ÁHÁdám Harmat

Ádám Harmat

*This is an algorithmically generated author record based on publicly available information.

Current Organizations / Institutes

The organizations/institutes from the scholar's latest article


Ádám Harmat has a total of 7 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:


Latest Publications

  • Open Access

    Limitations and opportunities of using Hotmaps online heat atlas in heat energy planning

    by Csaba Csontos, Ádám Harmat, José Campos, Béla Munkácsy

    Rationalising the production and use of thermal energy would be the key to energy transition. However, in most rural areas heat planning and just transition is challenging. Energy geography solutions such as innovative online heat atlases, like Hotmaps are valuable tools for estimating household heat demand at municipality level. The aim of this study was twofold, firstly to validate the Hotmaps database with the help of field-obtained actual consumption data and to determine its usability for local thermal energy planning. Secondly to develop and test a complex methodology supporting the definition of a heating energy mix in a highly diverse landscape and energy mix in a Hungarian rural study area facing coal phase-out. The results confirmed that settlements with residential heat demand above 5,000 MWh/a could rely on the Hotmaps, however, mapping the local heating energy mix can only be done by field data collection, especially where the ratio of the solid fuels is over 50%. The heating energy mix can vastly vary even within a small geographical area which underlines the importance of in-situ rural energy mapping and makes clear the need to develop such complex but replicable methodologies as this paper has.


  • Open Access

    Közösségi hőenergia-tervezés Bükkszentkereszten – egy kooperatív akciókutatás tapasztalatai

    by Csaba Péter Csontos, Ádám Harmat, Bence Nagy, José Campos, Béla Munkácsy

    Leírás: Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének energiaföldrajzi és hőenergia-tervezési kutatásai immár 10 éve folynak a Bükk térségében, az energetikai átállás felgyorsítása érdekében. Kutatásunk legutóbbi állomása Bükkszentkereszt község, ahol először 2021-ben, majd 2023-ban is megtörtént a háztartások energiafelhasználásának átfogó vizsgálata. A kooperatív akciókutatás a helyzetfelméréssel vette kezdetét. Az adatgyűjtés alapját házról házra történő és online kérdőívezés, illetve helyszíni épülettipológiai felvételezés jelentette, továbbá felhasználtuk a településen folyó légszennyezettség-mérés eredményeit is. A kutatás közben gyakorlati jellegű célt is kitűztünk: a légszennyezettség csökkentése a tűzifa tudatosabb felhasználása révén, valamint az energiaszegény családok helyzetének javítása. A munka távlati célja a település hőenergia-tervezésének szakmai támogatása és egy száraz, „konyhakész” tűzifát biztosító energiaudvar létrehozása.


  • Open Access

    A szélenergia társadalmi megítélése Kisigmánd és Nagyigmánd térségében

    by Béla Munkácsy, Ádám Harmat, Vera Ramocsai, Csaba Péter Csontos

    Az EU Megújuló Energia Irányelvének elvárása a “tiszta” energiaforrásokra való átállás felgyorsítása és az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség fokozatos megszüntetése. Magyarországon is megindult a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területek (könnyített térségek) kijelölésével kapcsolatos munka, egyelőre elsősorban nem kormányzati szinten, hanem a WWF Magyarország EUKI RENewLand projektjének keretében. Ennek egyik eleme a társadalmi hozzáállás vizsgálata, melynek feltárására online kérdőívezést folytattunk a legtöbb szélturbinával rendelkező magyar településeken. Ennek keretében 357 válaszadó nézeteit ismertük meg. Kisigmánd és Nagyigmánd községekre helyeztük a legnagyobb hangsúlyt, ahol összesen 34 berendezés termel jelenleg is villamosenergiát. Itt a teljes lakónépesség 4-5%-a fejtette ki a véleményét a különféle villamosenergia-termelési megoldásokkal kapcsolatban. A kérdések – egyebek mellett – a tájképre gyakorolt hatást, a zajhatást, a madár-szélenergia konfliktus témaköreit érintették. A kutatás legfontosabb eredménye az, hogy a két település lakossága kifejezetten pozitívan, sőt az összes villamosenergia-termelési megoldás közül a leginkább elfogadóan viszonyul a szélturbinákhoz. A válaszadók a nagyerőművek, így a fosszilis tüzelésű és atomerőművek vonatkozásában mutatkoztak a legkevésbé elfogadónak.