Géza Bozóky
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Géza Bozóky has a total of 6 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
Andrea Mohos
Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház, Tüdőbelgyógyászati Osztály, Kecskemét, Nyíri út 38., 6000
2 shared publicationsIstván Bozóky
Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház, Tüdőbelgyógyászati Osztály, Kecskemét, Nyíri út 38., 6000
2 shared publicationsÉva Ruby
Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház, Tüdőbelgyógyászati Osztály, Kecskemét, Nyíri út 38., 6000
2 shared publicationsCsilla Bálint
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Tüdőbelgyógyászati Osztály Kecskemét Pf. 149. 6000
1 shared publicationIlona Góhér
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Tüdőbelgyógyászati Osztály Kecskemét Pf. 149. 6000
1 shared publicationKatalin Göcző
Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház, Központi Radiológiai Osztály, Kecskemét
1 shared publication
Latest Publications
- Open Access
- 24 October 2021
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Orvosi Hetilap
- Vol. 162 (43) , 1710-1716
Thromboemboliás szövődmények COVID–19-betegekben
Összefoglaló. Bevezetés: A koronavírus-2 által okozott fertőzések igen gyakran súlyos, akut légzőszervi károsodás kialakulásához vezetnek, melynek következtében légzési elégtelenség manifesztálódik. A pneumoniák kialakulásának kezdete (2019. december) óta igen sok beteg szorult kórházi kezelésre. A súlyos tüdőgyulladások ellátása során igazolódott, hogy a légzőszervi gyulladásos folyamatok során a betegek jelentős részében vénás, ritkábban artériás thrombosisok alakulnak ki, tovább súlyosbítva a klinikai állapotot. Célkitűzés: A 2020. szeptember és 2021. március közötti időszakban 1590, koronavírus-2 által megfertőzött, tüdőgyulladással szövődött beteget láttunk el osztályunkon. Betegeinkben azt vizsgáltuk, hogy milyen jellegű és arányú a thromboemboliás szövődmények előfordulása. Módszer: Az 1590, koronavírus-2 által fertőzött beteg mindegyikében meghatároztuk a pneumonia súlyosságát; klinikai gyanú eseteiben alsó végtagi Doppler-ultrahangvizsgálatot, valamint komputertomográfiával végzett tüdőangiográfiát végeztünk. Eredmények: A képalkotó vizsgálatok eredményei azt igazolták, hogy a koronavírus-2 által okozott tüdőgyulladással kezeltekben 13%-os gyakorisággal fordult elő mélyvénás thrombosis; akut tüdőemboliát a betegek 17%-ában kórisméztünk. Következtetés: A koronavírus-2 által okozott fertőzésekben elsősorban a tüdőben, de egyéb szervekben is (szív, vese, máj) súlyos gyulladással járó kórfolyamatok alakulhatnak ki, amelyek hatására fokozott thrombosiskészség jelentkezik a gyulladásos és koagulációs rendszer interakciója következtében. A fokozott thrombosishajlam végeredményeként vénás és ritkábban artériás thrombosisok kialakulása súlyosbítja a betegek klinikai állapotát, s kedvezőtlen hatást gyakorol az életkilátásra. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1710–1716. Summary. Introduction: The infections caused by coronavirus-2 very often lead to severe, acute respiratory damages, because of which respiratory insufficiency is manifested. As a result, since the development of pneumonias (December, 2019), many patients have required hospitalization. When treating the severe pneumonia cases, it was proved that in a significant number of patients with respiratory inflammatory processes, venous, less often arterial thrombosis occured, making the clinical state even more severe. Objective: We treated 1590 coronavirus-2 infected, pneumonia-connected patients between September, 2020 and March, 2021 at our department. We examined the nature and the proportion of the thromboembolic complications. Method: We determined the severity of pneumonia in the 1950 coronavirus-2 infected patients; when clinically suspected, they had lower limb Doppler ultrasound examination and angiography carried out with computer tomograph. Results: The result of imaging examinations proved that in 13% of cases deep vein thrombosis occured; in 17% of cases acute pulmonary embolia occured with pneumonia caused by coronavirus-2. Conclusion: In coronavirus-2 infected cases, mainly in the lung, but also in other organs (heart, kidney, liver), severe inflammatory disease-processes may occur, as a result of which increased thrombosis tendency shows because of the ineraction of the inflammatory and coagulatory system. As a result of the increased thrombosis tendency, venous and less often arterial thrombosis worsen the clinical state of patients, and have unfavourable effect on life expectancy. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1710–1716.
- 24 October 2021
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Orvosi Hetilap
- Vol. 162 (43) , 1710-1716
Open AccessThromboemboliás szövődmények COVID–19-betegekben
Összefoglaló. Bevezetés: A koronavírus-2 által okozott fertőzések igen gyakran súlyos, akut légzőszervi károsodás kialakulásához vezetnek, melynek következtében légzési elégtelenség manifesztálódik. A pneumoniák kialakulásának kezdete (2019. december) óta igen sok beteg szorult kórházi kezelésre. A súlyos tüdőgyulladások ellátása során igazolódott, hogy a légzőszervi gyulladásos folyamatok során a betegek jelentős részében vénás, ritkábban artériás thrombosisok alakulnak ki, tovább súlyosbítva a klinikai állapotot. Célkitűzés: A 2020. szeptember és 2021. március közötti időszakban 1590, koronavírus-2 által megfertőzött, tüdőgyulladással szövődött beteget láttunk el osztályunkon. Betegeinkben azt vizsgáltuk, hogy milyen jellegű és arányú a thromboemboliás szövődmények előfordulása. Módszer: Az 1590, koronavírus-2 által fertőzött beteg mindegyikében meghatároztuk a pneumonia súlyosságát; klinikai gyanú eseteiben alsó végtagi Doppler-ultrahangvizsgálatot, valamint komputertomográfiával végzett tüdőangiográfiát végeztünk. Eredmények: A képalkotó vizsgálatok eredményei azt igazolták, hogy a koronavírus-2 által okozott tüdőgyulladással kezeltekben 13%-os gyakorisággal fordult elő mélyvénás thrombosis; akut tüdőemboliát a betegek 17%-ában kórisméztünk. Következtetés: A koronavírus-2 által okozott fertőzésekben elsősorban a tüdőben, de egyéb szervekben is (szív, vese, máj) súlyos gyulladással járó kórfolyamatok alakulhatnak ki, amelyek hatására fokozott thrombosiskészség jelentkezik a gyulladásos és koagulációs rendszer interakciója következtében. A fokozott thrombosishajlam végeredményeként vénás és ritkábban artériás thrombosisok kialakulása súlyosbítja a betegek klinikai állapotát, s kedvezőtlen hatást gyakorol az életkilátásra. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1710–1716. Summary. Introduction: The infections caused by coronavirus-2 very often lead to severe, acute respiratory damages, because of which respiratory insufficiency is manifested. As a result, since the development of pneumonias (December, 2019), many patients have required hospitalization. When treating the severe pneumonia cases, it was proved that in a significant number of patients with respiratory inflammatory processes, venous, less often arterial thrombosis occured, making the clinical state even more severe. Objective: We treated 1590 coronavirus-2 infected, pneumonia-connected patients between September, 2020 and March, 2021 at our department. We examined the nature and the proportion of the thromboembolic complications. Method: We determined the severity of pneumonia in the 1950 coronavirus-2 infected patients; when clinically suspected, they had lower limb Doppler ultrasound examination and angiography carried out with computer tomograph. Results: The result of imaging examinations proved that in 13% of cases deep vein thrombosis occured; in 17% of cases acute pulmonary embolia occured with pneumonia caused by coronavirus-2. Conclusion: In coronavirus-2 infected cases, mainly in the lung, but also in other organs (heart, kidney, liver), severe inflammatory disease-processes may occur, as a result of which increased thrombosis tendency shows because of the ineraction of the inflammatory and coagulatory system. As a result of the increased thrombosis tendency, venous and less often arterial thrombosis worsen the clinical state of patients, and have unfavourable effect on life expectancy. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1710–1716.
- 1 September 2007
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Orvosi Hetilap
- Vol. 148 (36) , 1691-1697
Disorders of hemostatic system in patients with malignant disease, especially in view of venous thromboembolism
A szolid malignus kórképekben laboratóriumi módszerekkel igazolható fokozott trombózishajlam a daganatsejtek haemostasisrendszerre gyakorolt aktiváló hatása következtében alakul ki. Az aktiváló hatás a daganatsejtek és a koagulációs rendszer különböző alkotóelemei (véralvadási faktorok, thrombocyták, endothel, fibrinolitikus rendszer) közötti interakció révén alakul ki, s ez vezet a protrombotikus állapottól a haemostasisrendszer klinikailag megnyilvánuló zavaraihoz. Célkitűzés: Retrospektív analízis során a szerzők arra kerestek választ, hogy nagy esetszámú szolid malignus daganatos betegben milyen jellegű és gyakoriságú haemostaticus rendellenességek fordulnak elő. Módszer: Az 1996 és 2004 közötti időszakban 1381 betegben hisztológiai és/vagy citológiai vizsgálat révén kórisméztek szolid malignus megbetegedést. A betegek többsége primer bronchopulmonalis kiindulású karcinómában szenvedett ( n = 1140). A többi esetben emlő-, colorectalis, vese-, húgyhólyag-, pajzsmirigy- és pancreaslokalizációjú volt a malignus folyamat, mesotheliomát hat betegben kórisméztek. A stádiummegállapító vizsgálatok alapján a betegek nagyobb hányada előrehaladott klinikai stádiumú volt. A daganatos betegekben azt vizsgálták, hogy milyen jellegű és gyakoriságú haemostaticus rendellenesség fordul elő, különös tekintettel a vénás thromboemboliák előfordulására. Külön is figyelmet fordítottak a meglevő nem malignus társbetegség szerepére a haemostaticus rendellenességek kialakulása szempontjából. Eredmények: Az 1381 rosszindulatú daganatos betegben 397 esetben (28,7%) észleltek klinikailag megnyilvánuló haemostaticus rendellenességet. Leggyakoribbnak a mélyvénás trombózis és akut pulmonalis embólia bizonyult ( n = 305, 22%). Egyéb jellegű haemostasiszavar (migráló felületes thrombophlebitis, szeptikus trombózis, akut diffúz intravascularis coagulatio, microangiopathiás haemoliticus anaemia) 71 betegben fordult elő, amely 6,7%-nak felel meg. A haemostaticus eltéréssel járó malignus kóresetek 40%-ában nem malignus társbetegséget észleltek, különböző cardialis megbetegedések, valamint a krónikus obstruktív tüdőbetegség dominanciájával. A fokozott trombóziskészséget kiváltó szisztémás okok mellett közel 10%-os gyakoriságban a jelentős nagyságú lokoregionális tumorvolumen is hozzájárult a vénás keringési zavar kialakulásához. Következtetések: Szolid malignus betegekben a daganatsejtek és a koagulációs szisztéma egyes alkotóelemei közötti interakció fokozott trombózishajlam kialakulásához vezet, melynek következtében különböző klinikai megjelenésű haemostasis-rendellenességek jelentkezhetnek. Ezen haemostasiszavarok közül a klinikai gyakorlatban leggyakrabban a vénás thromboemboliák fordulnak elő. Idiopátiás vénás trombózisok eseteiben célzott vizsgálatok elvégzése indokolt az aszimptomatikus (okkult) malignus betegség igazolása, illetőleg kizárása céljából.
- 1 September 2007
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Orvosi Hetilap
- Vol. 148 (36) , 1691-1697
Disorders of hemostatic system in patients with malignant disease, especially in view of venous thromboembolism
A szolid malignus kórképekben laboratóriumi módszerekkel igazolható fokozott trombózishajlam a daganatsejtek haemostasisrendszerre gyakorolt aktiváló hatása következtében alakul ki. Az aktiváló hatás a daganatsejtek és a koagulációs rendszer különböző alkotóelemei (véralvadási faktorok, thrombocyták, endothel, fibrinolitikus rendszer) közötti interakció révén alakul ki, s ez vezet a protrombotikus állapottól a haemostasisrendszer klinikailag megnyilvánuló zavaraihoz. Célkitűzés: Retrospektív analízis során a szerzők arra kerestek választ, hogy nagy esetszámú szolid malignus daganatos betegben milyen jellegű és gyakoriságú haemostaticus rendellenességek fordulnak elő. Módszer: Az 1996 és 2004 közötti időszakban 1381 betegben hisztológiai és/vagy citológiai vizsgálat révén kórisméztek szolid malignus megbetegedést. A betegek többsége primer bronchopulmonalis kiindulású karcinómában szenvedett ( n = 1140). A többi esetben emlő-, colorectalis, vese-, húgyhólyag-, pajzsmirigy- és pancreaslokalizációjú volt a malignus folyamat, mesotheliomát hat betegben kórisméztek. A stádiummegállapító vizsgálatok alapján a betegek nagyobb hányada előrehaladott klinikai stádiumú volt. A daganatos betegekben azt vizsgálták, hogy milyen jellegű és gyakoriságú haemostaticus rendellenesség fordul elő, különös tekintettel a vénás thromboemboliák előfordulására. Külön is figyelmet fordítottak a meglevő nem malignus társbetegség szerepére a haemostaticus rendellenességek kialakulása szempontjából. Eredmények: Az 1381 rosszindulatú daganatos betegben 397 esetben (28,7%) észleltek klinikailag megnyilvánuló haemostaticus rendellenességet. Leggyakoribbnak a mélyvénás trombózis és akut pulmonalis embólia bizonyult ( n = 305, 22%). Egyéb jellegű haemostasiszavar (migráló felületes thrombophlebitis, szeptikus trombózis, akut diffúz intravascularis coagulatio, microangiopathiás haemoliticus anaemia) 71 betegben fordult elő, amely 6,7%-nak felel meg. A haemostaticus eltéréssel járó malignus kóresetek 40%-ában nem malignus társbetegséget észleltek, különböző cardialis megbetegedések, valamint a krónikus obstruktív tüdőbetegség dominanciájával. A fokozott trombóziskészséget kiváltó szisztémás okok mellett közel 10%-os gyakoriságban a jelentős nagyságú lokoregionális tumorvolumen is hozzájárult a vénás keringési zavar kialakulásához. Következtetések: Szolid malignus betegekben a daganatsejtek és a koagulációs szisztéma egyes alkotóelemei közötti interakció fokozott trombózishajlam kialakulásához vezet, melynek következtében különböző klinikai megjelenésű haemostasis-rendellenességek jelentkezhetnek. Ezen haemostasiszavarok közül a klinikai gyakorlatban leggyakrabban a vénás thromboemboliák fordulnak elő. Idiopátiás vénás trombózisok eseteiben célzott vizsgálatok elvégzése indokolt az aszimptomatikus (okkult) malignus betegség igazolása, illetőleg kizárása céljából.