GKGábor Király

Gábor Király

*This is an algorithmically generated author record based on publicly available information.

Current Organizations / Institutes

The organizations/institutes from the scholar's latest article

Previous Organizations / Institutes

The organizations / institutes from the scholar's other articles in the past ten years


Gábor Király has a total of 47 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:


Latest Publications

  • Az ökológiai élelmiszerek szerepe a hazai közétkeztetésben – a keresleti, a kínálati és a szervezési oldal vizsgálata

    by Gyöngyi Kürthy, Gábor Király, Karola Viktória Király-Gál, Edit Darvasné Ördög, Terézia Radóczné Kocsis

    Az elmúlt évtizedben az ökológiai élelmiszerek közétkeztetésbe való bevonása az európai élelmiszer-politika fontos területévé vált. Mivel a hazai élelmiszerlánc szereplőiben is felmerült ez az igény, aktuális kérdés ennek megvalósíthatóságát szakmailag elemezni mind a kínálati, mind a keresleti oldal sajátosságait megvizsgálni. Kutatási módszereink közé tartozott a releváns szakirodalom és jogszabályok áttekintése, a nemzetközi jó gyakorlatok azonosítása, a hazai közétkeztetés szabályozási és finanszírozási helyzetének feltárása. Primer kutatás keretében személyes konzultációkat és mélyinterjúkat folytattunk a közétkeztetés, az ökológiai gazdálkodás, a feldolgozás és az ellenőrzés meghatározó szereplőivel, továbbá kérdőíves felmérést és szakértői workshopot szerveztünk. A kereslet és kínálat meghatározását statisztikai adatok, hatósági információk és szakértői becslések alapján végeztük el. Eredményeink szerint mennyiségileg legfeljebb a hazai ökogabonafélék tudnák érdemben kielégíteni a közétkeztetés alapanyagigényét. Mivel a hazai közétkeztetés beszerzési rendszere erősen központosított és rugalmatlan, az ökológiai termékek bevezetésében kulcsszerepük van a feldolgozóknak, akiket számos akadály hátráltat. A termelők alacsony szervezettsége tovább súlyosbítja a helyzetet. Amíg a konvencionális élelmiszerláncban jól kiépült nagykereskedelmi szereplők szolgálják ki az étkeztetőket, addig az ökológiai termékeknél ezek a közvetítő szereplők gyakorlatilag hiányoznak. Következtetésünk szerint nem célszerű az ökotermékek kötelező arányát előírni, inkább fokozatos bevezetés javasolt ajánlásokkal és pilotprojektekkel. Kulcsfontosságú a stabil, kiszámítható kereslet megteremtése, amihez fogyasztói tudatosságnövelésre és erőteljes állami szerepvállalásra van szükség. Mivel az ökoalapanyagok drágábbak, elengedhetetlen a közétkeztetés finanszírozásának reformja és célzott támogatások biztosítása, a piaci kapcsolatok erősítése, az információáramlás és az átláthatóság javítása.

  • Open Access

    University–community engagement and sustainability change: Opportunities and constraints for business schools

    by György Málovics, Zsuzsanna Margit Géring, Zoltán Bajmócy, Judit Juhász, Sára Csillag, Gábor Király


  • Open Access

    Az akciótanulás, mint a gazdasági felsőoktatás kihívásaira adható módszertani válasz

    by Ildikó Dén-Nagy, Gábor Király

    A felsőoktatási intézmények az innováció és a regionális fejlődés kulcsfontosságú szereplői, ágensei, amelyek most átmeneti periódushoz érkeztek: a régi, bevált gyakorlatok többé már nem, vagy nem úgy működnek, mint korábban, ugyanakkor még nem jelentek meg kiforrott, széles körben alkalmazott új megoldások. A határátlépésnek ezt az időszakát a gazdasági felsőoktatási intézmények két globális kihívása szemszögéből vizsgálják a szerzők (eltömegesedés és digitalizáció), majd az akciótanulást, mint ezekre a kihívásokra adható lehetséges választ mutatják be, amelyet az empirikus irodalmak áttekintésével is alátámasztanak, külön figyelmet fordítva az előnyökre és hátrányokra. Áttekintik, hogy miként jelent és jelenhet meg a tudományos oktatási gyakorlatban a hagyományos, deduktív pedagógiai eljárások alternatívájaként/kiegészítőjeként ez az induktív, kompetenciamegközelítésű eszköz.

  • Open Access

    A fenntarthatóság tétova szószólói : Mit és hogyan kommunikálnak az üzleti iskolák a fenntarthatósággal kapcsolatban?

    by Sára Csillag, Gábor Király, Márton Rakovics, Zsuzsanna Géring

    A jelenlegi és jövőbeli gazdasági vezetők lehetnek az egyik legfontosabb szereplői a fenntartható gazdaság és társadalom felé való átmenet elindításának és irányításának. A felsőoktatási intézmények, különösen az üzleti képzéssel foglalkozó intézmények feladata, hogy felkészítsék őket erre a szerepre. A szerzők írásukban a nemzetközi TOP100 üzleti képzőhely (business school) külső online kommunikációjának vizsgálatán keresztül térképezik fel, hogy az üzleti iskolák hogyan keretezik a fenntarthatóság kérdését a valószínű és lehetséges jövővel kapcsolatban. Eredményeik tükrében az látszik, hogy ezen intézmények közel fele nem foglalkozik a fenntarthatósággal az oktatással kapcsolatos online kommunikációjában, míg a másik fele szinte kizárólag annak gazdasági dimenzióját hangsúlyozza. Kevés bizonyítékot találtak arra, hogy az üzleti képzőhelyek megpróbálnának eltérni a status quo-tól, inkább az látszik az eredményekből, hogy továbbra is a neoliberális világképet erősítik, és a fenntarthatóság csak azon aspektusait építik be, amelyek összeegyeztethetők ezzel a szemlélettel.


  • Alkalmazott kutatással a gazdasági és társadalmi hatásért : Akciótanulás a felsőoktatásban

    by Ildikó Dén-Nagy, Gábor Király

    A felsőoktatás egy olyan átmeneti periódusba érkezett, amikor a régi, bevált gyakorlatok többé már nem, vagy nem úgy működnek, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt, ugyanakkor még hiányoznak a széleskörűen elterjedt, kiforrott, új megoldások. Az éppen zajló átalakulások közül tanulmányunkban elsősorban az oktatási formákban végbemenő változásokra koncentrálunk. Szembe állítjuk a hagyományos, jelenleg is meghatározónak számító deduktív tanulási utakat, illetve az ún. kínálati modellt az ezek alternatívájaként megjelenő induktív tanulási utakkal, valamint a keresleti/kompetencia modellel. Bemutatjuk az akciótanulást, mint korszerű pedagógia módszert, valamint megvizsgáljuk azt, hogy mennyire illeszkedik bele ezeknek a tipológiáknak az egyes kategóriáiba.

  • Open Access

    Agents for sustainable futures? The (unfulfilled) promise of sustainability at leading business schools

    by Sára Csillag, Gábor Király, Márton Rakovics, Zsuzsanna Géring


  • Open Access

    A tudomány tömegesedésének hatásai a felsőoktatás működésére

    by Gábor Király, Gergely Kováts

    Jelen tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a tudomány expanziója milyen következményekkel jár a felsőoktatás működésére. Ennek megfelelően a tanulmány első, bevezető szakasza bemutatja, hogy milyen mennyiségi és minőségi változásokon ment keresztül a tudomány, valamint, hogy ez mennyiben változtatta meg a tudományos szféra belső szerveződését. Ezt követően az expanzió két hatását tárgyaljuk bővebben. Egyfelől bemutatjuk a kutatás funkcióinak differenciálódását és feszültségeit. Ebben a fogalmi keretben a kutatás hat különböző társadalmi szerepét különböztethetjük meg. Az ezek között kialakuló potenciális feszültségek egyik legjobb példája, hogy hogyan kerül egymással szembe az a kutatásfelfogás, amely ezt a tevékenységet mint az egyetemi, akadémiai szakma közös jellemzőjét fogja fel, valamint az, amely a teljesítmény mérésére és a kutatók rangsorolására helyezi a hangsúlyt. Ehhez a feszültségforráshoz kapcsolódik az expanzió másik fontos hatása, a „publish or perish” kultúra elterjedése és intézményesülése. A tanulmány lezáró részében a kutatás jövőjével kapcsolatos trendeket mutatunk be.


  • Open Access

    Parental mediation in the age of mobile technology

    by Beáta Nagy, Kitti Kutrovátz, Gábor Király, Márton Rakovics

    This paper explores the impacts of adolescents' screen time, learning outcomes and parental performance in relation to different mediation strategies. These issues are addressed through the analysis of a representative survey carried out with 1000 families in Hungary in 2017. Within this research, 12–16‐year‐old teenagers and their parents were asked about their experiences and perceptions of mediation. Four main parental strategies can be identified: balancing mediation, restriction, permission and ad hoc mediation. The significance of parental performance in the analyses indicates that parental mediation forms part of the contemporary parenting skillset and correlates with perceptions of children's screen time and subjective quality of parenting.


  • Open Access

    Promoting the future of innovative higher education through thousands of master's programmes

    by Katalin Feher, Zsuzsanna Géring, Gábor Király

    This paper discusses how leading innovative universities and their master's programmes reflect rapidly changing social-economic technological trends. The increasing focus on the STEM subjects, the changing profile of business and MBA programmes, and the ratio of interdisciplinarity provide insights into the development of future-oriented higher education. In the scope of this study, 2,708 master's programmes were surveyed globally based on their online representation, and 1,750 training programmes from this list were analysed in terms of employability rankings. According to our findings, Western Europe offers the largest number of master's programmes. STEM studies are overrepresented at the top innovative universities, and interdisciplinary studies account for fifteen percent of the programmes. Additionally, business studies with interdisciplinary programmes were identified in a higher proportion as compared to business-only studies. The findings signal the labour market's preferences toward future-oriented, personalised and responsive knowledge. The present study contributes to future education through a global analysis, and supports the strategy creation of higher education institutions (HEIs). Therefore, this article is especially informative to representatives, policy makers or researchers at future-oriented HEIs.


  • Open Access

    A fenntarthatósági átmenet kihasználatlan erőforrásai Egy marketingiparági backcasting folyamat tanulságai

    by Alexandra Köves, Gábor Király

    Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi és ökológiai transzformáció szükségessége, amelyben fontos szerep hárul a különböző iparágak szereplőire. 2018-ban egy részvételi backcasting projekt során a legnagyobb magyarországi marketingkommunikációs ügynökségben dolgozók arra kaptak felhatalmazást, hogy képzeljék el a szakmájuk jövőjét. A backcasting egy olyan szcenárióépítési folyamat, amely egy elképzelt pozitív jövőképből indul ki. Keretezés nélkül a munkatársak arra koncentráltak, hogy milyen szerepet tölthetne be a marketing egy olyan fenntarthatósági átmenetben, ahol mind a környezeti, mind a társadalmi igazságosság középpontba kerül. A projekt példát szolgáltat arra, hogy hogyan érdemes megfelelő tereket biztosítani ahhoz, hogy a „szennyező” iparágakban dolgozó munkatársak pozitív társadalmi hatásukkal kapcsolatos aspirációit, és a lehetséges negatív hatásokkal szemben érzett belső feszültségeit csatornázni lehessen. Ezáltal hozzájárulhatnak szakmai területeiken a fenntarthatósághoz vezető átmenetekhez, és a személyes meghasonlás csökkentésével megelőzhető, hogy az iparág elveszítse a társadalmi felelősséget érző munkavállalóit. A projekt tapasztalatai hozzájárulhatnak az üzleti és társadalmi modellek fenntarthatóbbá válásával kapcsolatos diskurzushoz.