Lóránt Pélyi
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Lóránt Pélyi has a total of 5 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
- Ivett Szalma
ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézet; Budapesti Corvinus Egyetem
2 shared publications - Enikő Kubinyi
ELTE Eötvös Loránd University
1 shared publication - Erika Kispeter
London School of Hygiene & Tropical Medicine
1 shared publication - Kata Mária Udvarhelyi-Tóth
Department of Ethology, ELTE Eötvös Loránd University, 1117 Budapest, Hungary
1 shared publication - Orsolya Udvari
ELTE Centre for Social Sciences Lendület “Momentum” Reproductive Sociology Research Group, 1097 Budapest, Hungary
1 shared publication
Latest Publications
- Open Access
“My Little Son, My Everything”: Comparative Caregiving and Emotional Bonds in Dog and Child Parenting
Dogs are often viewed as family members, and many owners describe them as “fur babies.” However, little is known about how women with and without children perceive and practice caregiving toward their dogs, and how these experiences relate to parenting. This qualitative study explored the meanings of dog and child caregiving among 28 dog-owning women (13 mothers and 15 childless) through semi-structured interviews. All participants had lived with their dog for at least one year. Thematic analysis identified five main themes: (1) emotional meanings and motivations of caregiving, (2) practical caregiving and daily routines, (3) responsibility and dependency, (4) social relationships and support, and (5) life course perspectives. Both mothers and non-mothers described their dogs as sources of joy, companionship, and unconditional love. Women without children often saw their dogs as child substitutes, while mothers stressed the greater responsibility and permanence of raising children. Dog ownership and parenting influenced social life and work differently: dogs often increased social interaction and offered flexibility, whereas children introduced stricter routines and reduced spontaneity. Overall, dogs fulfilled important emotional and caregiving needs, particularly among women without children, but did not replace the unique social and moral responsibilities of parenting.
Open Access“My Little Son, My Everything”: Comparative Caregiving and Emotional Bonds in Dog and Child Parenting
Dogs are often viewed as family members, and many owners describe them as “fur babies.” However, little is known about how women with and without children perceive and practice caregiving toward their dogs, and how these experiences relate to parenting. This qualitative study explored the meanings of dog and child caregiving among 28 dog-owning women (13 mothers and 15 childless) through semi-structured interviews. All participants had lived with their dog for at least one year. Thematic analysis identified five main themes: (1) emotional meanings and motivations of caregiving, (2) practical caregiving and daily routines, (3) responsibility and dependency, (4) social relationships and support, and (5) life course perspectives. Both mothers and non-mothers described their dogs as sources of joy, companionship, and unconditional love. Women without children often saw their dogs as child substitutes, while mothers stressed the greater responsibility and permanence of raising children. Dog ownership and parenting influenced social life and work differently: dogs often increased social interaction and offered flexibility, whereas children introduced stricter routines and reduced spontaneity. Overall, dogs fulfilled important emotional and caregiving needs, particularly among women without children, but did not replace the unique social and moral responsibilities of parenting.
- Open Access
- 22 October 2023
- Published by Hungarian Demographic Research Institute in Demografia
- Vol. 66 (2-3) , 205–233.
A mesterséges megtermékenyítési eljárások társadalmi elfogadottsága Magyarországon
A tanulmány célja, hogy bemutassa a magyar társadalom gyermekvállalással kapcsolatos attitűdjeit, különös figyelmet fordítva a mesterséges megtermékenyítés eljárásaira. Ehhez egy 2024-es reprezentatív kérdőíves vizsgálat adatait használjuk. Eredményeink szerint a magyar felnőtt lakosság továbbra is a tradicionális családmodelleket részesíti előnyben. Sokan úgy vélik, hogy a nők számára elengedhetetlen a gyermekvállalás a teljes élethez. Jóval többen gondolják azt az egyedülálló anyákról, mint az egyedülálló apákról, hogy ugyanolyan jól fel tudják nevelni a gyermekeiket, mint egy férfi és egy nőből álló pár. A mesterséges megtermékenyítési eljárások általános elfogadottsága magas, de ez nem mindig jár együtt azok tényleges használatának elfogadásával. A válaszadók kevésbé támogatják a megtermékenyítés eljárásokban való részvételt a leszbikus párok vagy a 40 év feletti nők, mint a többi csoport (heteroszexuális párok vagy egyedülálló nők) esetében. A béranyasággal kapcsolatos attitűdök megoszlanak, és leginkább egészségügyi okokból tartják elfogadhatónak ezt a megoldást. A logisztikus regressziók eredményei szerint az attitűdöket társadalmi-demográfiai tényezők (mint például az iskolai végzettség) és a vallásosság is befolyásolják. A kutatás arra is rávilágít, hogy a megtermékenyítés eljárásokkal kapcsolatos ismeretek szintje alacsony, és a legtöbben az internetről, az oktatási intézményekből pedig kevesen szerzik be az információikat.
- 22 October 2023
- Published by Hungarian Demographic Research Institute in Demografia
- Vol. 66 (2-3) , 205–233.
Open AccessA mesterséges megtermékenyítési eljárások társadalmi elfogadottsága Magyarországon
A tanulmány célja, hogy bemutassa a magyar társadalom gyermekvállalással kapcsolatos attitűdjeit, különös figyelmet fordítva a mesterséges megtermékenyítés eljárásaira. Ehhez egy 2024-es reprezentatív kérdőíves vizsgálat adatait használjuk. Eredményeink szerint a magyar felnőtt lakosság továbbra is a tradicionális családmodelleket részesíti előnyben. Sokan úgy vélik, hogy a nők számára elengedhetetlen a gyermekvállalás a teljes élethez. Jóval többen gondolják azt az egyedülálló anyákról, mint az egyedülálló apákról, hogy ugyanolyan jól fel tudják nevelni a gyermekeiket, mint egy férfi és egy nőből álló pár. A mesterséges megtermékenyítési eljárások általános elfogadottsága magas, de ez nem mindig jár együtt azok tényleges használatának elfogadásával. A válaszadók kevésbé támogatják a megtermékenyítés eljárásokban való részvételt a leszbikus párok vagy a 40 év feletti nők, mint a többi csoport (heteroszexuális párok vagy egyedülálló nők) esetében. A béranyasággal kapcsolatos attitűdök megoszlanak, és leginkább egészségügyi okokból tartják elfogadhatónak ezt a megoldást. A logisztikus regressziók eredményei szerint az attitűdöket társadalmi-demográfiai tényezők (mint például az iskolai végzettség) és a vallásosság is befolyásolják. A kutatás arra is rávilágít, hogy a megtermékenyítés eljárásokkal kapcsolatos ismeretek szintje alacsony, és a legtöbben az internetről, az oktatási intézményekből pedig kevesen szerzik be az információikat.