Functional dyspepsia: the past, the present and the Rome III classification
- 1 August 2007
- journal article
- review article
- Published by Akademiai Kiado Zrt. in Orvosi Hetilap
- Vol. 148 (33) , 1573-1579
Abstract
A szerző összefoglalja a funkcionális dyspepsia fogalmának történeti kialakulását, majd áttekinti az ún. római folyamatot: 1988–2006 között szakértői csoportok az ún. Delphi -módszerrel kidolgozták a funkcionális gastrointestinalis kórképek Róma I, II és III osztályozását. A Róma III osztályozás újrafogalmazta a funkcionális dyspepsia meghatározását, és azt a postprandialis distress és epigastrialis fájdalomszindróma alcsoportokba sorolta. Epidemiológiai adatok alapján a dyspepsia mint kórházi felvételt igénylő betegség az 1730-as években jelent meg, és néhány évtized alatt elérte a prevalencia mai színvonalát, amely jelenleg 7–45% között van, és földrajzi régiók szerint változik. A funkcionális dyspepsia etiopatogenézisében a Helicobacter pylori - és a Salmonella -fertőzés szerepe mellett a HCl-termelés kóros fenotípusának, a motilitászavaroknak (akkomodáció, gyomorürülési zavar), a gyomor hiperszenzitivitásának és hormonális elváltozásoknak lehet szerepe, de egyik eltérés sem jellemző a dyspepsia minden formájára. Felmerült az alfa-adrenoreceptorok szintézisét szabályozó gének polimorfizmusának szerepe is. A funkcionális dyspepsia kezelésében az eredmények nem váltották be a reményeket, és azok nehezen értelmezhetők a placebohatás magas aránya miatt. Az utóbbi évek metaanalízisei szerint a protonpumpagátlók és H 2 -receptor-blokkolók hatása jobb, mint a placebóé. A cisaprid hatásos volt, de 2004-ben visszavonták. A Helicobacter pylori -eradikáció tünetileg csak az esetek egy részében hatásos, de a kezelést a peptikus fekély és gyomorkarcinóma megelőzése céljából, valamint közegészségügyi szempontból el kell végezni test-and-treat vagy scope-and-treat stratégia szerint. A fenti kezelések hatása átmeneti, javulás után a panaszok a követés eddigi 5–7 éve alatt változó intenzitással az esetek 50%-ában visszatérnek. A Róma III osztályozás célja, hogy az új kutatások alapján a funkcionális dyspepsiát okozó kórélettani tényezőket azonosítsa, és azok célzott kezelésével az eddigieknél jobb, költséghatékony eredményeket érjen el.Keywords
This publication has 19 references indexed in Scilit:
- Is there a benefit from intensified medical and psychological interventions in patients with functional dyspepsia not responding to conventional therapy?Alimentary Pharmacology & Therapeutics, 2007
- Meta‐analysis of the effects of prokinetic agents in patients with functional dyspepsiaJournal of Gastroenterology and Hepatology, 2007
- Impaired gastric accommodation and its role in dyspepsiaGut, 2006
- Systematic review: Helicobacter pylori eradication for the prevention of gastric cancerAlimentary Pharmacology & Therapeutics, 2006
- Die Plazeboantwort bei funktionellen Magen-Darm-StörungenZeitschrift für Gastroenterologie, 2006
- Natural Course of Functional Dyspepsia After Helicobacter pyloriEradication: A Seven-Year SurveyDigestive Diseases and Sciences, 2005
- Symptom patterns in functional dyspepsia and irritable bowel syndrome: relationship to disturbances in gastric emptying and response to a nutrient challenge in consulters and non-consultersGut, 2004
- Gastroduodenal Dyspepsia: A Personal View Integrating Clinical, Endoscopic, Histological and Management CriteriaDigestive Diseases, 1996
- A substantial proportion of non-ulcer dyspepsia patients have the same abnormality of acid secretion as duodenal ulcer patients.Gut, 1995
- The Clinical Relevance of Endoscopic and Histologic Inflammation of Gastroduodenal Mucosa in Dyspepsia of Unknown OriginScandinavian Journal of Gastroenterology, 1989