Márta Frigyik
Current Organizations / Institutes
The organizations/institutes from the scholar's latest article
Márta Frigyik has a total of 16 co-authors. Here are the top co-authors by number of shared publications:
- András Müllner
ELTE University
2 shared publications - Bori Fehér
Moholy-Nagy University of Art and Design (MOME)
2 shared publications - György Málovics
Szegedi Tudomanyegyetem
2 shared publications - Janka Csernák
Moholy-Nagy University of Art and Design
2 shared publications - Judit Gáspár
Corvinus University of Budapest, Hungary
2 shared publications - Judit Juhász
Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, Ökológiai Közgazdaságtan Intézet
2 shared publications
Latest Publications
- Open Access
- 30 January 2025
- Published by Association for Learning Development in Higher Education in Journal of Learning Development in Higher Education
- No. 33
Enhancing professional development for Third Space roles: reflections on the added value of Learning Circles
This paper explores how Learning Circles can support higher education staff in navigating the complexities of contemporary educational landscapes with greater confidence, creativity, and efficacy. It presents qualitative research rooted in the three-year Erasmus+ project CIRCLET, involving five European universities. Learning Circles were implemented as a core component of professional development programmes, aiming to foster quality integration of Community Engaged Research and Learning (CERL) in academic practice. Drawing on a collaborative autoethnographic research design, we reflected on our experiences as Learning Circle designers, facilitators, and participants to identify manifestations of professional growth emanating from our project activities. We build on four different Learning Circle examples, analysing their features through a Third Spaces lens. We demonstrate that Learning Circles have the potential to create agentic, distributed, and adaptive professional learning spaces, enabling participating staff in reimagining their professional space, so that they feel better prepared to assume the hybrid roles and responsibilities that practices of engagement typically entail. We put forward a number of guiding principles for Learning Circle facilitators, emphasising the importance of promoting inquiry-led approaches, embedded in day-to-day practice, fostering active participation and critical reflection on one’s positionality.
- 30 January 2025
- Published by Association for Learning Development in Higher Education in Journal of Learning Development in Higher Education
- No. 33
Open AccessEnhancing professional development for Third Space roles: reflections on the added value of Learning Circles
This paper explores how Learning Circles can support higher education staff in navigating the complexities of contemporary educational landscapes with greater confidence, creativity, and efficacy. It presents qualitative research rooted in the three-year Erasmus+ project CIRCLET, involving five European universities. Learning Circles were implemented as a core component of professional development programmes, aiming to foster quality integration of Community Engaged Research and Learning (CERL) in academic practice. Drawing on a collaborative autoethnographic research design, we reflected on our experiences as Learning Circle designers, facilitators, and participants to identify manifestations of professional growth emanating from our project activities. We build on four different Learning Circle examples, analysing their features through a Third Spaces lens. We demonstrate that Learning Circles have the potential to create agentic, distributed, and adaptive professional learning spaces, enabling participating staff in reimagining their professional space, so that they feel better prepared to assume the hybrid roles and responsibilities that practices of engagement typically entail. We put forward a number of guiding principles for Learning Circle facilitators, emphasising the importance of promoting inquiry-led approaches, embedded in day-to-day practice, fostering active participation and critical reflection on one’s positionality.
- Open Access
- 12 September 2024
- Published by Taylor & Francis in Innovation: The European Journal of Social Science Research
- Vol. 38 (1) , 366-396
The potential role of university community engagement in supporting transformative social innovation – experiences from Hungary
- 12 September 2024
- Published by Taylor & Francis in Innovation: The European Journal of Social Science Research
- Vol. 38 (1) , 366-396
Open AccessThe potential role of university community engagement in supporting transformative social innovation – experiences from Hungary
- Open Access
- 14 June 2024
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 38 (2) , 71-102
Az egyetemi közösségi szerepvállalás lehetséges szerepe a társadalmi innovációk létrehozásában hazai kontextusban
Az egyetemi közösségi szerepvállalás lényege, hogy egyetemek, illetve egyetemi szereplők más, egyetemen kívüli aktorokkal működnek együtt oly módon, hogy az, ha különbözőképpen is, de mindegyik félnek kölcsönösen hasznos. E külső együttműködő aktorok jellemzően a leginkább kirekesztett, erőforrás-hiányos társadalmi csoportok és az e csoportok érdekeit képviselő civil szervezetek, az együttműködés célja pedig a társadalmi kirekesztés és igazságtalanság elleni küzdelem, illetve a környezeti (fenntarthatósági) kezdeményezések erősítése. E megközelítés szembeötlő párhuzamokat mutat a társadalmi innováció koncepciójával: utóbbi is alulról szerveződő, gyakran civil szervezetek bevonásával megvalósuló újításokat, közösségi szükségletekre irányuló válaszreakciókat, valamint a társadalom megújítását, átalakítását eredményező folyamatokat takar. Tanulmányunkban e két koncepció kapcsolatát elemezzük. Kutatási kérdésünk: mi lehet az egyetemi közösségi szerepvállalás szerepe a társadalmi innovációk létrehozásában, magyarországi környezetben? A téma elméleti áttekintése után kutatási kérdésünk megválaszolásának empirikus hátteréül négy olyan hazai kezdeményezés szolgál, ahol egyetemek, illetve egyetemi egységek tettek különböző módokon lépéseket az egyetemi közösségi szerepvállalás intézményesítésének irányába. Az eseteket a transzformatív társadalmi innováció „TRANSIT” modelljének segítségével dolgozzuk fel, illetve a társadalmi innovációk térbelisége kapcsán a közelség szerepére is kitérünk. Következtetésünk, hogy az egyetemi közösségi szerepvállalás sokszínű gyakorlata számos módon járul hozzá a társadalmi innovációk létrejöttéhez és/vagy megerősítéséhez, és e kapcsolatot a közelség komplex módon befolyásolja. A hazai akadémiai környezet pedig amellett, hogy lehetőséget teremt a társadalmi innovációkat támogató együttműködésre, számos elemében korlátozó feltételeket is támaszt.
- 14 June 2024
- Published by Ter es Tarsadalom in Tér és Társadalom
- Vol. 38 (2) , 71-102
Open AccessAz egyetemi közösségi szerepvállalás lehetséges szerepe a társadalmi innovációk létrehozásában hazai kontextusban
Az egyetemi közösségi szerepvállalás lényege, hogy egyetemek, illetve egyetemi szereplők más, egyetemen kívüli aktorokkal működnek együtt oly módon, hogy az, ha különbözőképpen is, de mindegyik félnek kölcsönösen hasznos. E külső együttműködő aktorok jellemzően a leginkább kirekesztett, erőforrás-hiányos társadalmi csoportok és az e csoportok érdekeit képviselő civil szervezetek, az együttműködés célja pedig a társadalmi kirekesztés és igazságtalanság elleni küzdelem, illetve a környezeti (fenntarthatósági) kezdeményezések erősítése. E megközelítés szembeötlő párhuzamokat mutat a társadalmi innováció koncepciójával: utóbbi is alulról szerveződő, gyakran civil szervezetek bevonásával megvalósuló újításokat, közösségi szükségletekre irányuló válaszreakciókat, valamint a társadalom megújítását, átalakítását eredményező folyamatokat takar. Tanulmányunkban e két koncepció kapcsolatát elemezzük. Kutatási kérdésünk: mi lehet az egyetemi közösségi szerepvállalás szerepe a társadalmi innovációk létrehozásában, magyarországi környezetben? A téma elméleti áttekintése után kutatási kérdésünk megválaszolásának empirikus hátteréül négy olyan hazai kezdeményezés szolgál, ahol egyetemek, illetve egyetemi egységek tettek különböző módokon lépéseket az egyetemi közösségi szerepvállalás intézményesítésének irányába. Az eseteket a transzformatív társadalmi innováció „TRANSIT” modelljének segítségével dolgozzuk fel, illetve a társadalmi innovációk térbelisége kapcsán a közelség szerepére is kitérünk. Következtetésünk, hogy az egyetemi közösségi szerepvállalás sokszínű gyakorlata számos módon járul hozzá a társadalmi innovációk létrejöttéhez és/vagy megerősítéséhez, és e kapcsolatot a közelség komplex módon befolyásolja. A hazai akadémiai környezet pedig amellett, hogy lehetőséget teremt a társadalmi innovációkat támogató együttműködésre, számos elemében korlátozó feltételeket is támaszt.