May 2022
- Published by Academic and Applied Research in Military and Public Management Science in Academic and Applied Research in Military and Public Management Science
- Vol. 20 (3) , 97-132
Open AccessThe Internationalisation of the Conflict in Libya
Libya has been characterised by instability since the Arab Spring. In 2011, Western powers decided to intervene. In spite of stated goals, this violent dispute has been ongoing ever since. In this paper, we seek to answer the following research question: why do certain internationalised violent disputes, specifically new civil wars, remain violent even when the actors involved seek a cessation of hostilities? We utilise a single-outcome case study6 research design and we compare and contrast the involvement of great powers, European leading powers and regional powers. We highlight the use of soft and/or hard foreign policy tools. We distinguish between policy goals and policy tools. We find that the essential interests and policy goals of the analysed powers will unlikely change, but change in the use of their foreign policy tools will likely be a shift towards harder tools, which will exacerbate further the Libyan stabilisation process. Even a coincidence of the stated policy goals of external actors, namely a cessation of hostilities is insufficient to end a new civil war. As long as the policy tools themselves remain un-coordinated between the actors, they counteract one another, and the conflict continues to remain violent.