Ivett Margit Hegedűs
Research Subjects
Research Interests
Ivett Margit Hegedűs has a total of 2 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
- Dénes Bartha
Department of Botany, Faculty of Forestry, University of West Hungary, Sopron, Hungary
2 shared publications - Sándor Bordács
Department of Botany, Institute of Agronomy, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Villányi Út 29-43, 1118 Budapest, Hungary
1 shared publication
Latest Publications
- 19 November 2025
- Published by Botanikai Kozlemenyek in Botanikai Közlemények
- Vol. 112 (2) , 209-224
A szürke tölgy (Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky) és a kocsányos tölgy (Quercus robur L. subsp. robur) virágzatainak mikromorfológiai összehasonlítása
Jelen tanulmányban a szürke tölgy (Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky) és a kocsányos tölgy (Quercus robur L. subsp. robur) virágzatának mikromorfológiáját hasonlítjuk össze. A szürke tölgy mintákat Romániában, a kocsányos tölgy mintákat Magyarországon és Romániában gyűjtöttük 2023, 2024 és 2025 tavaszán, összesen 11 lelőhelyen. A 70 minta 33 fáról származott. A virágzatokon a mikromorfológiai jellemzőket – elsősorban a szőrtípusok jelenlétét – pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) felvételekkel vizsgáltuk a virágzati tengelyen, valamint a virágokhoz tartozó képleteken, ideértve a kupacskezdeményeket, a bibét, a porzószálat és a portokot. Meghatároztuk a termős és a porzós virágzati tengelyen a szőrdenzitást, és mértük ugyanott a szőrkarok hosszát. Érintőlegesen a pollenszemeket is vizsgáltuk. Indumentumot (szőrözöttséget) a bibén, a portokon és a porzószálon egyik taxon esetében sem találtunk. A termős virágzati tengelyen, a kupacskezdeményeken és a porzós virágzat tengelyén viszont mindkét taxonnál csillagszőröket és nyalábszőröket figyeltünk meg. A kocsányos tölgy esetében előfordultak olyan termős virágzatok, melyek tengelye teljesen szőrtelen volt – ez egyértelmű mikromorfológiai különbséget jelent a két taxon között a vizsgált minták vonatkozásában. A szürke tölgy termős virágzati tengelye mintegy négyszer nagyobb szőrdenzitásúnak adódott, mint a kocsányos tölgyé (93,71, ill. 25,00 trichóma/mm²), és hosszabb szőrkarokat mértünk mind a csillagszőrök (329,14 ± 86,01 μm), mind a nyalábszőrök (468,39 ± 117,31 μm) esetében. A kocsányos tölgynél a csillagszőrök hossza 152,63 ± 63,83 μm, míg a nyalábszőröké 225,59 ± 74,23 μm volt. Szignifikáns különbséget találtunk a pollenszemek hosszában: a szürke tölgynél 35,67 ± 4,11 μm, a kocsányos tölgynél 32,83 ± 4,04 μm volt. A szürke tölgy virágzatainak nagyobb szőrdenzitása segítheti a taxon pontosabb azonosítását. Az erősebb szőrözöttség, amit a virágzatokon kívül korábbi vizsgálatban a levelek esetében is tapasztaltunk, jobb szárazságtűrést jelezhet, ami a klímaváltozás szempontjából előnyös tulajdonság. Tanulmányunk az első részletes mikromorfológiai összehasonlítás a szürke tölgy és a kocsányos tölgy virágzatai között, így új ismeretekkel járul hozzá a két taxon morfológiai elkülönítéséhez.
- 19 November 2025
- Published by Botanikai Kozlemenyek in Botanikai Közlemények
- Vol. 112 (2) , 209-224
A szürke tölgy (Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky) és a kocsányos tölgy (Quercus robur L. subsp. robur) virágzatainak mikromorfológiai összehasonlítása
Jelen tanulmányban a szürke tölgy (Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky) és a kocsányos tölgy (Quercus robur L. subsp. robur) virágzatának mikromorfológiáját hasonlítjuk össze. A szürke tölgy mintákat Romániában, a kocsányos tölgy mintákat Magyarországon és Romániában gyűjtöttük 2023, 2024 és 2025 tavaszán, összesen 11 lelőhelyen. A 70 minta 33 fáról származott. A virágzatokon a mikromorfológiai jellemzőket – elsősorban a szőrtípusok jelenlétét – pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) felvételekkel vizsgáltuk a virágzati tengelyen, valamint a virágokhoz tartozó képleteken, ideértve a kupacskezdeményeket, a bibét, a porzószálat és a portokot. Meghatároztuk a termős és a porzós virágzati tengelyen a szőrdenzitást, és mértük ugyanott a szőrkarok hosszát. Érintőlegesen a pollenszemeket is vizsgáltuk. Indumentumot (szőrözöttséget) a bibén, a portokon és a porzószálon egyik taxon esetében sem találtunk. A termős virágzati tengelyen, a kupacskezdeményeken és a porzós virágzat tengelyén viszont mindkét taxonnál csillagszőröket és nyalábszőröket figyeltünk meg. A kocsányos tölgy esetében előfordultak olyan termős virágzatok, melyek tengelye teljesen szőrtelen volt – ez egyértelmű mikromorfológiai különbséget jelent a két taxon között a vizsgált minták vonatkozásában. A szürke tölgy termős virágzati tengelye mintegy négyszer nagyobb szőrdenzitásúnak adódott, mint a kocsányos tölgyé (93,71, ill. 25,00 trichóma/mm²), és hosszabb szőrkarokat mértünk mind a csillagszőrök (329,14 ± 86,01 μm), mind a nyalábszőrök (468,39 ± 117,31 μm) esetében. A kocsányos tölgynél a csillagszőrök hossza 152,63 ± 63,83 μm, míg a nyalábszőröké 225,59 ± 74,23 μm volt. Szignifikáns különbséget találtunk a pollenszemek hosszában: a szürke tölgynél 35,67 ± 4,11 μm, a kocsányos tölgynél 32,83 ± 4,04 μm volt. A szürke tölgy virágzatainak nagyobb szőrdenzitása segítheti a taxon pontosabb azonosítását. Az erősebb szőrözöttség, amit a virágzatokon kívül korábbi vizsgálatban a levelek esetében is tapasztaltunk, jobb szárazságtűrést jelezhet, ami a klímaváltozás szempontjából előnyös tulajdonság. Tanulmányunk az első részletes mikromorfológiai összehasonlítás a szürke tölgy és a kocsányos tölgy virágzatai között, így új ismeretekkel járul hozzá a két taxon morfológiai elkülönítéséhez.
- Open Access
- 1 June 2023
- Published by Acta Silvatica et Lignaria Hungarica in Acta Silvatica et Lignaria Hungarica
- Vol. 19 (2) , 75-85
Comparative Studies on Leaf Micromorphology of the Abaxial Surface of Quercus robur L. subsp. robur and Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. KOCH) MENITSKY
This study examined micromorphological traits on the abaxial surface of leaves using a Scanning Electron Microscope (SEM) to compare pedunculate oak and greyish oak taxa close-up. We selected a pedunculate oak population in Hungary and greyish oak population in Romania. The study randomly selected trees over 100 years old from these populations to investigate the differences between the two taxa based on leaf micromorphological characteristics. We focused mainly on indumentum because observing trichomes can be used in practice. Variation was found in trichome types, trichome-ray lengths, and stomata extent and shape. Stellate and fasciculate trichomes were absent on pedunculate oak leaves and densely developed on greyish oak leaves. The average length of the simple-uniseriate trichomes of pedunculate oak was 49.45 μm and 61.96 μm in greyish oak. On average, stomata surfaces on pedunculate oak leaves were 513.09 μm2 and 440.28 μm2 on greyish oak leaves. The study found no variation in epicuticular wax layer type. Despite the small sample size, in comparing the two populations, we found that the two taxa were distinguishable based on trichome types, and we believe that forestry practice could utilise this trait.
- 1 June 2023
- Published by Acta Silvatica et Lignaria Hungarica in Acta Silvatica et Lignaria Hungarica
- Vol. 19 (2) , 75-85
Open AccessComparative Studies on Leaf Micromorphology of the Abaxial Surface of Quercus robur L. subsp. robur and Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. KOCH) MENITSKY
This study examined micromorphological traits on the abaxial surface of leaves using a Scanning Electron Microscope (SEM) to compare pedunculate oak and greyish oak taxa close-up. We selected a pedunculate oak population in Hungary and greyish oak population in Romania. The study randomly selected trees over 100 years old from these populations to investigate the differences between the two taxa based on leaf micromorphological characteristics. We focused mainly on indumentum because observing trichomes can be used in practice. Variation was found in trichome types, trichome-ray lengths, and stomata extent and shape. Stellate and fasciculate trichomes were absent on pedunculate oak leaves and densely developed on greyish oak leaves. The average length of the simple-uniseriate trichomes of pedunculate oak was 49.45 μm and 61.96 μm in greyish oak. On average, stomata surfaces on pedunculate oak leaves were 513.09 μm2 and 440.28 μm2 on greyish oak leaves. The study found no variation in epicuticular wax layer type. Despite the small sample size, in comparing the two populations, we found that the two taxa were distinguishable based on trichome types, and we believe that forestry practice could utilise this trait.