Dóra Ripszám
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Dóra Ripszám has a total of 6 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
- Dorina Lakatos
MONTANA Knowledge Management Ltd., H-1029 Budapest, Hungary
1 shared publication - Dániel Nagy
MONTANA Knowledge Management Ltd., H-1097 Budapest, Hungary
1 shared publication - Gergely Márk Csányi
MONTANA Knowledge Management Ltd., H-1097 Budapest, Hungary
1 shared publication - István Üveges
MONTANA Knowledge Management Ltd., H-1097 Budapest, Hungary
1 shared publication - János Pál Vadász
MONTANA Knowledge Management Ltd., H-1097 Budapest, Hungary
1 shared publication - Kornélia Kozák
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
1 shared publication
Latest Publications
- Open Access
- 5 December 2025
- Published by MDPI AG in Big Data and Cognitive Computing
- Vol. 9 (12) , 315
Sentence-Level Rhetorical Role Labeling in Judicial Decisions
This paper presents an in-production Rhetorical Role Labeling (RRL) classifier developed for Hungarian judicial decisions. RRL is a sequential classification problem in Natural Language Processing, aiming to assign functional roles (such as facts, arguments, decision, etc.) to every segment or sentence in a legal document. The study was conducted on a human-annotated sentence-level RRL corpus and compares multiple neural architectures, including BiLSTM, attention-based networks, and a support vector machine as baseline. It further investigates the impact of late chunking during vectorization, in contrast to classical approaches. Results from tests on the labeled dataset and annotator agreement statistics are reported, and performance is analyzed across architecture types and embedding strategies. Contrary to recent findings in retrieval tasks, late chunking does not show consistent improvements for sentence-level RRL, suggesting that contextualization through chunk embeddings may introduce noise rather than useful context in Hungarian legal judgments. The work also discusses the unique structure and labeling challenges of Hungarian cases compared to international datasets and provides empirical insights for future legal NLP research in non-English court decisions.
- 5 December 2025
- Published by MDPI AG in Big Data and Cognitive Computing
- Vol. 9 (12) , 315
Open AccessSentence-Level Rhetorical Role Labeling in Judicial Decisions
This paper presents an in-production Rhetorical Role Labeling (RRL) classifier developed for Hungarian judicial decisions. RRL is a sequential classification problem in Natural Language Processing, aiming to assign functional roles (such as facts, arguments, decision, etc.) to every segment or sentence in a legal document. The study was conducted on a human-annotated sentence-level RRL corpus and compares multiple neural architectures, including BiLSTM, attention-based networks, and a support vector machine as baseline. It further investigates the impact of late chunking during vectorization, in contrast to classical approaches. Results from tests on the labeled dataset and annotator agreement statistics are reported, and performance is analyzed across architecture types and embedding strategies. Contrary to recent findings in retrieval tasks, late chunking does not show consistent improvements for sentence-level RRL, suggesting that contextualization through chunk embeddings may introduce noise rather than useful context in Hungarian legal judgments. The work also discusses the unique structure and labeling challenges of Hungarian cases compared to international datasets and provides empirical insights for future legal NLP research in non-English court decisions.
- Open Access
- 24 November 2023
- Published by Repulestudomanyi Kozlemenyek in Repüléstudományi Közlemények
- Vol. 35 (1) , 49-58
A magánszféra védelme a pilóta nélküli légi jármű alkalmazása során
A technológiai fejlődés és a digitalizáció növekvő tendenciájának következtében az egyén magánszférájának védelme olyan új kihívásokkal néz szembe, amelyekre a szabályozásnak is szükséges reagálnia. A pilóta nélküli légi járművek használata rendkívül dinamikus terjedést mutat, azonban a széles körű igénybevétel során számos magánszférát, illetve az információs önrendelkezési jogot is érintő kérdés merül fel. A pilóta nélküli légi jármű használata kapcsán a magánszféra védelme nem csupán az Alaptörvényre vezethető vissza, de büntetőjogi felelősségi struktúra is kapcsolódik hozzá.
- 24 November 2023
- Published by Repulestudomanyi Kozlemenyek in Repüléstudományi Közlemények
- Vol. 35 (1) , 49-58
Open AccessA magánszféra védelme a pilóta nélküli légi jármű alkalmazása során
A technológiai fejlődés és a digitalizáció növekvő tendenciájának következtében az egyén magánszférájának védelme olyan új kihívásokkal néz szembe, amelyekre a szabályozásnak is szükséges reagálnia. A pilóta nélküli légi járművek használata rendkívül dinamikus terjedést mutat, azonban a széles körű igénybevétel során számos magánszférát, illetve az információs önrendelkezési jogot is érintő kérdés merül fel. A pilóta nélküli légi jármű használata kapcsán a magánszféra védelme nem csupán az Alaptörvényre vezethető vissza, de büntetőjogi felelősségi struktúra is kapcsolódik hozzá.
- Open Access
- 1 January 2023
- Published by Repulestudomanyi Kozlemenyek in Repüléstudományi Közlemények
- Vol. 35 (3) , 43-49
A pilóta nélküli légi járművek jogszerű használatához kapcsolódó büntetőjogi felelősség
Az utóbbi években a pilóta nélküli légi járművek népszerűsége jelentősen megnövekedett annak köszönhetően, hogy felhasználási lehetőségei rendkívül szélesek. A pilóta nélküli légi járművek jogszerű használatának büntetőjogi felelőssége kapcsán két bűncselekmény jön számításba.Amennyiben nyílt megfigyelés vagy felvételrögzítés történik, akkor a személyiségi jogok sérelmének polgári jogi szankciói alkalmazhatók, ha pedig e jogosulatlan adatkezelés – eredményként – jelentős érdeksérelmet okoz, akkor a Btk. 219. § (1) bekezdése szerinti személyes adattal visszaélés vétsége állapítható meg. A titkos megfigyelésre pedig a tiltott adatszerzés átfogó tényállása alkalmazandó [Btk. 422. § (1) bekezdés b) pont].
- 1 January 2023
- Published by Repulestudomanyi Kozlemenyek in Repüléstudományi Közlemények
- Vol. 35 (3) , 43-49
Open AccessA pilóta nélküli légi járművek jogszerű használatához kapcsolódó büntetőjogi felelősség
Az utóbbi években a pilóta nélküli légi járművek népszerűsége jelentősen megnövekedett annak köszönhetően, hogy felhasználási lehetőségei rendkívül szélesek. A pilóta nélküli légi járművek jogszerű használatának büntetőjogi felelőssége kapcsán két bűncselekmény jön számításba.Amennyiben nyílt megfigyelés vagy felvételrögzítés történik, akkor a személyiségi jogok sérelmének polgári jogi szankciói alkalmazhatók, ha pedig e jogosulatlan adatkezelés – eredményként – jelentős érdeksérelmet okoz, akkor a Btk. 219. § (1) bekezdése szerinti személyes adattal visszaélés vétsége állapítható meg. A titkos megfigyelésre pedig a tiltott adatszerzés átfogó tényállása alkalmazandó [Btk. 422. § (1) bekezdés b) pont].
- Open Access
- 1 January 2023
- Published by Honvedsegi szemle in Honvédségi Szemle
- Vol. 151 (6) , 102-113
Gondolatok a katona élethez való jogáról
Az élethez való jog abszolút és korlátozhatatlan alapjognak minősül, egyúttal számos más jog előfeltétele is. Ennek ellenére felvetődik a kérdés: az élethez való jog mint az egyik legértékesebb alkotmányos alapjog korlátozható-e, avagy korlátozhatatlan? És amennyiben korlátozható, akkor milyen esetekben, milyen feltételek mellett lehet e jogot korlátozni? Tovább bonyolítja a kérdést, ha speciális alanyi kört helyezünk a vizsgálat középpontjába. Milyen mélységig kockáztatható a haderő személyi állományának élethez való joga? Jelen kutatás módszertana a széles körű jogszabályi és szakirodalmi anyag áttekintése, feldolgozása, valamint a releváns alkotmánybírósági határozatok vizsgálata. A tanulmány főként alkotmányjogi és honvédelmi jogi alapokon nyugszik és eredményeinek hasznosíthatósága is elsősorban ezen két jogterületen jelenik meg. A katona a honvéd eskü letételével végső soron az élete feláldozásának kockázatát vállalja, a Hvt.-ben meghatározott egyes feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal, más esetekben pedig akkor is köteles azt teljesíteni, ha az az életét vagy a testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti. A törvényben nevesített feladatok végrehajtásán kívül a honvéd életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztető parancs kiadása tilos, ennek ellenére annak végrehajtása a Hvt. 79. § szerint mégsem tagadható meg. A szerző álláspontja szerint a hatályos szabályozás nem fordít kellő figyelmet a tiltott parancs kiadása esetén a katona életének védelmére.
- 1 January 2023
- Published by Honvedsegi szemle in Honvédségi Szemle
- Vol. 151 (6) , 102-113
Open AccessGondolatok a katona élethez való jogáról
Az élethez való jog abszolút és korlátozhatatlan alapjognak minősül, egyúttal számos más jog előfeltétele is. Ennek ellenére felvetődik a kérdés: az élethez való jog mint az egyik legértékesebb alkotmányos alapjog korlátozható-e, avagy korlátozhatatlan? És amennyiben korlátozható, akkor milyen esetekben, milyen feltételek mellett lehet e jogot korlátozni? Tovább bonyolítja a kérdést, ha speciális alanyi kört helyezünk a vizsgálat középpontjába. Milyen mélységig kockáztatható a haderő személyi állományának élethez való joga? Jelen kutatás módszertana a széles körű jogszabályi és szakirodalmi anyag áttekintése, feldolgozása, valamint a releváns alkotmánybírósági határozatok vizsgálata. A tanulmány főként alkotmányjogi és honvédelmi jogi alapokon nyugszik és eredményeinek hasznosíthatósága is elsősorban ezen két jogterületen jelenik meg. A katona a honvéd eskü letételével végső soron az élete feláldozásának kockázatát vállalja, a Hvt.-ben meghatározott egyes feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal, más esetekben pedig akkor is köteles azt teljesíteni, ha az az életét vagy a testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti. A törvényben nevesített feladatok végrehajtásán kívül a honvéd életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztető parancs kiadása tilos, ennek ellenére annak végrehajtása a Hvt. 79. § szerint mégsem tagadható meg. A szerző álláspontja szerint a hatályos szabályozás nem fordít kellő figyelmet a tiltott parancs kiadása esetén a katona életének védelmére.