Noémi Gyenis-Kátay

In the original publication (Gyenis-Kátay et al

Jelen közlemény egy két cikkből álló témafeldolgozás második része, amely az első részben bemutatott medikális családterápiás elméleti kerethez kapcsolódva egy hazai, egészségügyi környezetbe integrált program bemeneti eredményeit mutatja be. A vizsgálat autizmusban érintett kisgyermeket nevelő családok körében, a MOL – Új Európa Alapítvány Kozma Imre Gyermekgyógyító Plusz program támogatásával, a Bethesda Kora Gyermekkori Intervenciós és Diagnosztikai Szolgáltató (KIDSz) Pedagógiai Szakszolgálatában zajlott. A bemeneti adatfelvételben 80 család vett részt; az elemzések elsősorban az anyák és apák önkitöltős kérdőíves adataira épültek. A családi működést a McMaster Family Assessment Device (FAD), a szubjektív jóllétet a WHO-5, az észlelt stresszt pedig a PSS-4 segítségével mértük. Az eredményeket a FAD esetében hazai validálási adatokhoz, a WHO-5 és a PSS-4 esetében pedig a Hungarostudy 2021 lakossági referenciaértékeihez viszonyítottuk. A családok már a terápiás ellátás kezdetén jelentős pszichés és családi terheléssel érkeztek. A FAD alskálái közül különösen a szerepek és az általános családi működés területe mutatott sérülékenységet, miközben a szülői jóllét kedvezőtlenebb, az észlelt stressz pedig magasabb volt a lakossági referenciaértékekhez képest. Az eredmények alátámasztják, hogy az egészségügyi környezetbe integrált, térítésmentes családterápiás ellátás releváns válasz lehet az autizmusban érintett kisgyermeket nevelő családok komplex szükségleteire.

Family functioning is central to youth adaptation, yet brief measures require validation across informants and clinical contexts. This study evaluated the Hungarian 12-item Family Assessment Device–General Functioning Scale (FAD-GF) and the three-item Brief Assessment of Family Functioning Scale (BAFFS) in 562 respondents from 213 families of adolescents with autism spectrum disorder (ASD), anorexia nervosa (AN), or diabetes mellitus (DM). Analyses included cluster-adjusted ordinal confirmatory and multigroup CFA, exploratory factor and general-factor analyses, internal-consistency estimation, and cluster-robust external-association tests. Prespecified FAD-GF models showed inadequate fit, but exploratory analyses indicated a dominant general factor accompanied by recurring local dependencies. An exploratory one-factor model with seven simultaneously estimated residual covariances showed broadly acceptable fit (CFI = 0.962, TLI = 0.946, RMSEA = 0.078, SRMR = 0.034). Internal consistency was high for the FAD-GF (α = 0.893, ωT = 0.896) and acceptable for the BAFFS (α = 0.747, ωT = 0.756). The FAD-GF supported partial scalar invariance across parents and adolescents, strict invariance across fathers and mothers, and scalar but not strict invariance across ASD and AN parents. The BAFFS supported scalar but not strict invariance across fathers and mothers and metric but not scalar invariance across ASD and AN parents; adolescent-group solutions were inadmissible, and its just-identified CFA could not test unidimensionality. Both scales showed expected associations with stress, well-being, relationship satisfaction, and coping. The findings support use of the FAD-GF total score, whereas the BAFFS is better retained as a brief observed index, particularly in parental reports, pending further cross-group validation.

Jelen publikáció egy két cikkből álló témafeldolgozás első része. A két cikk témája a medikális családterápia (Medical Family Therapy, MedFT), amely az egészségügyi ellátás biopszichoszociális és rendszerszemléletű megközelítése, és a beteg állapotát a családi kapcsolatrendszer összefüggésében értelmezi. Az első részben narratívan áttekintjük a MedFT fő elméleti pilléreit és hazai relevanciáját. Az áttekintés rámutat arra, hogy a család a tünetértelmezés, a megküzdés, az adherencia és az ellátással való együttműködés fontos közvetítő rendszere. A magyar egészségügyi kontextusban a megközelítés jelentősége nemcsak klinikai, hanem hozzáférési és ellátásszervezési szempontból is kiemelkedő. A rutinszerű alkalmazáshoz nemcsak szemléletformálásra, hanem világosabb indikációs és beutalási szempontokra, rövid, strukturált családorientált konzultációs formákra, valamint további hazai empirikus vizsgálatokra van szükség. A második részben egy hazai integrált program bemeneti eredményeit fogjuk bemutatni.

Introduction: Family functioning is closely linked to adolescent anorexia nervosa, yet family members often differ in how they perceive family relationships and processes. Aim: To examine differences in perceived family functioning among adolescents with anorexia nervosa and their family members, and to explore associations with well-being and perceived stress. Methods: The sample included 72 Hungarian families entering family therapy (N = 243), comprising adolescents with anorexia nervosa, mothers, fathers, and siblings. Family functioning was assessed with the McMaster Family Assessment Device (FAD), well-being with the WHO Well-Being Index (WBI-5), and perceived stress with the Perceived Stress Scale (PSS-4). Linear mixed models with random family intercepts were used to account for clustering within families. Results: Significant family-level clustering was found for overall family functioning and all FAD subscales. Patients reported poorer family functioning than mothers, fathers, and siblings, particularly in Communication, Behaviour Control, and General Functioning. Poorer perceived family functioning was associated with lower well-being and higher perceived stress. Family role remained a significant predictor of both outcomes. Conclusions: Family members of adolescents with anorexia nervosa differ systematically in their perceptions of family functioning, with patients reporting the greatest difficulties. These findings support the value of multi-informant assessment and suggest that discrepancies in family perceptions may

A kora gyermekkori fejlődési nehézségek és késések időben történő felismerése, valamint a célzott támogatás elkezdése alapvetően befolyásolja a gyermekek fejlődési kimeneteleit és a családok életminőségét. Tanulmányunk a Bethesda Gyermekkórház Kora Gyermekkori Intervenciós és Diagnosztikai Szakszolgálat (KIDSz) csoportos diagnosztikai heteit mutatja be, amelyek a 2–5 éves gyermekek komplex, transzdiszciplináris állapotmegismerését teszik lehetővé. A program családközpontú szemléletben ötvözi a strukturált megfigyeléseket, a csoportos és egyéni vizsgálatokat, valamint a több forrásból származó információk elemzését. A 2024-es diagnosztikai hetek tapasztalatai szerint a gyermekek többsége jellemzően korai életkorban több fejlődési területen mutat nehézséget, leggyakrabban a nyelvi, viselkedési, szociális–kommunikációs készségek és a táplálkozás területén. A KIDSz tapasztalatai összhangban állnak a nemzetközi kutatásokkal, és ráirányítják a figyelmet a korai transzdiszciplináris diagnosztikai megközelítés jelentőségére. Kulcsszavak: kora gyermekkori állapotmegismerés, családközpontú megközelítés, transzdiszciplináris diagnosztika