Gergő Asbolt
Research Interests
Gergő Asbolt has a total of 7 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
György Zsigrai
MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ, 5300 Karcag, Kisújszállási út 166
1 shared publication- Géza Tuba
National Research Centre for Climate and Regional Land Management, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, 5300 Karcag, Hungary
1 shared publication István Csízi
MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ, 5300 Karcag, Kisújszállási út 166
1 shared publication- József Zsembeli
National Research Centre for Climate and Regional Land Management, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Kisújszállási 166, 5300 Karcag, Hungary
1 shared publication - Krisztina Varga
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ, 5300 Karcag, Kisújszállási út 166.
1 shared publication - Loujaine Seddik
MATE Agrár- és Élelmiszertudományok Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1
1 shared publication
Latest Publications
- Open Access
- 31 July 2026
- Published by Hungarian University of Agriculture and Life Sciences in Tájökológiai Lapok
- Vol. 24 (1) , 33-53
Őszibúza-fajták termőképességének összehasonlító vizsgálata ökológiai és konvencionális termesztési rendszerekben, karcagi agroökológiai feltételek mellett
2022 és 2025 között hároméves kisparcellás őszi búza fajta-összehasonlító kísérletet folytattunk le Karcagon kötött, mélyben sós réti csernozjom talajon ökológiai és konvencionális termesztési feltételek között, tíz karcagi nemesítésű őszibúza-fajtával, a ’KG Kunhalom’ fajtát használva standardként. A terméshozamokat és agronómiai paramétereket összevetettük egymással, a helyi meteorológiai adatokkal, valamint az azok alapján számított klimatikus vízmérleggel. Az eredmények kiértékelése leíró statisztika, egy- és többváltozós varianciaanalízis, valamint korrelációanalízis segítségével történt. Vizsgálataink során nem tapasztaltunk fagykárt; a talajfelszínen mért hőmérséklet egyetlen esetben sem hűlt -10 °C alá. A 2023-as év csapadékosabb és hűvösebb tavaszi-nyári időjárása az enyhébb téllel párosulva kedvezett a sárgarozsda-járványnak, amely jelentős fertőzést okozott. Bár csekélyebb mértékben, de szintén megjelentek ekkor a gabona-lisztharmat, a szárrozsda és a vörösrozsda is. A fajták között szignifikáns különbségek mutatkoztak betegség-ellenállóságban és a főbb agronómiai jellemzők tekintetében. Ökológiai termesztésben a terméshozam pozitívan korrelált a fenofázisok hosszával, a növénymagassággal és az állóképességgel; a gyomosság és a terméshozam között negatív kapcsolatot igazoltunk. A terméshozamot minden tenyészidőszakban statisztikailag igazolhatóan befolyásolta a fajtaválasztás, és a termesztési rendszer; ezen felül szignifikáns évjárathatást, valamint kölcsönhatást mutattunk ki a genotípus és az agroökológiai tényezők között is. A csapadékösszeg és a klimatikus vízmérleg (kiemeltképp szárbainduláskor) szorosan, pozitívan korreláltak a kevésbé fertőzött fajták esetében, a konvencionális kezeléshez hasonló tendenciát követve. Ugyanezen fajtáknál az ökológiai termesztési rendszerben az őszi vegetációs időszakban pozitív-, míg a szárbaindulástól a reproduktív szakasz végéig negatív igazolható összefüggést találtunk a terméshozam és az átlaghőmérséklet között; konvencionális termesztési feltételek között hasonlóképp viselkedett mindegyik vizsgált búzafajta.
- 31 July 2026
- Published by Hungarian University of Agriculture and Life Sciences in Tájökológiai Lapok
- Vol. 24 (1) , 33-53
Open AccessŐszibúza-fajták termőképességének összehasonlító vizsgálata ökológiai és konvencionális termesztési rendszerekben, karcagi agroökológiai feltételek mellett
2022 és 2025 között hároméves kisparcellás őszi búza fajta-összehasonlító kísérletet folytattunk le Karcagon kötött, mélyben sós réti csernozjom talajon ökológiai és konvencionális termesztési feltételek között, tíz karcagi nemesítésű őszibúza-fajtával, a ’KG Kunhalom’ fajtát használva standardként. A terméshozamokat és agronómiai paramétereket összevetettük egymással, a helyi meteorológiai adatokkal, valamint az azok alapján számított klimatikus vízmérleggel. Az eredmények kiértékelése leíró statisztika, egy- és többváltozós varianciaanalízis, valamint korrelációanalízis segítségével történt. Vizsgálataink során nem tapasztaltunk fagykárt; a talajfelszínen mért hőmérséklet egyetlen esetben sem hűlt -10 °C alá. A 2023-as év csapadékosabb és hűvösebb tavaszi-nyári időjárása az enyhébb téllel párosulva kedvezett a sárgarozsda-járványnak, amely jelentős fertőzést okozott. Bár csekélyebb mértékben, de szintén megjelentek ekkor a gabona-lisztharmat, a szárrozsda és a vörösrozsda is. A fajták között szignifikáns különbségek mutatkoztak betegség-ellenállóságban és a főbb agronómiai jellemzők tekintetében. Ökológiai termesztésben a terméshozam pozitívan korrelált a fenofázisok hosszával, a növénymagassággal és az állóképességgel; a gyomosság és a terméshozam között negatív kapcsolatot igazoltunk. A terméshozamot minden tenyészidőszakban statisztikailag igazolhatóan befolyásolta a fajtaválasztás, és a termesztési rendszer; ezen felül szignifikáns évjárathatást, valamint kölcsönhatást mutattunk ki a genotípus és az agroökológiai tényezők között is. A csapadékösszeg és a klimatikus vízmérleg (kiemeltképp szárbainduláskor) szorosan, pozitívan korreláltak a kevésbé fertőzött fajták esetében, a konvencionális kezeléshez hasonló tendenciát követve. Ugyanezen fajtáknál az ökológiai termesztési rendszerben az őszi vegetációs időszakban pozitív-, míg a szárbaindulástól a reproduktív szakasz végéig negatív igazolható összefüggést találtunk a terméshozam és az átlaghőmérséklet között; konvencionális termesztési feltételek között hasonlóképp viselkedett mindegyik vizsgált búzafajta.