Abstract
A felsőoktatás egy olyan átmeneti periódusba érkezett, amikor a régi, bevált gyakorlatok többé már nem, vagy nem úgy működnek, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt, ugyanakkor még hiányoznak a széleskörűen elterjedt, kiforrott, új megoldások. Az éppen zajló átalakulások közül tanulmányunkban elsősorban az oktatási formákban végbemenő változásokra koncentrálunk. Szembe állítjuk a hagyományos, jelenleg is meghatározónak számító deduktív tanulási utakat, illetve az ún. kínálati modellt az ezek alternatívájaként megjelenő induktív tanulási utakkal, valamint a keresleti/kompetencia modellel. Bemutatjuk az akciótanulást, mint korszerű pedagógia módszert, valamint megvizsgáljuk azt, hogy mennyire illeszkedik bele ezeknek a tipológiáknak az egyes kategóriáiba.