Ágnes Kollányi
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Research Subjects
Ágnes Kollányi has a total of 6 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
- Csilla Gombkötő
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kertészettudományi Intézet, Gyümölcstermesztési Kutatóközpont, Fertődi Kutatóállomás, Sarród
2 shared publications - Jenő Varga
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kertészettudományi Intézet, Gyümölcstermesztési Kutatóközpont, Fertődi Kutatóállomás, Sarród
2 shared publications - Andrea T. Kisné1 shared publication
- Erzsébet Krisztina Németh
Research Institute for Viticulture and Oenology Kecskemét, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, H-6000 Kecskemét, Hungary
1 shared publication Gábor Kollányi
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kertészettudományi Intézet, Gyümölcstermesztési Kutatóközpont, Fertődi Kutatóállomás, Sarród
1 shared publication- Nóra Gombkötő
Faculty of Agricultural and Food Sciences, Széchenyi István University, Mosonmagyaróvár, Hungary
1 shared publication
Latest Publications
- Open Access
- 22 December 2025
- Published by Acta Agronomica Ovariensis in Acta Agronomica Óváriensis
- Vol. 66 (2) , 67-83
A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii Matsumura, 1931) kártétele bogyós gyümölcsökben, és a szalicilsav, mint lehetőség a kártevő elleni védekezésben
A foltosszárnyú, vagy pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) egy Kelet-Ázsiából származó, de napjainkban egész világon jól ismert kertészeti kártevő, amely főként a bogyós gyümölcsökben, illetve egyes csonthéjas növényeken okoz súlyos gazdasági károkat. A nőivarú egyedek fűrészes tojócsővel rendelkeznek. Az érőfélben lévő gyümölcsbe petét helyezve a bogyó lehullik, másodlagos fertőzések (gombák, baktériumok) révén rothad és eladhatatlanná válik. Mivel napjainkban hazánkban még nincs teljesen bevált védekezési eljárás a kártevő ellen, fontos, hogy azt minél előbb megtaláljuk. A bogyós gyümölcsöknél külön nehézséget jelent az élelmezési várakozási idő betartása, mivel általában folytonérő fajokról van szó, ezért lenne kívánatos egy biológiai növényvédelmi módszer kidolgozása. Évek óta folynak kísérletek természetes eredetű repellens anyagok kidolgozására, parazitoid fajok alkalmazására, a terület izolálására. Ezek a módszerek, technológiák azonban gyakran nem hozzák meg a hozzájuk fűzött reményeket. A növényélettannal foglalkozó szakemberek javaslataira indultak kísérletek a szalicilsavas, illetve jázmonsavas készítményekkel való kezelésekre. Ezek ugyanis képesek növelni a növények immunitását, könnyebben kivédve ezáltal a kórokozók, kártevők támadásait. A cikk egy szalicilsav tartalmú növénykondicionáló készítménnyel történt kezelés tapasztalatait írja le, amelyet a MATE KERTI GYKI Fertődi Kutatóállomásán hajtottak végre. A 2024-es és 2025-ös években a bogyókban lévő lárvapopuláció nagysága mérséklődött, ezért a szalicilsav – az eddigi tapasztalatok alapján és későbbiekben folytatódó kísérletek mellett – ígéretes alternatívának mutatkozik a kártevő elleni védekezésben.
- 22 December 2025
- Published by Acta Agronomica Ovariensis in Acta Agronomica Óváriensis
- Vol. 66 (2) , 67-83
Open AccessA foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii Matsumura, 1931) kártétele bogyós gyümölcsökben, és a szalicilsav, mint lehetőség a kártevő elleni védekezésben
A foltosszárnyú, vagy pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) egy Kelet-Ázsiából származó, de napjainkban egész világon jól ismert kertészeti kártevő, amely főként a bogyós gyümölcsökben, illetve egyes csonthéjas növényeken okoz súlyos gazdasági károkat. A nőivarú egyedek fűrészes tojócsővel rendelkeznek. Az érőfélben lévő gyümölcsbe petét helyezve a bogyó lehullik, másodlagos fertőzések (gombák, baktériumok) révén rothad és eladhatatlanná válik. Mivel napjainkban hazánkban még nincs teljesen bevált védekezési eljárás a kártevő ellen, fontos, hogy azt minél előbb megtaláljuk. A bogyós gyümölcsöknél külön nehézséget jelent az élelmezési várakozási idő betartása, mivel általában folytonérő fajokról van szó, ezért lenne kívánatos egy biológiai növényvédelmi módszer kidolgozása. Évek óta folynak kísérletek természetes eredetű repellens anyagok kidolgozására, parazitoid fajok alkalmazására, a terület izolálására. Ezek a módszerek, technológiák azonban gyakran nem hozzák meg a hozzájuk fűzött reményeket. A növényélettannal foglalkozó szakemberek javaslataira indultak kísérletek a szalicilsavas, illetve jázmonsavas készítményekkel való kezelésekre. Ezek ugyanis képesek növelni a növények immunitását, könnyebben kivédve ezáltal a kórokozók, kártevők támadásait. A cikk egy szalicilsav tartalmú növénykondicionáló készítménnyel történt kezelés tapasztalatait írja le, amelyet a MATE KERTI GYKI Fertődi Kutatóállomásán hajtottak végre. A 2024-es és 2025-ös években a bogyókban lévő lárvapopuláció nagysága mérséklődött, ezért a szalicilsav – az eddigi tapasztalatok alapján és későbbiekben folytatódó kísérletek mellett – ígéretes alternatívának mutatkozik a kártevő elleni védekezésben.
- 1 January 2024
- Published by Neumann Janos Egyetem in Gradus
- Vol. 11 (3)
Options of Integrated Pest Management (IPM) of Drosophila suzukii
Globalisation and the export- import activities of foods contribute the expansion of invasive species in the world (Tait. et al., 2021). One of these species is the spotted wing drosophila (SWD) (Drosophila suzukii, Matsumara), which is a major threat to berries. Since it has a wide range of host plants and since it is an insect with several generations and a large population, it can cause enormous damage to berries (Wiman et al., 2016, Tait et al., 2021). Our experience shows that in Hungary it causes the most damage to blackberries, but it is also an increasingly common pest in our vineyards. Successful integrated pest management (IPM) can only be implemented by understanding the insect's biological cycle and ecological requirements. It is of paramount importance to strengthen the plants' defence system, avoiding diseases that give the green light to various pest organisms. By spraying salicylic acid, which induces resistance, the berry skin thickness can be increased in the case of thinskinned grape varieties susceptible to rot (e.g., Rhine Riesling), thereby the insect damage rate can be reduced (Németh et al., 2020). The looser cluster structure by the treatments is also beneficial in preventing spread of the pest. In the current work, we present the results and experiences of the study series for the years 2021-2023.
- 1 January 2024
- Published by Neumann Janos Egyetem in Gradus
- Vol. 11 (3)
Options of Integrated Pest Management (IPM) of Drosophila suzukii
Globalisation and the export- import activities of foods contribute the expansion of invasive species in the world (Tait. et al., 2021). One of these species is the spotted wing drosophila (SWD) (Drosophila suzukii, Matsumara), which is a major threat to berries. Since it has a wide range of host plants and since it is an insect with several generations and a large population, it can cause enormous damage to berries (Wiman et al., 2016, Tait et al., 2021). Our experience shows that in Hungary it causes the most damage to blackberries, but it is also an increasingly common pest in our vineyards. Successful integrated pest management (IPM) can only be implemented by understanding the insect's biological cycle and ecological requirements. It is of paramount importance to strengthen the plants' defence system, avoiding diseases that give the green light to various pest organisms. By spraying salicylic acid, which induces resistance, the berry skin thickness can be increased in the case of thinskinned grape varieties susceptible to rot (e.g., Rhine Riesling), thereby the insect damage rate can be reduced (Németh et al., 2020). The looser cluster structure by the treatments is also beneficial in preventing spread of the pest. In the current work, we present the results and experiences of the study series for the years 2021-2023.