József Laszlovszky
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Research Subjects
József Laszlovszky has a total of 7 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
- Erzsébet Győri
Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet
1 shared publication - Ganbold Byambaragchaa1 shared publication
- Krzysztof Gaidzik
Institute of Earth Sciences, University of Silesia in Katowice, 41-200 Sosnowiec, Poland
1 shared publication - Miklós Kázmér
Department of Palaeontology, ELTE Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary
1 shared publication - Mohammad Al-Tawalbeh
ELTE-TTK Őslénytani Tanszék
1 shared publication - Tibor Ákos Rácz1 shared publication
Latest Publications
- Open Access
- 1 January 2023
- Published by Foldtani Kozlony in Földtani Közlöny
- Vol. 153 (4) , 357-373
Visegrád pusztulása az oszmán-török hódoltság előtt – az 1541-es földrengés történeti és archeoszeizmológiai nézőpontból
A Duna-kanyar lett volna a helyszíne a tervezett nagymarosi duzzasztógátnak, a Bős-nagymarosi vízerőműrendszer legalsó tagjának. A gátat az 1970-es években tervezték, olyan stabilra, hogy ellenálljon VI-os intenzitású földrengéseknek. Magyarországon eddig még nem alkalmazott eljárással történeti följegyzéseket, fényképeket és rajzokat, valamint régészeti ásatások adatait sorakoztatjuk fel annak igazolására, hogy 1541. augusztus 21-én egy IX-es intenzitású rengés pusztította el Visegrádot. Bizonyítékaink között van a Salamon-tornyot kettévágó hasadék és a királyi palota szomszédságában egykor állt ferences kolostor maradványain felismerhető deformációs jelenségek. A Salamon-toronyról a 19. század végén készült rajzok és fényképek hűen dokumentálják a 16. századi földrengéskárokat. A pontos datáláshoz a rengés során tönkrement ferences kolostor – régészeti ásatásokkal megtámogatott – története szolgáltat adalékokat. A királyi palotára és a kolostorra vonatkozó történeti dokumentáció elemzésével megállapítottuk, hogy Visegrád katasztrófájáért az a rengés lehetett felelős, amelyet 1541. augusztus 21-én , Pesten élt át Bornemisza Péter, későbbi lutheránus püspök. Visegrádot 1544-ben elfoglalta a török, ezáltal megszűnt stratégiai jelentősége; az elromlott épületeket és a várost nem építették újjá. Kritikus létesítmények tervezésénél elengedhetetlen feltétel a környezet történeti szeizmológiai és archeoszeizmológiai vizsgálata.
- 1 January 2023
- Published by Foldtani Kozlony in Földtani Közlöny
- Vol. 153 (4) , 357-373
Open AccessVisegrád pusztulása az oszmán-török hódoltság előtt – az 1541-es földrengés történeti és archeoszeizmológiai nézőpontból
A Duna-kanyar lett volna a helyszíne a tervezett nagymarosi duzzasztógátnak, a Bős-nagymarosi vízerőműrendszer legalsó tagjának. A gátat az 1970-es években tervezték, olyan stabilra, hogy ellenálljon VI-os intenzitású földrengéseknek. Magyarországon eddig még nem alkalmazott eljárással történeti följegyzéseket, fényképeket és rajzokat, valamint régészeti ásatások adatait sorakoztatjuk fel annak igazolására, hogy 1541. augusztus 21-én egy IX-es intenzitású rengés pusztította el Visegrádot. Bizonyítékaink között van a Salamon-tornyot kettévágó hasadék és a királyi palota szomszédságában egykor állt ferences kolostor maradványain felismerhető deformációs jelenségek. A Salamon-toronyról a 19. század végén készült rajzok és fényképek hűen dokumentálják a 16. századi földrengéskárokat. A pontos datáláshoz a rengés során tönkrement ferences kolostor – régészeti ásatásokkal megtámogatott – története szolgáltat adalékokat. A királyi palotára és a kolostorra vonatkozó történeti dokumentáció elemzésével megállapítottuk, hogy Visegrád katasztrófájáért az a rengés lehetett felelős, amelyet 1541. augusztus 21-én , Pesten élt át Bornemisza Péter, későbbi lutheránus püspök. Visegrádot 1544-ben elfoglalta a török, ezáltal megszűnt stratégiai jelentősége; az elromlott épületeket és a várost nem építették újjá. Kritikus létesítmények tervezésénél elengedhetetlen feltétel a környezet történeti szeizmológiai és archeoszeizmológiai vizsgálata.
- 1 January 2020
- Published by Hungarian Archaeology in Hungarian Archaeology
- Vol. 9 (4) , 71-81
Research Using Metal Detectors at the Battlefield of Muhi : Community Archaeology, Battlefield Investigation and Related Methodological Issues
The defeat of the Hungarian forces at the battle of Muhi was a key historical episode, since it opened the country to the Mongol invasion. This event had complex consequences that have not yet been fully clarified regarding the further development of Hungarian society and its economy. The identification of the site of the battlefield has contributed to the better understanding of the events of 11 April 1241. The known course of events has been established through subjective written sources that were often based on indirect information. The identification of certain elements of the battle can provide new information, since it may be possible to reconstruct the tactical options provided to the leadership of the Hungarian and Mongolian forces by the geographical circumstances and how the location influenced the outcome of the battle. The research on the battlefield of Muhi gained momentum through the assistance of volunteers associated with a number of museums using metal detectors. In this article, we investigate the following question: what kind of opportunities does community archaeology provide in the interdisciplinary investigation of an Árpád Period (1000–1301) battlefield, and what kind of practical and methodological problems face research using metal detectors?
- 1 January 2020
- Published by Hungarian Archaeology in Hungarian Archaeology
- Vol. 9 (4) , 71-81
Research Using Metal Detectors at the Battlefield of Muhi : Community Archaeology, Battlefield Investigation and Related Methodological Issues
The defeat of the Hungarian forces at the battle of Muhi was a key historical episode, since it opened the country to the Mongol invasion. This event had complex consequences that have not yet been fully clarified regarding the further development of Hungarian society and its economy. The identification of the site of the battlefield has contributed to the better understanding of the events of 11 April 1241. The known course of events has been established through subjective written sources that were often based on indirect information. The identification of certain elements of the battle can provide new information, since it may be possible to reconstruct the tactical options provided to the leadership of the Hungarian and Mongolian forces by the geographical circumstances and how the location influenced the outcome of the battle. The research on the battlefield of Muhi gained momentum through the assistance of volunteers associated with a number of museums using metal detectors. In this article, we investigate the following question: what kind of opportunities does community archaeology provide in the interdisciplinary investigation of an Árpád Period (1000–1301) battlefield, and what kind of practical and methodological problems face research using metal detectors?
- 1 January 2020
- Published by Magyar Regeszet in Magyar Régészet
- Vol. 9 (3) , 32-42
Régészeti lelőhely – Szakrális tér : A népi vallásosság és a régészeti örökség kapcsolata a mai Mongóliában
A régészeti lelőhelyek általában a tudományos kutatások helyszíneként jelennek meg, de egyre nagyobb igény van arra, hogy az álló emlékeknél, a helyreállított épületekben vagy a rekonstruált régészeti jelenségekhez kapcsolódóan bemutatóhelyek, a nagyközönség által látogatható múzeumok és régészeti parkok jöjjenek létre. Ezek ma gyakran olyan emlékhelyek is, ahol a kulturális turizmus, az oktatás, az élmény alapú megismerés helyszíneiről beszélhetünk, de sok esetben helyi vallási jelenségekhez, a népi vallásossághoz, vagy valamilyen nagy világvalláshoz kapcsolódó, vagyis szakrális helyszínek is lehetnek. Jelen tanulmányunkban e jelenség egyik érdekes megjelenési formáját, a mongóliai régészeti lelőhelyek szakralizációját szeretnénk bemutatni. Az itt közreadott példák részben a magyar-mongol tájrégészeti kutatás, a Khi-Land projekt terepmunkái során szerzett tapasztalatok, részben pedig a mai Mongólia területén található egyik legnagyobb xiongnu lelőhely, Noyon Uul (Noin-Ula) ásatásaihoz köthetők.
- 1 January 2020
- Published by Magyar Regeszet in Magyar Régészet
- Vol. 9 (3) , 32-42
Régészeti lelőhely – Szakrális tér : A népi vallásosság és a régészeti örökség kapcsolata a mai Mongóliában
A régészeti lelőhelyek általában a tudományos kutatások helyszíneként jelennek meg, de egyre nagyobb igény van arra, hogy az álló emlékeknél, a helyreállított épületekben vagy a rekonstruált régészeti jelenségekhez kapcsolódóan bemutatóhelyek, a nagyközönség által látogatható múzeumok és régészeti parkok jöjjenek létre. Ezek ma gyakran olyan emlékhelyek is, ahol a kulturális turizmus, az oktatás, az élmény alapú megismerés helyszíneiről beszélhetünk, de sok esetben helyi vallási jelenségekhez, a népi vallásossághoz, vagy valamilyen nagy világvalláshoz kapcsolódó, vagyis szakrális helyszínek is lehetnek. Jelen tanulmányunkban e jelenség egyik érdekes megjelenési formáját, a mongóliai régészeti lelőhelyek szakralizációját szeretnénk bemutatni. Az itt közreadott példák részben a magyar-mongol tájrégészeti kutatás, a Khi-Land projekt terepmunkái során szerzett tapasztalatok, részben pedig a mai Mongólia területén található egyik legnagyobb xiongnu lelőhely, Noyon Uul (Noin-Ula) ásatásaihoz köthetők.