Miklós Gábor Szabari

The CSN2 gene encoding β-casein has gained increasing attention in dairy cattle breeding due to the global adoption of A2-oriented selection strategies. However, robust large-scale evidence assessing potential unintended effects on functional traits, particularly fertility, under intensive commercial conditions remains limited. This study evaluated whether selection for the CSN2 A2 β-casein variant is associated with biologically relevant differences in fertility traits in Holstein cows. Reproductive and genomic data from 7826 lactation records of 2773 Holstein cows collected between 2022 and 2025 in a large commercial dairy herd were analyzed. Fertility indicators included days open, number of services per conception, calving interval, first-service conception rate, and pregnancy by 100 days in milk. Mixed-effects models accounting for repeated lactations and cow- and sire-level clustering were applied, and predefined equivalence margins were used to distinguish statistical non-significance from biological irrelevance. Across all evaluated fertility traits, differences among CSN2 genotypes (A1A1, A1A2, and A2A2) were consistently small, biologically negligible, and well within predefined equivalence margins. Differences in days open were within ±2 days, and effect sizes for count and binary traits were close to unity. Parity and calving year significantly influenced reproductive performance, whereas no CSN2 genotype × parity interactions were detected. These findings indicate that selection for the CSN2 A2 β-casein variant does not compromise reproductive performance under intensive commercial management conditions. From a breeding and industry perspective, the results support the implementation of A2-oriented selection strategies without biologically meaningful adverse effects on fertility.

The polymorphism of the bovine β-casein gene (CSN2) is of increasing interest due to its relevance for A2 milk production. This study genotyped 2773 Holstein-Friesian cows for five CSN2 alleles (A1, A2, A3, B, I) using both conventional DNA-based PCR and a newly evaluated direct PCR protocol. Eleven genotypes were detected, with A2/A2 (33.9%) and A1/A2 (30.3%) being the most common, resulting in an A2 allele frequency of 59.0%. Genetic diversity indices indicated moderate polymorphism and a significant deviation from Hardy–Weinberg equilibrium, consistent with ongoing selection for the A2 allele. Associations between CSN2 genotype and milk traits (305-day milk, fat, and protein yield; fat% and protein%) were evaluated using linear mixed-effects models including lactation number, age at calving, and calving year as covariates, and cow ID as a random intercept. Several genotype effects reached statistical significance (p < 0.05); however, all effect sizes were very small (partial η² < 0.01), indicating that any influence of CSN2 on production traits is negligible within this population and management context. These findings suggest that A2-oriented selection is unlikely to compromise productivity. The direct PCR genotyping method achieved 96–100% success and enabled substantially faster and more cost-efficient processing (approximately 80–90% reduction in reagent costs), providing a rapid and scalable approach for large herds.

A modellkalkulációk eredményei alapján megállapítható, hogy az A2-tej termelése a vizsgált feltételek mellett jelentősen kedvezőbb jövedelmezőségi mutatókat eredményez, mint a hagyományos A1-tej előállítása. A prémium értékesítési ár és a közvetlen értékesítési csatornák alkalmazása együttesen számottevően növeli a termelési értéket, a nettó jövedelmet, valamint az egy munkaórára jutó jövedelmet. Az eredmények arra utalnak, hogy a termékdifferenciálás és az értékesítési innováció kulcsszerepet játszik a kis léptékű tejtermelő gazdaságok gazdasági stabilitásának erősítésében.

Az in vitro embrió-előállítás (IVEP) 40 éves töretlen fejlődésének köszönhetően napjainkra egyre fontosabb szerepet tölt be a világ szarvasmarha-tenyésztésében. A petesejtek kinyerése, laboratóriumi körülmények között történő termékenyítése, az embriók tenyésztése, a krioprezerváció, illetve a laboratóriumi környezet terén elért fejlődés több millió genetikailag magas értékű egyed előállítását tette lehetővé. Gyakorlati alkalmazási lehetőségei mellett az in vitro embrió-előállítás (IVEP) számos kutatás alapját biztosítja. Segítségével a korai vemhességi időszak modellezhető, az embriófejlődés környezeti tényezői tanulmányozhatók, így olyan kérdésekre kaphatunk választ, melyek a tudományos és gyakorlati szakemberek számára is fontosak. Egy megbízhatóan működő embrió előállító rendszer kialakítása során sok technológiai lépés optimalizálására van szükség. Az elmúlt év során a szerzőknek sikerült kialakítaniuk egy olyan, jól működő rendszert, melyben sikeresen folyik a szarvasmarha embriók előállítása, így oktatási, kutatási feladatok megvalósítására alkalmas. A közleményben a szerzők bemutatják a rendszer kialakítását egészen a kezdetektől, ennek sikereit és buktatóit egyaránt, valamint beszámolnak az itt végzett 31 IVEP program eredményességéről. A kialakított rendszerben átlagosan a termékenyített petesejtek 69%-a osztódik, és 23,4%-a fejlődik beültethető állapotú hólyagcsíráig, így alkalmas ovum pick-up (OPU) IVEP programok megvalósítására is.