ESEdmond Sebestyén

Edmond Sebestyén

*This is an algorithmically generated author record based on publicly available information.

Current Organizations / Institutes

The organizations/institutes from the scholar's latest article


Edmond Sebestyén has a total of 1 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:


Latest Publications

  • Open Access

    Validation of the Data‐Driven Decision‐Making Efficacy and Anxiety Inventory ( 3D ‐ MEA ) Among Hungarian In‐Service Teachers

    by Edmond Sebestyén, Edit Tóth

    The essence of data‐driven decision‐making (DDDM) is high efficacy and low perceived anxiety; therefore, numerous studies have focused on exploring these characteristics in various educational contexts. This study examined structural validity, the efficacy and anxiety characteristics of the 3D‐MEA in the Hungarian context. The significance of our research lies in the fact that the questionnaire has not been examined in a non‐US context. The paper focused on Hungarian teachers ( N = 275), whose online responses led to the conclusion that the five‐factor model of the questionnaire fits well with the Hungarian language and environment. Similar to international measurements, the Anxiety and Identification subscales produced higher values than those of the Technology, Interpretation and Application subscales. The results indicated that the questionnaire originally used in the Anglo‐Saxon culture can be translated into the Hungarian language and educational environment. This research can lay the groundwork for further international comparative studies on 3D‐MEA.


  • Pedagógusok és tanárszakos hallgatók adathasználattal kapcsolatos vélekedéseinek és hatékonyságérzetének vizsgálata

    by Edmond Sebestyén

    In-service teachers’ everyday work includes using student data to enhance both instruction and learning. Student data originates from various sources (national competence assessments, oral exams, tests etc.), including demographic characteristics and absenteeism. Accessing, analyzing, interpreting, and appropriately utilizing data is challenging for teachers. International research has shown that data use for improving instruction and learning is greatly influenced by teachers' self-efficacy. There has been limited attention to investigating teachers' data use in Hungary. Therefore, the aim of our study is to understand in-service teachers' and pre-service teachers' beliefs and sense of efficacy regarding data use. Using the method of data triangulation, we conducted two studies, each preceded by pilots. Data were collected using self-developed instruments for data use, assessment, and background information, as well as two adapted instruments: the Data-Driven Decision-Making Efficacy and Anxiety Inventory (3D-MEA, Dunn et al., 2013) and the Data Use Practices survey (Reeves et al., 2016).The large-scale surveys yielded Nteachers=275 and Nstudent teachers=250 responses. The results indicate that a high ratio of in-service teachers have high self-efficacy in accessing, interpreting, and utilizing information and assessment results from external sources in their teaching, albeit with high levels of anxiety associated with these activities. Student data is primarily used to support students, with only a small proportion being incorporated into instructional activities. In contrast, pre-service teachers vary in their self-efficacy of using student data, and many experience low anxiety about data or express greater reliance on data in the teaching-learning process. Furthermore, the findings suggest that data use courses in teacher education have a significant impact on both in-service teachers' and pre-service teachers’ self-efficacy beliefs regarding data use. It also became evident which courses significantly impact specific dimensions and the number of courses necessary to increase self-efficacy in a particular dimension. This research highlights the importance of improving the use of commonly available student data for instructional purposes starting from teacher education programs. Data use courses significantly impact self-efficacy in this respect, which is an indicator of data-driven decision making and thus of increased student performance (cf. Dunn et al., 2013). Based on the results, the author believes that this research serves as a good starting point for future studies examining classroom data use from various perspectives and laying the groundwork for international comparative studies.

  • Open Access

    Pedagógusok és tanár szakos hallgatók adathasználattal kapcsolatos gyakorlatának és vélekedéseinek jellemzői

    by Edmond Sebestyén, Edit Tóth

    A szisztematikusan gyűjtött, elemzett tanulói adatok egyre nagyobb teret nyernek a pedagógiai munka során (Pitsia és mtsai, 2021). A hatékony adathasználat elsajátítása a tanárképzésben kezdődik, és a pedagóguspályán töltött idővel folyamatosan bővül. Ennek ellenére keveset tudunk arról, hogy a pedagógusok vagy a tanár szakos hallgatók hogyan vélekednek az adatok használatáról (Cowie és Cooper, 2019; Mandinach és Gummer, 2012, 2013). Átfogó kutatásunk célja ezért, hogy megismerjük a pedagógusok és a tanár szakos hallgatók adathasználattal kapcsolatos vélekedéseit. A jelen tanulmányban felhasznált kérdőívrészek a tudásmérésekből származó információk felhasználásával kapcsolatos gyakorlatot és vélekedéseket vizsgálja a tanári tervezés és az oktatás során. A pedagógusok (Npedagógus = 270) és tanár szakos hallgatók (Ntanár szakos hallgató = 221) szöveges válaszait kvalitatív módszerekkel elemeztük. Eredményeink szerint mindkét csoport tanulóközpontú megközelítést alkalmaz a tanítási célok felállításában, különös figyelmet fordítva a diákok egyéni képességeire és szükségleteire, valamint mindkét részminta konstruktívan áll a mérés-értékelési adatok felhasználásához. További eredményünk, hogy a tanár szakos hallgatók inkább támaszkodnának az adatokra a tanítási-tanulási folyamatban, míg a tapasztaltabb pedagógusok inkább a továbbhaladási irány meghatározására és megfigyeléseik alátámasztására használják a tanulói adatokat. Az adatok felhasználásának mértéke és módja számos szempontból különbözik a pedagógusok és a tanár szakos hallgatók között. Ugyanakkor eredményeink felhívják a figyelmet arra is, hogy mely adathasználati területek azok, amiket már a tanárképzés során elsajátítanak a pedagógusok, és melyek azok, amikre a szakmai pályafutásuk során tesznek szert. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a pedagógusképzés és a mindennapi pedagógia adathasználattal kapcsolatos fejlesztéséhez, így megalapozottabbá téve a (pályájuk elején lévő) pedagógusok munkáját és szakmai döntéseit.

  • Open Access

    Tanárszakos hallgatók adathasználattal kapcsolatos hatékonyság- és szorongásérzete

    by Edmond Sebestyén, Edit Tóth

    A pedagógiai információk szisztematikus gyűjtése, elemzése, értelmezése és alkalmazása a tanítási-tanulási folyamat fejlesztése érdekében egyre növekvő figyelmet kap a neveléstudományi kutatásokban. A pedagógusok ezen komplex adathasználatának megalapozása a tanárképzésben kezdődik. Kutatásunkban a tanárképzésben részt vevő hallgatók (N = 221) adathasználattal – hozzáférés, elemzés, értelmezés és alkalmazás – kapcsolatos hatékonyság- és szorongásérzetét vizsgáljuk a Data-Driven Decision-Making Efficacy and Anxiety (Dunn és mtsai, 2013) kérdőívvel. Vizsgáljuk továbbá az adathasználatban megszerzett tudás és a hatékonyság-, szorongásérzet közötti kapcsolatot. Eredményeink szerint a hallgatók leginkább az adatfeldolgozás terén érzik legkevésbé hatékonynak magukat, de az értelmezés kérdéseiben is bizonytalanabbak, mint az eredmények alkalmazása terén. Szorongásérzetük az adathasználattal kapcsolatban alacsony. Nem mutatható ki különbség az adathasználattal kapcsolatos hatékonyság- és szorongásérzetben a képzésben eltöltött idő alapján. Ugyanakkor az adathasználathoz való viszonyulást befolyásolja az, hogy a hallgató milyen, az adathasználatban való jártasságot támogató kurzus(ok)on vett részt. Tehát a képzés során szerzett ismeretek vélhetően növelik a hallgatók hatékonyságérzetét és csökkentik szorongását az adatok használatával összefüggésben.