Logistic Makoni

Az utcai ételárusítás a városi informális gazdaság központi elemévé vált, amely számos országban – különösen a Globális Dél országaiban – jelentős gazdasági tevékenységnek számít. Mindazonáltal ez az ágazat gyakran csak korlátozott figyelmet kap a döntéshozóktól, az idegenforgalmi szakemberektől és a desztinációmenedzsmenttől, gazdasági jelentőségét pedig nagyrészt figyelmen kívül hagyják. Ezért e tanulmány célja az volt, hogy feltárja az utcai ételárusítás szerepét a városi idegenforgalomban, különös tekintettel egy, a Globális Délen található városra. Jelen kvalitatív tanulmányban, amely Zimbabwe második legnagyobb városára, Bulawayóra összpontosított, félig strukturált interjúkat készítettünk informális élelmiszerárusokkal, hogy betekintést nyerjünk erre a területre. Tematikus elemzéssel azonosítottuk az interjúkban fellelhető mintázatokat és visszatérő tartalmakat. Az eredmények azt mutatják, hogy az utcai élelmiszerárusítás jelentős szerepet játszik a városi turizmus fejlődésében. Ez a gazdasági tevékenység munkahelyteremtéssel, a lakosság önállóságának erősítésével és más vállalkozások támogatásával járul hozzá a városi növekedéshez; ez a gazdasági hozzájárulás azonban az informális szektor marginalizáltsága miatt ez idáig nagyrészt dokumentálatlan maradt.

Az idegenforgalomban jelen lévő informális gazdaságról szóló kutatások eddig nagyrészt a szabadidős turizmusra, valamint az informális közlekedési szolgáltatók, az önálló strandárusok vagy a kézművesek szerepére összpontosítottak. Ez a tanulmány a figyelmet az üzleti turizmusban működő informális gazdaságra irányítja, amely a globális üzleti turizmuskutatásban eddig elhanyagolt kutatási területnek számít. Vitathatatlan, hogy mind a nemzetközi, mind a belföldi üzleti turizmusban megjelenő informális gazdaság tartalmán és szerepein keresztül a gazdasági tevékenység egy önálló szféráját képviseli, amely nélkülözhetetlen a legtöbb afrikai ország gazdasági és társadalmi életében. A tanulmány célja, hogy új betekintést nyújtson az üzleti turizmus informális gazdaságába egy informalizálódó afrikai városban, Hararéban, Zimbabwe politikai és közigazgatási fővárosában. 400 belföldi informális üzleti turista körében végzett félig strukturált felmérés és személyes beszámolók alapján elemzést készítettünk az informális vállalkozások működésének két kulcsfontosságú dimenziójáról. Egyrészt azokról a tényezőkről, amelyek e vállalkozások elindításával, megalapításával és mindennapi működési módjával kapcsolatosak. Másrészt vizsgáltuk az üzleti tevékenységek jellegét és szervezetét a városban, beleértve az ellátási hálózatokat, a piacokat és a származási területekkel való kapcsolatokat. A legfontosabb megállapítások szerint Zimbabwe fővárosa központi szerepet játszik az ország informális gazdasága keretében felvásárolt és eladott áruk létfontosságú ellátásában és forgalmazásában, amely főként a kisvárosokból és vidéki területekről származó informális vállalkozók csatornáin és hálózatai révén valósul meg.

Purpose: This study aimed at analyzing the post-COVID-19 resilience and recovery trajectories of two African mixed World Heritage Sites (WHS), the Maloti-Drakensberg Park and the Ngorongoro Conservation Area. The study explored how these sites' dual natural and cultural management, stakeholder dynamics and governance structures influenced the scaling of innovative, low-impact tourism practices in response to the pandemic. Design/methodology/approach: Drawing on qualitative interviews with [n = 12] key informants in site management and planning roles, the research investigates how these sites navigated the pandemic, what strategies were employed to support recovery and what challenges persist. Findings: Findings reveal that while both sites demonstrated operational resilience through health protocols, digital engagement and domestic tourism pivots, they continue to face systemic barriers such as governance fragmentation, limited innovation capacity and cultural resistance to scientific adaptation. Importantly, the study shows that mixed WHS require tailored recovery frameworks that reflect their complex mandates. Originality/value: It contributes to the growing body of literature on heritage resilience by offering rare empirical insights from under-represented African contexts. The paper concludes with recommendations for integrated governance, diversified funding and inclusive policy reform to strengthen the long-term sustainability of mixed WHS in an increasingly uncertain global landscape.

Recently, it has been urged that tourism scholars should accord greater research attention to the phenomenon of ‘unconventional tourism mobilities’. In the urban Global South where informality is the dominant feature and mode of urbanization, the need is most apparent. This exploratory study opens a window on the neglected mobilities of informal domestic business travellers to one African business city. Across much of urban sub-Saharan Africa, where informality is the norm, the activities and mobilities of these unconventional tourists are the predominant form of business travel. Using semi-structured interviews conducted with 400 informal business tourists in Harare, Zimbabwe, findings are analysed concerning unconventional tourism mobilities in an African business city. Issues under scrutiny are inter alia, the characteristics of participants in this ‘unconventional form of tourism’, ...

As the world continues to urbanize, increasing pressure is being placed on natural spaces, which are crucial for providing both residents and visitors with opportunities for nature experiences amidst „concrete jungles.” This research is centred in Tshwane, South Africa, with a specific focus on the Rietvlei Nature Reserve (RNR). The goal was to gather data regarding visitors’ travel patterns to, and motivations for visiting, RNR. A structured questionnaire was designed and distributed to RNR visitors using a convenience sampling technique. The data presented, together with the ensuing discussion, is based on responses from RNR visitors (n = 129) concerning their travel patterns and motivations. The findings show that RNR experiences a high number of repeat visits and short stays, primarily from group visitors who mostly engage in adventure and health-related activities. Recommendations include improving infrastructure at RNR to better support group activities and to promote the associated health benefits. In addition, suggestions were made to increase awareness of the reserve’s role in environmental conservation. This research underscores the significance of natural spaces in urban areas, highlights their value for health and well-being, and emphasizes the necessity of protecting these environments through sustainable management.

Background: Zoos have evolved into centres for informal education. However, their contribution to sustainable conservation literacy remains under-researched, especially in the context of South Africa. Aim: The study aims to examine the motives, awareness, satisfaction and recommendations of visitors regarding educational engagement programmes offered at a zoo. Setting: The study was conducted at the National Zoological Garden (NZG) in Pretoria, South Africa. Method: In this quantitative study, structured questionnaires were administered to a sample of 102 visitors to the NZG, using a simple random sampling technique. Results: While leisure and entertainment remain the primary reasons for visiting, there is an increasing public interest and engagement with the educational activities offered by the NZG. The high levels of awareness, participation and satisfaction represent the zoo’s potential as an impactful informal learning space. The respondents indicated their desire to engage in more guided educational tours and interactive learning experiences. Conclusion: The study affirms that educational programming is a central element of zoo visits, not a supplementary one. Ultimately, the study recommends that zoos augment their educational role through strategic support and responsive programming. Contribution: The study underscores the dormant educational potential of zoos and recommends that they enhance their role as educational hubs with strong support from the public and strategic opportunities. By highlighting the educational role of zoos in promoting conservation awareness and ethical visitor engagement, the research contributes to sustainable tourism practices and aligns with broader goals of responsible tourism and community well-being.

The delivery of healthcare in Low-to-Medium-Income Countries (LMICs) has long posed challenges, with established models predominantly found in wealthier nations. These models are found to be either strategic or operational, and very rarely combine these two perspectives. Most importantly, these models lack a comprehensive, holistic and synchronous construct that accompanies a systems thinking approach. This research evaluates international best practices, fundamental global theories and existing systems and tools in healthcare through a systems approach. It collates these data to propose a customized systems-based, comprehensive framework for modeling and optimizing both the management and operational tiers of healthcare in LMICs. The approach is based on the adoption of digital tools, inclusive of AI, to analyze, assimilate, align and develop advanced, holistic and inclusive frameworks. The current gap in global healthcare delivery is characterized by an ongoing lack of ability to provide quality and cost-effective care, especially in the LMICs. Despite the fact that developmental challenges are unique and specific to respective countries, there are commonalities with regard to healthcare processes that present opportunities for optimization. The main challenge lies in the effective collation and synchronization of data and tools with the specific contexts of each country. This situation highlights the need for a cohesive systems approach to enhance healthcare delivery in LMICs, allowing for tailored solutions that can bridge existing gaps. This paper presents a strategic model, with initial data quantification guiding the development of the system model. The practical significance of this research lies in its potential to transform healthcare delivery in LMICs, leading to enhanced access and quality of care through optimized systems.

This article investigates the informal food vending sector in Johannesburg. The analysis is based on empirical data obtained during interviews with 25 food vendors operating in the city. Information provided by the respondents reveal a complex web of informal food activities that take place in urban spaces, especially different locations chosen by informal food vending, such as transit hubs and public areas. The authors highlight key issues of urban governance and advancing sustain able urban development, which should be taken into account by urban planners in order to create more inclusive strategies that promote food vendors’ livelihoods by acknowledging the vitality and significance of the informal food economy.