Ottilia György
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Research Subjects
Ottilia György has a total of 3 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
- Endre Orbán
University of Public Service, Budapest, Hungary
1 shared publication - Levente-József Tánczos
Sapientia Hungarian University of Transylvania
1 shared publication - Szeréna Nagy
Sapientia Hungarian University of Transylvania
1 shared publication
Latest Publications
- 4 October 2026
- Published by Scientia Publishing House
Üzleti tervezés az agráriumban a fenntarthatóság figyelembevételével
A könyv egy olyan modern koncepcióra épül, amely sikeresen ötvözi az elméleti és gyakorlati tudást, illetve annak alkalmazását, lehetőséget teremtve arra, hogy az elsajátított ismereteket gyakorlatba ültesse az olvasó. A cél az, hogy a tanulási folyamat révén, valamint az elvégzett gyakorlat során a vállalkozói készségek tudatosítása és fejlesztése megtörténjen, ami hozzájárulhat a munkaerőpiaci elhelyezkedés sikerességéhez és egy saját vállalkozás elindításához.
- 4 October 2026
- Published by Scientia Publishing House
Üzleti tervezés az agráriumban a fenntarthatóság figyelembevételével
A könyv egy olyan modern koncepcióra épül, amely sikeresen ötvözi az elméleti és gyakorlati tudást, illetve annak alkalmazását, lehetőséget teremtve arra, hogy az elsajátított ismereteket gyakorlatba ültesse az olvasó. A cél az, hogy a tanulási folyamat révén, valamint az elvégzett gyakorlat során a vállalkozói készségek tudatosítása és fejlesztése megtörténjen, ami hozzájárulhat a munkaerőpiaci elhelyezkedés sikerességéhez és egy saját vállalkozás elindításához.
- Open Access
- 1 January 2023
- Published by Europai tukor in Európai Tükör
- Vol. 26 (4) , 71-87
A Comparative Analysis of the Circular Economy Strategies of the EU Member States
This paper focuses on the circular economy and, within this, on the strategies prepared by EU Member States to move towards a circular economy. The European Commission’s 2014 Communication “Towards a Circular Economy: a Zero Waste Europe” launched the transition to a Circular Economy (CE) in EU Member States. Subsequently, not only has the EU issued a CE Action Plan and a number of documents over the last 9 years, but Member States have also developed their own national strategies for the transition to CE during this period. These strategies vary from country to country, not only being country-specific, but also very heterogeneous in their name, composition, form, objectives and timeframe. The main research question of this paper is what the EU Member States’ circular strategies contain, and what the member states focus on within each of the categories I have chosen, what are the common points, and above all, the similarities and differences along the individual categories. To answer the “what” question, I used quantitative content analysis, while to answer the “what kind of” question, I used qualitative discourse analysis. The research is timely because by 2023, all EU countries without exception will finally have published their CE strategies. Previous studies that have looked at similar aspects only provide partial comparisons, as not all countries had a CE strategy.
- 1 January 2023
- Published by Europai tukor in Európai Tükör
- Vol. 26 (4) , 71-87
Open AccessA Comparative Analysis of the Circular Economy Strategies of the EU Member States
This paper focuses on the circular economy and, within this, on the strategies prepared by EU Member States to move towards a circular economy. The European Commission’s 2014 Communication “Towards a Circular Economy: a Zero Waste Europe” launched the transition to a Circular Economy (CE) in EU Member States. Subsequently, not only has the EU issued a CE Action Plan and a number of documents over the last 9 years, but Member States have also developed their own national strategies for the transition to CE during this period. These strategies vary from country to country, not only being country-specific, but also very heterogeneous in their name, composition, form, objectives and timeframe. The main research question of this paper is what the EU Member States’ circular strategies contain, and what the member states focus on within each of the categories I have chosen, what are the common points, and above all, the similarities and differences along the individual categories. To answer the “what” question, I used quantitative content analysis, while to answer the “what kind of” question, I used qualitative discourse analysis. The research is timely because by 2023, all EU countries without exception will finally have published their CE strategies. Previous studies that have looked at similar aspects only provide partial comparisons, as not all countries had a CE strategy.
- Open Access
- 1 January 2021
- Published by Gazdasag es tarsadalom in Gazdaság és Társadalom
- Vol. 14 (1) , 42-61
Az élelmiszervásárlási szokások átalakulása a Covid-19 első hullámában Romániában és Magyarországon
A 2020-as COVID-19 járvány kitörése, a kialakuló gazdasági bizonytalanság, a csökkenő bizalom, a digitális megoldások és a home office következtében megváltozott a fogyasztói magatartás, ezen belül az élelmiszervásárlási szokások. Kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk az élelmiszer-vásárlási szokásokat a járvány kitörésének első hullámában, a járvány által okozott vásárlói döntéseket, illetve motivációkat két ország magyar nemzetiségű városi népességének körében. Jelen tanulmányban a járvány kezdetén, a kijárási tilalom idején végeztünk felmérést romániai magyar városi fogyasztók körében, valamint a magyarországi városi lakosság körében. A két hónapos időszak alatt több, mint 2000 kitöltött kérdőívet gyűjtöttünk össze.
- 1 January 2021
- Published by Gazdasag es tarsadalom in Gazdaság és Társadalom
- Vol. 14 (1) , 42-61
Open AccessAz élelmiszervásárlási szokások átalakulása a Covid-19 első hullámában Romániában és Magyarországon
A 2020-as COVID-19 járvány kitörése, a kialakuló gazdasági bizonytalanság, a csökkenő bizalom, a digitális megoldások és a home office következtében megváltozott a fogyasztói magatartás, ezen belül az élelmiszervásárlási szokások. Kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk az élelmiszer-vásárlási szokásokat a járvány kitörésének első hullámában, a járvány által okozott vásárlói döntéseket, illetve motivációkat két ország magyar nemzetiségű városi népességének körében. Jelen tanulmányban a járvány kezdetén, a kijárási tilalom idején végeztünk felmérést romániai magyar városi fogyasztók körében, valamint a magyarországi városi lakosság körében. A két hónapos időszak alatt több, mint 2000 kitöltött kérdőívet gyűjtöttünk össze.