Zoltán Rajki
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Research Subjects
Zoltán Rajki has a total of 10 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
- Mónika Andok
Department of Communication Studies, Pázmány Péter Catholic University, 1088 Budapest, Hungary
5 shared publications - Ida Dringó-Horváth
Károli Gáspár Református Egyetem
3 shared publications - András Radetzky
Pázmány Péter Catholic University
2 shared publications - Dóra Szilczl
Department of Communication Studies, Pázmány Péter Catholic University, Szentkirályi u. 28, 1088 Budapest, Hungary
2 shared publications - Judit T. Nagy
Károli Gáspár Református Egyetem
2 shared publications - Kincső Boróka Bányász-Váczi
István Nemeskürty Faculty of Teacher Training, Ludovika University of Public Service, Budapest, Hungary
2 shared publications
Latest Publications
- Open Access
- 17 November 2026
- Published by University of Southern Queensland in Student Success
Temporal Self-Management in Higher Education: Goal Time Horizons, SMART-Aligned Goal Setting, and Agile Self-Management
This study examines goal time horizon orientation as a temporal dimension of student self-management in higher education. Using survey data from 3,485 Hungarian university students, it analyses how short-, medium-, and long-term goal horizons combine into distinct profiles, and how these horizons and profiles relate to self-reported SMART-aligned goal setting, agile self-management, and demographic and academic variables. Results show that multi-horizon goal planning is widespread: 81.6% of students combine at least two time horizons, and 43.7% display a complex profile. Multinomial logistic regression indicates that agile self-management has the most consistent association with profile complexity, mainly through the greater likelihood of less complex profiles among non-agile students. The SMART-aligned goal-setting profile shows more specific associations, especially with long-term goal orientation and the absence of a specified goal time horizon. The findings identify a differentiated temporal structure of student self-management with potential relevance for student transition, academic adaptation, and student success.
- 17 November 2026
- Published by University of Southern Queensland in Student Success
Open AccessTemporal Self-Management in Higher Education: Goal Time Horizons, SMART-Aligned Goal Setting, and Agile Self-Management
This study examines goal time horizon orientation as a temporal dimension of student self-management in higher education. Using survey data from 3,485 Hungarian university students, it analyses how short-, medium-, and long-term goal horizons combine into distinct profiles, and how these horizons and profiles relate to self-reported SMART-aligned goal setting, agile self-management, and demographic and academic variables. Results show that multi-horizon goal planning is widespread: 81.6% of students combine at least two time horizons, and 43.7% display a complex profile. Multinomial logistic regression indicates that agile self-management has the most consistent association with profile complexity, mainly through the greater likelihood of less complex profiles among non-agile students. The SMART-aligned goal-setting profile shows more specific associations, especially with long-term goal orientation and the absence of a specified goal time horizon. The findings identify a differentiated temporal structure of student self-management with potential relevance for student transition, academic adaptation, and student success.
- Open Access
A bölcsészet-, társadalomtudományi és pedagógiai szakokon tanuló hallgatók perspektívái a mesterséges intelligencia lehetőségeiről és kockázatairól, 2. rész
A tanulmány egy kétrészes cikksorozat második része. Az első rész elméleti keretet és átfogó szakirodalmi áttekintést adott, míg a jelen írás 1027 bölcsészettudományi, társadalomtudományi és pedagógiai képzésben részt vevő hallgató kérdőíves vizsgálatának eredményeit elemzi. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a hallgatók miként értékelik a mesterséges intelligencia jövőbeli szerepét a mindennapi életben és a munkaerőpiacon, milyen kockázatokat azonosítanak, valamint milyen jelentőséget tulajdonítanak az MI-kompetenciáknak saját karrierjük szempontjából. A válaszadók többsége számottevő társadalmi hatással számol, ugyanakkor a karrierre gyakorolt hatás megítélése differenciált. A hallgatók 42,5%-a nem vár érdemi befolyást pályájára, 30,4% pozitív, 27,2% negatív következményekkel számol. Az MI-technológiák ismeretét 70,3% fontosnak vagy elengedhetetlennek tartja. A kockázatészlelés különösen erős a vizuális manipuláció, az álhírek terjesztése, az adatvédelem és a magánélet védelme esetében, a nők és a levelező tagozatos hallgatók több dimenzióban magasabb kockázati értékeket adtak. A rendszeres MI-használók nagyobb arányban várnak pozitív karrierhatást (39,5%), mint a nem használók (26,2%), miközben a nem használók körében gyakoribb a semleges álláspont (47,1%). Az MI-használattól teljesen elzárkózók 64,8%-a nem tartja fontosnak az MI-eszközök ismeretét. Az eredmények alapján a karrierpercepció a használati tapasztalat, a kockázatészlelés és a demográfiai jellemzők együttes hatásaként értelmezhető. A 68,1%-os nem használói arány arra utal, hogy az MI felsőoktatási integrációja korlátozott, ami célzott kompetenciafejlesztést indokol, különösen a humán és pedagógiai képzési területeken.
Open AccessA bölcsészet-, társadalomtudományi és pedagógiai szakokon tanuló hallgatók perspektívái a mesterséges intelligencia lehetőségeiről és kockázatairól, 2. rész
A tanulmány egy kétrészes cikksorozat második része. Az első rész elméleti keretet és átfogó szakirodalmi áttekintést adott, míg a jelen írás 1027 bölcsészettudományi, társadalomtudományi és pedagógiai képzésben részt vevő hallgató kérdőíves vizsgálatának eredményeit elemzi. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a hallgatók miként értékelik a mesterséges intelligencia jövőbeli szerepét a mindennapi életben és a munkaerőpiacon, milyen kockázatokat azonosítanak, valamint milyen jelentőséget tulajdonítanak az MI-kompetenciáknak saját karrierjük szempontjából. A válaszadók többsége számottevő társadalmi hatással számol, ugyanakkor a karrierre gyakorolt hatás megítélése differenciált. A hallgatók 42,5%-a nem vár érdemi befolyást pályájára, 30,4% pozitív, 27,2% negatív következményekkel számol. Az MI-technológiák ismeretét 70,3% fontosnak vagy elengedhetetlennek tartja. A kockázatészlelés különösen erős a vizuális manipuláció, az álhírek terjesztése, az adatvédelem és a magánélet védelme esetében, a nők és a levelező tagozatos hallgatók több dimenzióban magasabb kockázati értékeket adtak. A rendszeres MI-használók nagyobb arányban várnak pozitív karrierhatást (39,5%), mint a nem használók (26,2%), miközben a nem használók körében gyakoribb a semleges álláspont (47,1%). Az MI-használattól teljesen elzárkózók 64,8%-a nem tartja fontosnak az MI-eszközök ismeretét. Az eredmények alapján a karrierpercepció a használati tapasztalat, a kockázatészlelés és a demográfiai jellemzők együttes hatásaként értelmezhető. A 68,1%-os nem használói arány arra utal, hogy az MI felsőoktatási integrációja korlátozott, ami célzott kompetenciafejlesztést indokol, különösen a humán és pedagógiai képzési területeken.
- Open Access
A bölcsészet-, társadalomtudományi és pedagógiai szakokon tanuló hallgatók perspektívái a mesterséges intelligencia lehetőségeiről és kockázatairól, 1. rész
Napjainkban a mesterséges intelligencia (MI) a modern technológiák egyik legmeghatározóbb eleme, amely új típusú lehetőségeket és kihívásokat teremt a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon. Az MI képes személyre szabott tanulási élményt nyújtani, megkönnyítve a diákok számára a tananyagok elsajátítását és az egyéni igényekhez igazított fejlődést. A felsőoktatás mellett a munkaerőpiacon is észlelhető változásokat idéz elő, mivel egyrészt új foglalkoztatási formákat hoz létre, másrészt bizonyos munkakörök megszűnéséhez vezet, miközben a digitális készségek és az innováció iránti igényt erősíti. Mindazonáltal az új technológia térhódítása olyan kihívásokat is magában hordoz, mint a munkahelyi egyenlőtlenségek fokozódása és az etikai dilemmák kezelése. A szerzők kutatásukban a bölcsészet-, a társadalomtudományi és a pedagógia szakos hallgatók attitűdjeit, jövőképét és MI-használatra való nyitottságát vizsgálták, különös tekintettel a technológia kockázataira és lehetőségeire. A kvantitatív kutatás keretében 1027 hallgatót kérdeztek meg, akik egy kérdőív segítségével osztották meg véleményüket az MI-vel kapcsolatos ismereteikről, attitűdjeikről és használati szokásaikról. A kiértékelés során statisztikai módszerekkel vizsgálták a megkérdezett hallgatók válaszait. A szerzők kutatásukkal rámutatnak arra, hogy a digitális kompetenciák fejlesztése és az MI etikus használatának oktatása kulcsfontosságú a hallgatók munkaerőpiaci felkészítésében. A technológia gyors fejlődése miatt elengedhetetlen, hogy a felsőoktatás és a munkaerőpiac szereplői rugalmasan alkalmazkodjanak, és hogy az emberek megtanuljanak sikeresen alkalmazkodni az új környezethez. A tanulmány első része a szakirodalmi háttér feltárására és a releváns előzetes kutatások elemzésére összpontosít, míg a második rész az empirikus vizsgálat részletezésével és annak eredményeinek bemutatásával foglalkozik.
Open AccessA bölcsészet-, társadalomtudományi és pedagógiai szakokon tanuló hallgatók perspektívái a mesterséges intelligencia lehetőségeiről és kockázatairól, 1. rész
Napjainkban a mesterséges intelligencia (MI) a modern technológiák egyik legmeghatározóbb eleme, amely új típusú lehetőségeket és kihívásokat teremt a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon. Az MI képes személyre szabott tanulási élményt nyújtani, megkönnyítve a diákok számára a tananyagok elsajátítását és az egyéni igényekhez igazított fejlődést. A felsőoktatás mellett a munkaerőpiacon is észlelhető változásokat idéz elő, mivel egyrészt új foglalkoztatási formákat hoz létre, másrészt bizonyos munkakörök megszűnéséhez vezet, miközben a digitális készségek és az innováció iránti igényt erősíti. Mindazonáltal az új technológia térhódítása olyan kihívásokat is magában hordoz, mint a munkahelyi egyenlőtlenségek fokozódása és az etikai dilemmák kezelése. A szerzők kutatásukban a bölcsészet-, a társadalomtudományi és a pedagógia szakos hallgatók attitűdjeit, jövőképét és MI-használatra való nyitottságát vizsgálták, különös tekintettel a technológia kockázataira és lehetőségeire. A kvantitatív kutatás keretében 1027 hallgatót kérdeztek meg, akik egy kérdőív segítségével osztották meg véleményüket az MI-vel kapcsolatos ismereteikről, attitűdjeikről és használati szokásaikról. A kiértékelés során statisztikai módszerekkel vizsgálták a megkérdezett hallgatók válaszait. A szerzők kutatásukkal rámutatnak arra, hogy a digitális kompetenciák fejlesztése és az MI etikus használatának oktatása kulcsfontosságú a hallgatók munkaerőpiaci felkészítésében. A technológia gyors fejlődése miatt elengedhetetlen, hogy a felsőoktatás és a munkaerőpiac szereplői rugalmasan alkalmazkodjanak, és hogy az emberek megtanuljanak sikeresen alkalmazkodni az új környezethez. A tanulmány első része a szakirodalmi háttér feltárására és a releváns előzetes kutatások elemzésére összpontosít, míg a második rész az empirikus vizsgálat részletezésével és annak eredményeinek bemutatásával foglalkozik.
- Top Cited PapersOpen Access
The Use of Artificial Intelligence Tools for Religious Purposes: Empirical Research Among Hungarian Religious Communities
This study empirically investigates the use of artificial intelligence (AI) tools within Hungarian religious communities, with a focus on Catholic respondents, to assess their awareness, application, and acceptance of AI in religious contexts. By religious communities, we do not mean monastic or priestly communities, but rather communities of lay religious people. Conducted between 10 February and 11 March 2025, the questionnaire-based research (N = 133) employs Campbell’s Religious Social Shaping of Technology (RSST) framework to analyze attitudes toward AI across 15 religious functions. Six hypotheses explore gender differences, religiosity types (church-based vs. self-defined), and the acceptability, authenticity, and ethicality of AI applications. Findings reveal high acceptance for administrative tasks (e.g., email list updates: 64.7%) and technical functions (e.g., live translation: 65.4%), but low acceptance for spiritual roles (e.g., spiritual leadership: 12.8%). Self-defined religious individuals are significantly more accepting, perceiving AI as more authentic and ethical compared to those adhering to church teachings. No significant gender differences were found. The study contributes to digital religion studies, highlighting the influence of religiosity on AI adoption, though its non-representative sample limits generalizability.
Top Cited PapersOpen AccessThe Use of Artificial Intelligence Tools for Religious Purposes: Empirical Research Among Hungarian Religious Communities
This study empirically investigates the use of artificial intelligence (AI) tools within Hungarian religious communities, with a focus on Catholic respondents, to assess their awareness, application, and acceptance of AI in religious contexts. By religious communities, we do not mean monastic or priestly communities, but rather communities of lay religious people. Conducted between 10 February and 11 March 2025, the questionnaire-based research (N = 133) employs Campbell’s Religious Social Shaping of Technology (RSST) framework to analyze attitudes toward AI across 15 religious functions. Six hypotheses explore gender differences, religiosity types (church-based vs. self-defined), and the acceptability, authenticity, and ethicality of AI applications. Findings reveal high acceptance for administrative tasks (e.g., email list updates: 64.7%) and technical functions (e.g., live translation: 65.4%), but low acceptance for spiritual roles (e.g., spiritual leadership: 12.8%). Self-defined religious individuals are significantly more accepting, perceiving AI as more authentic and ethical compared to those adhering to church teachings. No significant gender differences were found. The study contributes to digital religion studies, highlighting the influence of religiosity on AI adoption, though its non-representative sample limits generalizability.
- Top Cited PapersOpen Access
- 7 July 2025
- Published by MDPI AG in Education Sciences
- Vol. 15 (7) , 868
University Teachers’ Digital Competence and AI Literacy: Moderating Role of Gender, Age, Experience, and Discipline
The present research aims to contribute to the effective development of AI literacy and thus to its proper educational integration by investigating (i) the relationship between teachers’ AI literacy and digital competence and (ii) whether this relationship varies by gender, discipline, age, and teaching experience. This is the first large-sample study in Hungary to comprehensively analyze such relationships, based on a representative sample of 1103 teachers from 13 fields of education. After a theoretical grounding and literature review, the study describes the research methodology, analyzes the empirical results, and concludes. The research contributes to the AI literacy literature by providing empirical evidence from a previously understudied population—Hungarian university teachers—and by refining the understanding of the role of digital competence in the context of technological transformation. The findings highlight that the development of AI literacy does not require a one-size-fits-all approach but rather strategies tailored to the specific needs of target groups (e.g., gender, scientific fields, and experience levels).
- 7 July 2025
- Published by MDPI AG in Education Sciences
- Vol. 15 (7) , 868
Top Cited PapersOpen AccessUniversity Teachers’ Digital Competence and AI Literacy: Moderating Role of Gender, Age, Experience, and Discipline
The present research aims to contribute to the effective development of AI literacy and thus to its proper educational integration by investigating (i) the relationship between teachers’ AI literacy and digital competence and (ii) whether this relationship varies by gender, discipline, age, and teaching experience. This is the first large-sample study in Hungary to comprehensively analyze such relationships, based on a representative sample of 1103 teachers from 13 fields of education. After a theoretical grounding and literature review, the study describes the research methodology, analyzes the empirical results, and concludes. The research contributes to the AI literacy literature by providing empirical evidence from a previously understudied population—Hungarian university teachers—and by refining the understanding of the role of digital competence in the context of technological transformation. The findings highlight that the development of AI literacy does not require a one-size-fits-all approach but rather strategies tailored to the specific needs of target groups (e.g., gender, scientific fields, and experience levels).
- Open Access
- 1 July 2025
- Published by University of Szeged in Iskolakultúra
- Vol. 35 (7) , 3-20
Mesterséges intelligencia a felsőoktatásban
A tanulmány a mesterséges intelligencia felsőoktatásba történő integrációját vizsgálja Magyarországon, az egyetemi oktatók használati szokásaira, motivációira és a sikeres alkalmazást elősegítő tényezőkre fókuszálva. A tanulmányban először áttekintjük a mesterségesintelligencia-alkalmazások felsőoktatásban betöltött funkcióit, hazai szabályozási lehetőségeit, valamint a mesterséges intelligencia felhasználása területén végzett, egyetemi oktatókat célzó empirikus kutatásokat. Saját kutatásunk arra keresett választ, hogy mely területeken segíti leginkább a mesterséges intelligencia az oktatási és kutatási folyamatokat, milyen okok ösztönzik az oktatókat a technológia használatára, és mi tehetné eredményesebbé az alkalmazását. Az átfogó, reprezentatív felmérés során 1103 magyar egyetemi oktató válaszait gyűjtöttük össze 13 különböző képzési területről, online kérdőívvel, 2024 elején. Az eredmények azt mutatják, hogy az oktatók leginkább rutinfeladatokra – például szövegfordításra, információgyűjtésre és nyelvtani ellenőrzésre – használják a mesterséges intelligenciát, míg a mélyebb pedagógiai lehetőségek, mint a személyre szabott tananyagok készítése, háttérbe szorulnak. Az időmegtakarítás, a technológiai fejlődéssel való lépéstartás és a munkaminőség javítása bizonyult a legerősebb hajtóerőnek. A hatékonyabb alkalmazást elsősorban képzésekkel, jobb eszköz-hozzáféréssel és az eligazodást segítő támogatással lehetne előmozdítani. A kutatás kiemeli a mesterségesintelligencia-műveltség fejlesztésének fontosságát, az etikai szempontok rendezésének szükségességét és az oktatók felkészítésének szerepét, ezzel gazdagítva a hazai és nemzetközi párbeszédet a mesterséges intelligencia oktatási jelentőségéről.
- 1 July 2025
- Published by University of Szeged in Iskolakultúra
- Vol. 35 (7) , 3-20
Open AccessMesterséges intelligencia a felsőoktatásban
A tanulmány a mesterséges intelligencia felsőoktatásba történő integrációját vizsgálja Magyarországon, az egyetemi oktatók használati szokásaira, motivációira és a sikeres alkalmazást elősegítő tényezőkre fókuszálva. A tanulmányban először áttekintjük a mesterségesintelligencia-alkalmazások felsőoktatásban betöltött funkcióit, hazai szabályozási lehetőségeit, valamint a mesterséges intelligencia felhasználása területén végzett, egyetemi oktatókat célzó empirikus kutatásokat. Saját kutatásunk arra keresett választ, hogy mely területeken segíti leginkább a mesterséges intelligencia az oktatási és kutatási folyamatokat, milyen okok ösztönzik az oktatókat a technológia használatára, és mi tehetné eredményesebbé az alkalmazását. Az átfogó, reprezentatív felmérés során 1103 magyar egyetemi oktató válaszait gyűjtöttük össze 13 különböző képzési területről, online kérdőívvel, 2024 elején. Az eredmények azt mutatják, hogy az oktatók leginkább rutinfeladatokra – például szövegfordításra, információgyűjtésre és nyelvtani ellenőrzésre – használják a mesterséges intelligenciát, míg a mélyebb pedagógiai lehetőségek, mint a személyre szabott tananyagok készítése, háttérbe szorulnak. Az időmegtakarítás, a technológiai fejlődéssel való lépéstartás és a munkaminőség javítása bizonyult a legerősebb hajtóerőnek. A hatékonyabb alkalmazást elsősorban képzésekkel, jobb eszköz-hozzáféréssel és az eligazodást segítő támogatással lehetne előmozdítani. A kutatás kiemeli a mesterségesintelligencia-műveltség fejlesztésének fontosságát, az etikai szempontok rendezésének szükségességét és az oktatók felkészítésének szerepét, ezzel gazdagítva a hazai és nemzetközi párbeszédet a mesterséges intelligencia oktatási jelentőségéről.
- 9 February 2025
- Published by Scientia Publishing House in Acta Universitatis Sapientiae, Social Analysis
- Vol. 15, 26-49
Characteristics of the Use of Artificial Intelligence among Hungarian Communication and Media University Students
This study examines the integration of artificial intelligence (AI) in journalism, higher education, and communication and media studies, focusing on its use among Hungarian university students. Through a survey of 1,201 students, including 138 communication and media majors, the research explores AI’s impact on educational practices, ethical concerns, and its potential to enhance learning. The findings highlight AI’s transformative role in content creation, personalized learning, and data analysis while addressing challenges such as ethical issues, algorithmic bias, and job displacement concerns.
- 9 February 2025
- Published by Scientia Publishing House in Acta Universitatis Sapientiae, Social Analysis
- Vol. 15, 26-49
Characteristics of the Use of Artificial Intelligence among Hungarian Communication and Media University Students
This study examines the integration of artificial intelligence (AI) in journalism, higher education, and communication and media studies, focusing on its use among Hungarian university students. Through a survey of 1,201 students, including 138 communication and media majors, the research explores AI’s impact on educational practices, ethical concerns, and its potential to enhance learning. The findings highlight AI’s transformative role in content creation, personalized learning, and data analysis while addressing challenges such as ethical issues, algorithmic bias, and job displacement concerns.
Mentális egészségmagatartás digitális térben : A magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók lelki egészséggel kapcsolatos online kereséseinek vizsgálata
A mentális egészség, a mentális jóllét kutatását erős tudományos érdeklődés övezi. A jelenség interdisz-ciplináris vizsgálataiban a kommunikáció és a médiatudomány is helyet kapott az elmúlt években. Ennek egyik oka, hogy a mentális egészség, illetve jóllét számos veszélynek van kitéve úgy az offline környezetben, mint a hálózat felületein. A másik ok, hogy a hétköznapi élet több aspektusa mellett a mentális segítségkérés, illetve segítségnyújtás is egyre jelentősebb mértékben van jelen a hálózaton: weblapok, applikációk, online szolgáltatások, csevegőcsoportok nyújtanak megbízható vagy kevésbé megbízható információkat, segítséget a keresőknek. Kutatásunkban magyar felsőoktatási intézmények hallgatóit kérdeztük meg kvalitatív (mélyinterjú) és kvantitatív (kérdőív) módszerekkel azzal kapcsolatban, hogy milyen online felületeken kérnek, keresnek segítséget a mentális egészségük vonatkozásában. Milyennek értékelik az onnan szerzett informá-ciókat, mit és miért tartanak hitelesnek a segítségnyújtásban. Vizsgáltuk az online mentális segítségkeresés stratégiáit, használati motivációit és az oldalak által kínált tartalmak és megjelenítési módok összefüggéseit.
Mentális egészségmagatartás digitális térben : A magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók lelki egészséggel kapcsolatos online kereséseinek vizsgálata
A mentális egészség, a mentális jóllét kutatását erős tudományos érdeklődés övezi. A jelenség interdisz-ciplináris vizsgálataiban a kommunikáció és a médiatudomány is helyet kapott az elmúlt években. Ennek egyik oka, hogy a mentális egészség, illetve jóllét számos veszélynek van kitéve úgy az offline környezetben, mint a hálózat felületein. A másik ok, hogy a hétköznapi élet több aspektusa mellett a mentális segítségkérés, illetve segítségnyújtás is egyre jelentősebb mértékben van jelen a hálózaton: weblapok, applikációk, online szolgáltatások, csevegőcsoportok nyújtanak megbízható vagy kevésbé megbízható információkat, segítséget a keresőknek. Kutatásunkban magyar felsőoktatási intézmények hallgatóit kérdeztük meg kvalitatív (mélyinterjú) és kvantitatív (kérdőív) módszerekkel azzal kapcsolatban, hogy milyen online felületeken kérnek, keresnek segítséget a mentális egészségük vonatkozásában. Milyennek értékelik az onnan szerzett informá-ciókat, mit és miért tartanak hitelesnek a segítségnyújtásban. Vizsgáltuk az online mentális segítségkeresés stratégiáit, használati motivációit és az oldalak által kínált tartalmak és megjelenítési módok összefüggéseit.
Use of Artificial Intelligence Tools and Applications Among Ecclesiastical Journalists
Our presentation focuses on the topic and relationship between religion, ecclesiastical journalism and media technology, artificial intelligence. In the first part of our presentation, we will review how artificial intelligence is changing the media industry on a global scale. As a result, what new inequalities are created in the media industry. After that, we will present which processes related to new AI applications can be automated in the field of media content production. And we also cover the transformation of the role of a journalist and the perception of a journalist’s role. In our presentation, we will demonstrate what artificial intelligence applications Hungarian religious and ecclesiastical media content creators use in their work, what attitudes they have regarding artificial intelligence, and what journalistic ethical issues concern them. We also present whether religious institutional or editorial regulations regarding the applicability of artificial intelligence are implemented or not. In our presentation, we show the results of qualitative research conducted in the fall of 2023 and quantitative research conducted in the spring of 2024. In the fall of 2023, we conducted in-depth interviews with 40 journalists regarding artificial intelligence. The gender and generational differences are clearly visible from the results. Building on this, we prepared a questionnaire in the spring of 2024, in which we also asked about the attitudes of religious and nonreligious content producers regarding artificial intelligence. In our lecture, we present the results of this research. What differences can be shown between religious and non-religious content creators in the use of artificial intelligence tools during their journalistic work.
Use of Artificial Intelligence Tools and Applications Among Ecclesiastical Journalists
Our presentation focuses on the topic and relationship between religion, ecclesiastical journalism and media technology, artificial intelligence. In the first part of our presentation, we will review how artificial intelligence is changing the media industry on a global scale. As a result, what new inequalities are created in the media industry. After that, we will present which processes related to new AI applications can be automated in the field of media content production. And we also cover the transformation of the role of a journalist and the perception of a journalist’s role. In our presentation, we will demonstrate what artificial intelligence applications Hungarian religious and ecclesiastical media content creators use in their work, what attitudes they have regarding artificial intelligence, and what journalistic ethical issues concern them. We also present whether religious institutional or editorial regulations regarding the applicability of artificial intelligence are implemented or not. In our presentation, we show the results of qualitative research conducted in the fall of 2023 and quantitative research conducted in the spring of 2024. In the fall of 2023, we conducted in-depth interviews with 40 journalists regarding artificial intelligence. The gender and generational differences are clearly visible from the results. Building on this, we prepared a questionnaire in the spring of 2024, in which we also asked about the attitudes of religious and nonreligious content producers regarding artificial intelligence. In our lecture, we present the results of this research. What differences can be shown between religious and non-religious content creators in the use of artificial intelligence tools during their journalistic work.
- Open Access
- 28 December 2024
- Published by Edicions A Peticio in Communication Papers
- Vol. 13 (27) , 6-27
Gender differences in the use of Artificial Intelligence by journalists in Hungary
For about a decade and a half, increasing research attention has been paid to the role of women in the technological and content shaping of digital media industries (Gender Equality 2018). This study wants to give an idea of how the digital presence of Hungarian women journalists can be characterized, their opportunities in the world of the network, and what is their relationship to artificial intelligence? What AI tools do they use in their personal and professional lives. We also present whether there are gender differences between male and female journalists in the application of AI in Hungary. The study relies on the European Union's Women in Digital research data for the given period.For about a decade and a half, increasing research attention has been paid to the role of women in the technological and content shaping of digital media industries (Gender Equality 2018). This study wants to give an idea of how the digital presence of Hungarian women journalists can be characterized, their opportunities in the world of the network, and what is their relationship to artificial intelligence? What AI tools do they use in their personal and professional lives. We also present whether there are gender differences between male and female journalists in the application of AI in Hungary. The study relies on the European Union's Women in Digital research data for the given period.
- 28 December 2024
- Published by Edicions A Peticio in Communication Papers
- Vol. 13 (27) , 6-27
Open AccessGender differences in the use of Artificial Intelligence by journalists in Hungary
For about a decade and a half, increasing research attention has been paid to the role of women in the technological and content shaping of digital media industries (Gender Equality 2018). This study wants to give an idea of how the digital presence of Hungarian women journalists can be characterized, their opportunities in the world of the network, and what is their relationship to artificial intelligence? What AI tools do they use in their personal and professional lives. We also present whether there are gender differences between male and female journalists in the application of AI in Hungary. The study relies on the European Union's Women in Digital research data for the given period.For about a decade and a half, increasing research attention has been paid to the role of women in the technological and content shaping of digital media industries (Gender Equality 2018). This study wants to give an idea of how the digital presence of Hungarian women journalists can be characterized, their opportunities in the world of the network, and what is their relationship to artificial intelligence? What AI tools do they use in their personal and professional lives. We also present whether there are gender differences between male and female journalists in the application of AI in Hungary. The study relies on the European Union's Women in Digital research data for the given period.